Új Szó, 2016. október (69. évfolyam, 228-253. szám)
2016-10-03 / 229. szám, hétfő
10| KULTÚRA 2016. október 3. | www.ujszo.com RÖVIDEN Madách Imre irodalmi napok Alsósztregova/Csesztve. Október 7-én és 8-án rendezi meg a Madách Imre irodalmi napokat a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma és Csesztve község önkormányzata. Pénteken a közelmúltban felújított alsósztregovai Madách-kastélyba várják az érdeklődőket: Praznovszky Mihály irodalomtörténész az utóbbi évek Madách-irodalmát szemlézi, előadás hangzik el a Madách- síremlék történetéről és a frissen indult, háromnyelvű Madách- honlapról is. Az alsósztregovai program a költő síremlékének a megkoszorúzásával zárul. Szombaton Csesztve fogadja a vendégeket: a művelődési házban az MTA Könyvtár és Információs Központ e-könyvtár digitális gyűjteményét mutatják be, majd a Madách Imre Emlékháznál lesz koszorúzás és emlékünnepség, (as) Intim közelségben Auguste Rodin rajzai Pozsony. Október 30-ig tekinthető meg a Pálffy-palotában az a kamarakiállítás, amely Auguste Rodin (1840-1917) műveiből mutat be egy csokomyit a franciaországi Museé Faure gyűjteményéből. A Pozsonyban kiállított alkotások Jean Faure (1862-1942) hagyatékából származnak, aki elsősorban a 19. század második felének francia impresszionistáit válogatta be magángyűjteményébe, majd a kollekciót - egy múzeumot megalapozandó- Aix-les-Bains városára hagyta. Rodin az egyik kedvence volt: 34 szobrát, 13 ak- varellel színezett rajzát, valamint számos, a művész tervei alapján készült litográfiát sikerült megszereznie, aminek köszönhetően a második legjelentősebb francia- országi Rodin-gyűjteményt tudA szobrászművész pályája vége felé háttá a magáénak. A Pozsonyi Városi Múzeum két kisplasztika mellett éppen a rajzokat hozta el a Pálffy-palotába. Auguste Rodin a pályája vége felé, 1899 és 1915 között a női testet tanulmányozva több ezer gyors vázlatot készített a legkülönfélébb testhelyzetekbe igazított modelljeiről. A néhány vonással felskicceit körvonalakat a plasztikus formák illúzióját keltve vízfestékkel színezte ki. Ezekben a vázlatokban ismert művek ősképére ismerhetünk: Rodin tanulmányként használta őket szobraihoz, vagy részletgazdagabb rajzokat készített belőlük, amelyeket aztán nyomatként terjesztettek. A pozsonyi kamarakiállítás intim közelségből enged bepillantást Rodin alkotói folyamatának kevésbé ismert részleteibe. (as) nőitestettanulmányozta (Fotó: GMB) Határtalan versek Markó úgy kockáztat, hogy témái jórészt kockázatmentesek AYHAN GÖKHAN Mióta Markó Béla egyszer ós mindenkorra hátat fordított a politikának, új és izgalmas fejezet vette kezdetét szópírói tevékenységiben: jelenléte az irodalmi életben az önként vállalt hosszú hallgatás után kifejezetten aktívnak mondható. Két bravúros szonettkötet - a Festékfoltok az éjszakán és az Elölnézet - után most egy nagyrészt szabadverseket tartalmazó könyv látott tőle napvilágot a Kalligram gondozásában. Markótól soha nem volt idegen a szabadvers, korai köteteiben is bőven találunk kötetlen formában írt szövegeket. Az újdonság erejével hat, hogy ismét visszatért ehhez a - véleménye szerint - még számtalan lehetőséget tartogató, a magyar költészet szigorú, konzervatív szemléletű korszakaiban a megtűrtek közé sorolt, kevéssé támogatott formához. Az új, Kerítés című verseskötetben helyet kaptak a magánéleti témák, valamint a hol ironikusan hol meg véresen komolyan lételméleti kérdéseket firtató szövegek, amelyek hatvanon túl minden magyar költő számára kötelező tiszteletkömek tűnnek Arany János őszikéi előtt. Az erősen marketinggyanús, a politika káros levegőjével megfertőzött cím ugyan sok mindent előhívhat az olvasóból - példának okáért vegyük a klasszikus esetet, a két országot elválasztó, a kelet-közép-európaiakban zsigeri reflexeket működésbe léptető és az alapos történelmi ismeretekkel rendelkezőkben is kevéssé pozitív emlékeket felidéző kerítést mint közönséges tárgyat és egyben szimbolikus jelenséget -, noha a 122 oldalt számláló verseskötetben, akárhogy is számolom, tíz alatt van a minden mást kizáróan közéleti versek kategóriájába sorolandó szövegek száma. Ha komolyan vesszük a megállapítást, mely szerint a köteteim nagy hatással van a versekre és azok között összefogó kapocsként is szolgál, úgy a cím értelmezési horizontja tovább tágul, egészen addig, míg az országokat elválasztó kerítések után az emberek és a különböző kultúrák között felállított, szabad szemmel nem látható kerítések is nyomatékot kapnak. Markó úgy kockáztat, hogy témái zömmel kockázatmentesek. A családi mikrokömyezet harmonikus légkörét egy-egy kívülről érkező eseMarkó Béla (Képarchívum) M ■ KERÍTÉS mény zavarja meg. A házban megjelenő egerek nyoma, rágcsálóirtás, rá- molás a ruhásszekrényből - látszatra ilyen nem sokat jelentő, a mindennapi élet szürke hangulatát magukon viselő szüzsékből áll össze a kötet, miközben a mélyben, a felszín alatt igazi erők munkálkodnak. Markó ezekre figyel, hovatovább pedig majdnem mindegyik versben egy-egy apró, időzített bombaként elrejtett momentum képes a nyugalmat egy pillanat alatt drámai erővel felbontani. „nem tudom, akarom-e végérvényesen túlélni, /nem tudom, milyen is lesz a kettőnk viszonya, /nem tudom, mire való a következő éjszaka, / nem tudom, akarok-e tényleg / idősebb lenni apámnál ” (Reggel mi lesz?). A könyv egyik nagy kérdése, hogy mi a költészet tétje mostanában? A nyelvi eszközökkel visszafogottan bánó szövegekben minden benne van. Természetes, hogy a válasz is. Természetes, hogy ha egy versben nem történik semmi, kedvező helyzetben ez a semmi-történés is feszültséggel telítődik. Ez az egyik szerethető tulajdonsága a költészetnek, egyik előfeltétele a jó versnek. És Markónál pontosan ez történik. Több száz éve hever a szerelem agyongyötört témája a magyar költészet boncasztalán, Markó sem állja meg, hogy ne hajtson végre rajta egy saját szájíze szerint megkomponált kísérletet. Ahelyett, hogy végzetes következményekkel járó érvágást követne el, a szerelem eddig kevéssé ismert anatómiája tárul fel a kezei között. Nem olyan szúrósan, mint Petrinél, nem olyan mítosz- romboló tragikussággal, mint József Attilánál, ettől függetlenül a maros- vásárhelyi költő szerelmes verseinek letisztult derűje ultramodern és radikális alapokon építkezik. A végére nem marad más hátra, mint az ominózus, köteteimül választott versből egy rövid, a régmúlt és a hús-vér jelen közötti határt elmosó idézet. „ Valahol a felhők között, / kerítés tetején üldögél a mindenható, / elgondolkozva lógatja a lábát. /nem látszik innen lentről/se bőre színe, se szeme vágása. / Ugye nem lövitek le az Istent? ” (Kerítés). Johnny Deppet ölik meg az Orient expresszen London. Judi Dench, Michelle Pfeiffer és Johnny Depp is szerepet vállalt Agatha Christie Gyilkosság az Orient expresszen című regényének új filmváltozatában. Az új adaptáció Kenneth Branagh rendezésében készül. A The Hollywood Reporter című filmes lap értesülései szerint a Star Wars 7. részében, Az ébredő Erőben feltűnt Daisy Ridley is játszik a krimiben, és Johnny Depp lesz az áldozat. A főszereplőt, az Isztambulból Londonba tartó Hercule Poirot belga magándetektívet Kenneth Branagh alakítja. A színész-rendező a lapnak azt mondta, büszke arra, hogy ilyen nagyszerű színészgárdával dolgozhat és mutathatja be a történetet egy új generáció számára. A film egyik producere Ridley Scott, a forgatás a tervek szerint novemberben kezdődik Londonban. Az 1930-as években íródott krimit már többször megfilmesítették, a leghíresebb, 1974-ben készült feldolgozásban Albert Finney volt Poirot, Ingrid Bergman pedig Oscar-díj at nyert alakításáért a legjobb női mellékszereplők mezőnyében. (MTI) Rendezi és Poirot felügyelőt alakítja: Kenneth Branagh (Képarchívum) Kassán látható a Bartók 135 Kassa. Csütörtökön a kassai Tháliában vendégszerepei az Ifjú Szivek Táncszínház. A pozsonyi együttes a Bartók 135, Gömörből a Maros-Tordáig című összeállítását mutatja be este hétkor. A műsorban azon tájegységek hagyományos táncai és zenéi szerepelnek, melyek Bartók népdal- és népzenegyűjtő útjainak meghatározó állomásai voltak (rendező, koreográfus: Hégli Dusán). A Szivek összeállítása a Bartók Béla születésének 135. évfordulója tiszteletére meghirdetett emlékév alkalmából született. (k)
