Új Szó, 2016. október (69. évfolyam, 228-253. szám)

2016-10-15 / 240. szám, szombat

www.ujszo.com I 2016. október 15. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Törölni az amnesztiát! A gyászon és a szimbolikus tetteken kívül másra nem futja? MÓZES SZABOLCS i imWi'l J obb alkalom már aligha lesz a mečiari amnesztiák eltör­lésére, mint a mostani. El­hunyt az egykori államfő - az állami temetés és nemzeti gyász mellett egy alkotmánytörvénnyel le­hetne kissé jóvátenni a múltat. Talán nincs olyan törvénytervezet, pláne alkotmánytörvény-tervezet, amelyet annyiszor tárgyalt volna a parlament, mint a mečiari amnesztiák eltörléséről szóló beadványt. A 90-es évek óta, függetlenül a kormánykoa­líció összetételétől, visszatérő anyag a törvényhozásban. Hol konzervatív, hol liberális képviselők nyújtják be, a végeredmény mindig ugyanaz. Ed­dig nem találtatott - egyidejűleg - 90 becsületes ember a plénumban, aki megszavazta volna. Elsősorban a Smer miatt. Az első Dzurinda-kabi- net alatt az akkori baloldal - meg persze a cinkos HZDS és SNS - blokkolta az elfogadást, 2002 óta a Smer. 2006 óta Ficóék megkerülhe- tetlenek az ügyben, nélkülük most sincs alkotmányos többség - ennél kevesebb, sima többség pedig nem elég egy amnesztia „feltörésére”. Robert Fico többször elmondta: a mečiari amnesztiákat amorálisnak, ám jogi szempontból megváltoztat­hatatlannak tartja. A miniszterelnök a jogtudományok docense, ám ezt a magyarázatot nem kell neki elhinni. Kevés olyan állapot van, amelyet al­kotmánytörvénnyel ne lehetne meg­változtatni - elsősorban az alapvető embeijogi ügyek tartoznak ide, me­lyekkel kapcsolatban Szlovákia nemzetközi kötelezettségvállaláso­kat tett -, az igazságszolgáltatás út­jában álló amnesztia nem tartozik a megváltoztathatatlan dolgok közé. Szokatlannak számítana, ám egy még szokatlanabb lépésre, a jogállam megcsúfolására reagálna. Sokan csak legyintenek: 21 évvel a bűntény után vajon mit tudnának ki­deríteni, hány perdöntő bizonyítékot tudnának összegyűjteni a hatóságok? Kiket lehetne leültetni? Nem ez a lé­nyeg: ha senki sem kerülne hűvösre a terrorista cselekmény, az emberrab­lás miatt, akkor is szükséges lenne eltörölni az amnesztiákat és befejezni a nyomozást. A cél ugyanis a kor­szakkal való elszámolás: hogy hiva­talosan ki lehessen jelenteni, állami­lag szervezett bűncselekmény tör­tént. Ebből a szempontból másod­lagos, hogy a nyomozás megnevezi-e az összes tettest - ideális esetben igen, beleértve a megrendelőket is. A lényeg azonban az, hogy őszintén le­zárjunk egy vészterhes időszakot. .Állítólagos” bűncselekményekkel, feltételes módban megírt kijelenté­sekkel ugyanis ez nem megy. A Smer eddig mindig blokkolta a gyalázatos amnesztiák eltörlését. Koalíciós partnerein a sor, hogy lép­jenek, tükröt tartsanak Ficóék elé, nehezen vállalható helyzetbe hozzák. Az SNS - amely ifjabb Michal Kováč elrablása idején kormánypárt volt - le akatja vetkőzni régi énjét, jobb alkalom erre nincs is, mint megszavazni a mečiari amnesztiák eltörlését. A Híd pedig azzal a céllal lépett kormányra, hogy a józan hang lesz a vállalhatatlan koalícióban: most egy fontos elvi kérdésben lehet nagyon józan véleményt megfogal­mazni. Michal Kováč temetésén büszkén menetelt a gyászmenetben, aki csak él és mozog a hazai politikában. Itt a lehetőség, hogy a nemzeti gyász és más szimbolikus tettek mellett valós módon is tisztelegjenek az egykori államfő előtt. (Ľubomír Kotrha karikatúrája) A betegeken spórolna a miniszter LAJOS P. JÁNOS H atározott hangon tiltakozott szinte az összes munkáltatói szö­vetség az ellen, hogy a kormány a munkaadók és a munka- vállalók kárára akarja növelni az egészségbiztosítási járulék­ból származó bevételeket. Pontosabban nem az összes mun­kavállaló, hanem csak azok kárára, akik eddig a legmagasabb fizetési ka­tegóriába tartoztak, vagyis havonta 4290 eurónál többet keresnek. Ők ed­dig a plafon feletti összegből nem fizettek egészségbiztosítási járulékot. Az egészségbiztosítók adatai szerint több mint 15 ezer ilyen munkavállaló van. A minisztérium azt nem árulja el, hogy mekkora bevételre számíthat ebből az intézkedésből, de azt állítja, hogy ezt a kórházak - elsősorban ter­mészetesen az állami egyetemi kórházak - felújítására fogják fordítani. Azt még akár igazságosnak is tarthatjuk, hogy mindenki azonos mér­tékben fizesse az egészségbiztosítási járulékot, ilyen szempontból a kive­tési alap felső határának eltörlése még akár pozitív lépésnek is tűnhet. Ab­ban azonban a munkáltatók szövetségeinek igaza van, hogy olyan rend­szerbe öntünk egyre több pénzt, amely alacsony hatékonysággal, rosszul működik, magyarán olyan korsóba öntjük a vizet, amiből ezer lyukon fo­lyik el. Előbb be kellene foltozni a lyukakat - mondják - és csak utána tömni több pénzt az ágazatba. Az érdekessége az egész ügynek, hogy maga a minisztérium is elismeri: a jelenlegi rendszer rossz. A költségvetéshez csatolt tanulmány szerint jö­vőre mintegy 170 millió eurót spórolnának az egészségügyi rendszer ha- tékonyságánakjavításával. A gond ezzel csak az, hogy ebből 143 millió eurót a gyógyszerkiadásokon és a járóbeteg-ellátáson, a körorvosi, szak­orvosi kezelések, az előírt kivizsgálások korlátozásával akarják elérni. Mindössze 31 millió eurós megtakarítási lehetőséget lámák a kórházak működésének hatékonyabbá tételében. Vagyis áttételesen a betegeken spórolnának. A minisztérium óriási összeget - mintegy 20 millió eurót - spórolna csak azzal, hogy korlátozná a gyógyszerfelírást a rendelőkben. Ez azt je­lentené, hogy minden orvos számára megszabnák - a rendszer még nincs kitalálva -, hogy mennyi gyógyszert írhat fel egy hónapban. Még ha elfo­gadjuk is, hogy túl sok gyógyszer fogy az országban, ez akkor is olyan ve­szélyes fegyver, ami akár a betegek egészségét is veszélyeztetheti. Ugyanez vonatkozik a CT és a mágneses rezonancia kivizsgálások árának csökkentésére és számuk korlátozására. Csak ettől az egy intézkedéstől 10 millió eurós megtakarítást vár a szaktárca. A másik oldalon meglepően alacsony megtakarítást vár el a kórházaktól. A működési költségek optimalizálásától 5, az egészségügyi berendezések beszerzésének gazdaságossá tételétől pedig mindössze 3 milliós megtaka­rítást vár. Ez rendkívül alacsony összeg, elég csak arra gondolni, hogy egy- egy túldrágított CT-berendezés megvásárlásán több százezer, vagy akár egymillió euró is elúszhat. Azt tényként fogadhatjuk el, hogy az egészségügyi rendszerünk rosszul működik, tehát ennyi pénzért jobb, színvonalasabb ellátást kellene kap­nunk, vagy ilyen ellátásért kevesebbet fizetnünk. Megtakarításokra vagy hatékonyságnövelésre biztosan szükség van a terület minden szegmensé­ben, de a minisztérium által készített elemzés alapján úgy tűnik, mintha a minisztérium elsősorban azon spórolna, ami nem az övé, vagyis a betege­ken és a járóbeteg-ellátáson. Az évek óta veszteségesen, rendkívül rossz hatékonysággal működő állami kórházakra a megszorításoknak csak ki­sebb hányada jutna. Talán a saját udvarban kellene elkezdeni a söprést. Meglepődtek, hogy öngyilkos lett az öngyilkos merénylő Komoly vizsgálat indult ami­att, hogy a szír bombagyáros, Dzsaber al-Bakr öngyilkos lett a lipcsei börtönben. Több hiányosságra derült fény: nem volt tolmács, a cellát kamerával nem lehetett megfigyelni, a pszicho­lógusnak pedig még nem volt dolga terroristával. A német titkosszolgálat szerint a férfi valamelyik berlini repülőtéren készült robbantásra. Vasárnap sike­rült elfogni, szerdán azonban a póló­jával fölakasztotta magát a rácsra a cellájában. Nem állt fenn az öngyilkosság ve­szélye, mondta ezután Sebastian Gemkow, Szászország tartományi igazságügyi minisztere. Rolf Jacob börtönigazgató is azt mondta: a férfi kiegyensúlyozottnak és nyugodtnak tűnt. Kedden egy pszichológus is meghallgatta, neki azonban terroris­tákkal eddig nem volt tapasztalata. Ö sem látta jeleit annak, hogy öngyil­kosságra készülne. Normális esetben azokat, akiknél fennáll a gyanú, hogy önkezükkel akarnak véget vetni életüknek, más őrizetesekkel együtt helyezik el. Bakrt azért nem akarták így elhelyez­ni, mert tartani lehetett attól, hogy a többi fogvatartott bántalmazza. Bakr éhségsztrájkba kezdett a fogdán: el­utasította az ételt, csak napi egy liter vizet kért. Magánzárkáját az őrök 15 percenként ellenőrizték, ezt később 30 percre változtatták. A cellát ka­merával nem tudták megfigyelni, ezt a szászországi törvények tiltják. A bírálók szerint érthetetlen, hogy miért nem öngyilkosjelöltként kezel­ték a férfit, aki éppen öngyilkos me­rényletre készült, és miért vandaliz­musnak értékelték, hogy leszakította a cellája plafonján lévő lámpát és ma­nipulálta az egyik konnektort. A cel­lában ezután kikapcsolták az áramot. A tartományi biztonsági szerveket azért is bírálják, mert nem tudják, hogy Dzsaber al-Bakr a menekültstá­tus tavaly júniusi megszerzése óta járt-e, illetve hányszor Törökország­ban, esetleg Szíriában. Az MDR regionális televízió érte­sülése szerint a gyanúsított a kihall­gatásán azzal vádolta az őt elfogó há­rom szír menekültet, hogy „benne vannak a történetben”, tudtak arról, hogy merényletet akar elkövetni. A három férfi a Bild című lapnak el­mondta, nem ismerték korábban Dzsaber al-Bakrt, aki csak bosszút akart állni rajtuk, amiért átadták a rendőrségnek. Azt is elmondták, hogy tettük miatt életveszélyes fenyegeté­seket kapnak az Iszlám Állam terror­szervezettől. A Leipziger Volkszei­tung értesülése szerint a hatóságok mindhárom menekültet mélyreható ellenőrzés alá vették. (index, mti) FIGYELŐ Stresszelő a Trump-Clinton csata Az elnökválasztással kapcsolatos hírek komoly stresszforrást jelen­tenek az amerikai felnőtteknek, függetlenül attól, hogy melyik ol­dalt támogatják - derül ki az Ame­rikai Pszichológiai Társaság (APA) felméréséből. „Az eredmé­nyeink szerint mindegy, hogy az ember demokrata, vagy republiká­nus: az egyesült államokbeli felnőtt népesség rendkívül stresszesen éli meg a jelenlegi elnökválasztást” - idézte Lynn Bufkát, az APA tagját a Medicalxpress egészségügyi portál. A szakember szerint az elnökvá­lasztási csatározás nyomon köve­téséből fakadó stresszt felerősítik a közösségi médiában megjelenő vélemények, történetek, képek és videók, amelyek súlyosbíthatják az emberek aggodalmait és frusztrá­cióit, nem is beszélve arról a több ezer kommentről, amelyek egy ré­sze ellenséges, sőt egyenesen gyűlöletkeltő hangvételű. Az APA felmérése szerint a 18 éves, vagy annál idősebb amerika­iak 52 százaléka számárajelentős stresszforrás az elnökválasztás. 55 százalékuk demokrata, 59 százalé­kuk republikánus. Augusztusban még csak 3 8 százalék mondta, hogy a közösségi médiában zajló politikai és kulturális eszmecserék ugyancsak stresszforrást jelentenek számára. A férfiak és a nők egy­formán stresszesen élik meg a Trump- Clinton csatát. Akik enyhíteni szeretnék az elnök- választási stresszt, azoknak azt ta­nácsolják, tartsanak egy kis digitá­lis szünetet. Csak annyi hírt olvas­sanak, amennyi elegendő, hogy informáltak maradjanak, fordítsa­nak időt saját magukra, menjenek sétálni, töltsenek több időt a csa­ládjukkal, barátaikkal. Kerüljék az elnökválasztással kapcsolatos vi­tákat, de végül menjenek el sza­vazni, hogy azt érezhessék, min­dent tőlük telhetőt megtettek. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents