Új Szó, 2016. október (69. évfolyam, 228-253. szám)
2016-10-15 / 240. szám, szombat
www.ujszo.com I 2016. október 15. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Törölni az amnesztiát! A gyászon és a szimbolikus tetteken kívül másra nem futja? MÓZES SZABOLCS i imWi'l J obb alkalom már aligha lesz a mečiari amnesztiák eltörlésére, mint a mostani. Elhunyt az egykori államfő - az állami temetés és nemzeti gyász mellett egy alkotmánytörvénnyel lehetne kissé jóvátenni a múltat. Talán nincs olyan törvénytervezet, pláne alkotmánytörvény-tervezet, amelyet annyiszor tárgyalt volna a parlament, mint a mečiari amnesztiák eltörléséről szóló beadványt. A 90-es évek óta, függetlenül a kormánykoalíció összetételétől, visszatérő anyag a törvényhozásban. Hol konzervatív, hol liberális képviselők nyújtják be, a végeredmény mindig ugyanaz. Eddig nem találtatott - egyidejűleg - 90 becsületes ember a plénumban, aki megszavazta volna. Elsősorban a Smer miatt. Az első Dzurinda-kabi- net alatt az akkori baloldal - meg persze a cinkos HZDS és SNS - blokkolta az elfogadást, 2002 óta a Smer. 2006 óta Ficóék megkerülhe- tetlenek az ügyben, nélkülük most sincs alkotmányos többség - ennél kevesebb, sima többség pedig nem elég egy amnesztia „feltörésére”. Robert Fico többször elmondta: a mečiari amnesztiákat amorálisnak, ám jogi szempontból megváltoztathatatlannak tartja. A miniszterelnök a jogtudományok docense, ám ezt a magyarázatot nem kell neki elhinni. Kevés olyan állapot van, amelyet alkotmánytörvénnyel ne lehetne megváltoztatni - elsősorban az alapvető embeijogi ügyek tartoznak ide, melyekkel kapcsolatban Szlovákia nemzetközi kötelezettségvállalásokat tett -, az igazságszolgáltatás útjában álló amnesztia nem tartozik a megváltoztathatatlan dolgok közé. Szokatlannak számítana, ám egy még szokatlanabb lépésre, a jogállam megcsúfolására reagálna. Sokan csak legyintenek: 21 évvel a bűntény után vajon mit tudnának kideríteni, hány perdöntő bizonyítékot tudnának összegyűjteni a hatóságok? Kiket lehetne leültetni? Nem ez a lényeg: ha senki sem kerülne hűvösre a terrorista cselekmény, az emberrablás miatt, akkor is szükséges lenne eltörölni az amnesztiákat és befejezni a nyomozást. A cél ugyanis a korszakkal való elszámolás: hogy hivatalosan ki lehessen jelenteni, államilag szervezett bűncselekmény történt. Ebből a szempontból másodlagos, hogy a nyomozás megnevezi-e az összes tettest - ideális esetben igen, beleértve a megrendelőket is. A lényeg azonban az, hogy őszintén lezárjunk egy vészterhes időszakot. .Állítólagos” bűncselekményekkel, feltételes módban megírt kijelentésekkel ugyanis ez nem megy. A Smer eddig mindig blokkolta a gyalázatos amnesztiák eltörlését. Koalíciós partnerein a sor, hogy lépjenek, tükröt tartsanak Ficóék elé, nehezen vállalható helyzetbe hozzák. Az SNS - amely ifjabb Michal Kováč elrablása idején kormánypárt volt - le akatja vetkőzni régi énjét, jobb alkalom erre nincs is, mint megszavazni a mečiari amnesztiák eltörlését. A Híd pedig azzal a céllal lépett kormányra, hogy a józan hang lesz a vállalhatatlan koalícióban: most egy fontos elvi kérdésben lehet nagyon józan véleményt megfogalmazni. Michal Kováč temetésén büszkén menetelt a gyászmenetben, aki csak él és mozog a hazai politikában. Itt a lehetőség, hogy a nemzeti gyász és más szimbolikus tettek mellett valós módon is tisztelegjenek az egykori államfő előtt. (Ľubomír Kotrha karikatúrája) A betegeken spórolna a miniszter LAJOS P. JÁNOS H atározott hangon tiltakozott szinte az összes munkáltatói szövetség az ellen, hogy a kormány a munkaadók és a munka- vállalók kárára akarja növelni az egészségbiztosítási járulékból származó bevételeket. Pontosabban nem az összes munkavállaló, hanem csak azok kárára, akik eddig a legmagasabb fizetési kategóriába tartoztak, vagyis havonta 4290 eurónál többet keresnek. Ők eddig a plafon feletti összegből nem fizettek egészségbiztosítási járulékot. Az egészségbiztosítók adatai szerint több mint 15 ezer ilyen munkavállaló van. A minisztérium azt nem árulja el, hogy mekkora bevételre számíthat ebből az intézkedésből, de azt állítja, hogy ezt a kórházak - elsősorban természetesen az állami egyetemi kórházak - felújítására fogják fordítani. Azt még akár igazságosnak is tarthatjuk, hogy mindenki azonos mértékben fizesse az egészségbiztosítási járulékot, ilyen szempontból a kivetési alap felső határának eltörlése még akár pozitív lépésnek is tűnhet. Abban azonban a munkáltatók szövetségeinek igaza van, hogy olyan rendszerbe öntünk egyre több pénzt, amely alacsony hatékonysággal, rosszul működik, magyarán olyan korsóba öntjük a vizet, amiből ezer lyukon folyik el. Előbb be kellene foltozni a lyukakat - mondják - és csak utána tömni több pénzt az ágazatba. Az érdekessége az egész ügynek, hogy maga a minisztérium is elismeri: a jelenlegi rendszer rossz. A költségvetéshez csatolt tanulmány szerint jövőre mintegy 170 millió eurót spórolnának az egészségügyi rendszer ha- tékonyságánakjavításával. A gond ezzel csak az, hogy ebből 143 millió eurót a gyógyszerkiadásokon és a járóbeteg-ellátáson, a körorvosi, szakorvosi kezelések, az előírt kivizsgálások korlátozásával akarják elérni. Mindössze 31 millió eurós megtakarítási lehetőséget lámák a kórházak működésének hatékonyabbá tételében. Vagyis áttételesen a betegeken spórolnának. A minisztérium óriási összeget - mintegy 20 millió eurót - spórolna csak azzal, hogy korlátozná a gyógyszerfelírást a rendelőkben. Ez azt jelentené, hogy minden orvos számára megszabnák - a rendszer még nincs kitalálva -, hogy mennyi gyógyszert írhat fel egy hónapban. Még ha elfogadjuk is, hogy túl sok gyógyszer fogy az országban, ez akkor is olyan veszélyes fegyver, ami akár a betegek egészségét is veszélyeztetheti. Ugyanez vonatkozik a CT és a mágneses rezonancia kivizsgálások árának csökkentésére és számuk korlátozására. Csak ettől az egy intézkedéstől 10 millió eurós megtakarítást vár a szaktárca. A másik oldalon meglepően alacsony megtakarítást vár el a kórházaktól. A működési költségek optimalizálásától 5, az egészségügyi berendezések beszerzésének gazdaságossá tételétől pedig mindössze 3 milliós megtakarítást vár. Ez rendkívül alacsony összeg, elég csak arra gondolni, hogy egy- egy túldrágított CT-berendezés megvásárlásán több százezer, vagy akár egymillió euró is elúszhat. Azt tényként fogadhatjuk el, hogy az egészségügyi rendszerünk rosszul működik, tehát ennyi pénzért jobb, színvonalasabb ellátást kellene kapnunk, vagy ilyen ellátásért kevesebbet fizetnünk. Megtakarításokra vagy hatékonyságnövelésre biztosan szükség van a terület minden szegmensében, de a minisztérium által készített elemzés alapján úgy tűnik, mintha a minisztérium elsősorban azon spórolna, ami nem az övé, vagyis a betegeken és a járóbeteg-ellátáson. Az évek óta veszteségesen, rendkívül rossz hatékonysággal működő állami kórházakra a megszorításoknak csak kisebb hányada jutna. Talán a saját udvarban kellene elkezdeni a söprést. Meglepődtek, hogy öngyilkos lett az öngyilkos merénylő Komoly vizsgálat indult amiatt, hogy a szír bombagyáros, Dzsaber al-Bakr öngyilkos lett a lipcsei börtönben. Több hiányosságra derült fény: nem volt tolmács, a cellát kamerával nem lehetett megfigyelni, a pszichológusnak pedig még nem volt dolga terroristával. A német titkosszolgálat szerint a férfi valamelyik berlini repülőtéren készült robbantásra. Vasárnap sikerült elfogni, szerdán azonban a pólójával fölakasztotta magát a rácsra a cellájában. Nem állt fenn az öngyilkosság veszélye, mondta ezután Sebastian Gemkow, Szászország tartományi igazságügyi minisztere. Rolf Jacob börtönigazgató is azt mondta: a férfi kiegyensúlyozottnak és nyugodtnak tűnt. Kedden egy pszichológus is meghallgatta, neki azonban terroristákkal eddig nem volt tapasztalata. Ö sem látta jeleit annak, hogy öngyilkosságra készülne. Normális esetben azokat, akiknél fennáll a gyanú, hogy önkezükkel akarnak véget vetni életüknek, más őrizetesekkel együtt helyezik el. Bakrt azért nem akarták így elhelyezni, mert tartani lehetett attól, hogy a többi fogvatartott bántalmazza. Bakr éhségsztrájkba kezdett a fogdán: elutasította az ételt, csak napi egy liter vizet kért. Magánzárkáját az őrök 15 percenként ellenőrizték, ezt később 30 percre változtatták. A cellát kamerával nem tudták megfigyelni, ezt a szászországi törvények tiltják. A bírálók szerint érthetetlen, hogy miért nem öngyilkosjelöltként kezelték a férfit, aki éppen öngyilkos merényletre készült, és miért vandalizmusnak értékelték, hogy leszakította a cellája plafonján lévő lámpát és manipulálta az egyik konnektort. A cellában ezután kikapcsolták az áramot. A tartományi biztonsági szerveket azért is bírálják, mert nem tudják, hogy Dzsaber al-Bakr a menekültstátus tavaly júniusi megszerzése óta járt-e, illetve hányszor Törökországban, esetleg Szíriában. Az MDR regionális televízió értesülése szerint a gyanúsított a kihallgatásán azzal vádolta az őt elfogó három szír menekültet, hogy „benne vannak a történetben”, tudtak arról, hogy merényletet akar elkövetni. A három férfi a Bild című lapnak elmondta, nem ismerték korábban Dzsaber al-Bakrt, aki csak bosszút akart állni rajtuk, amiért átadták a rendőrségnek. Azt is elmondták, hogy tettük miatt életveszélyes fenyegetéseket kapnak az Iszlám Állam terrorszervezettől. A Leipziger Volkszeitung értesülése szerint a hatóságok mindhárom menekültet mélyreható ellenőrzés alá vették. (index, mti) FIGYELŐ Stresszelő a Trump-Clinton csata Az elnökválasztással kapcsolatos hírek komoly stresszforrást jelentenek az amerikai felnőtteknek, függetlenül attól, hogy melyik oldalt támogatják - derül ki az Amerikai Pszichológiai Társaság (APA) felméréséből. „Az eredményeink szerint mindegy, hogy az ember demokrata, vagy republikánus: az egyesült államokbeli felnőtt népesség rendkívül stresszesen éli meg a jelenlegi elnökválasztást” - idézte Lynn Bufkát, az APA tagját a Medicalxpress egészségügyi portál. A szakember szerint az elnökválasztási csatározás nyomon követéséből fakadó stresszt felerősítik a közösségi médiában megjelenő vélemények, történetek, képek és videók, amelyek súlyosbíthatják az emberek aggodalmait és frusztrációit, nem is beszélve arról a több ezer kommentről, amelyek egy része ellenséges, sőt egyenesen gyűlöletkeltő hangvételű. Az APA felmérése szerint a 18 éves, vagy annál idősebb amerikaiak 52 százaléka számárajelentős stresszforrás az elnökválasztás. 55 százalékuk demokrata, 59 százalékuk republikánus. Augusztusban még csak 3 8 százalék mondta, hogy a közösségi médiában zajló politikai és kulturális eszmecserék ugyancsak stresszforrást jelentenek számára. A férfiak és a nők egyformán stresszesen élik meg a Trump- Clinton csatát. Akik enyhíteni szeretnék az elnök- választási stresszt, azoknak azt tanácsolják, tartsanak egy kis digitális szünetet. Csak annyi hírt olvassanak, amennyi elegendő, hogy informáltak maradjanak, fordítsanak időt saját magukra, menjenek sétálni, töltsenek több időt a családjukkal, barátaikkal. Kerüljék az elnökválasztással kapcsolatos vitákat, de végül menjenek el szavazni, hogy azt érezhessék, mindent tőlük telhetőt megtettek. (MTI)
