Új Szó, 2016. október (69. évfolyam, 228-253. szám)

2016-10-13 / 238. szám, csütörtök

2 i KÖZÉLET 2016. október 13.1 www.ujszo.com Pozsony/Nyitra. Fenyegetőzés és megfélemlítés - így reagált Robert Fico pártja egyik volt pártkatonájára, aki saját állítása szerint azért távozott a Smerből, mert már nem tudta elviselni a párton belüli korrupciét és protekcionizmust. Renáta Kolenčíková a nyitrai Smer alapítója, 2000-től pedig a párt kerületi tikára volt. Robert Fico pártj ából azt követően távozott, hogy távollétében leváltották a városi képviselő-testület frakciójának élé­ről. Állítása szerint mondvacsinált okok miatt, valójában meg akartak szabadulni tőle. Kolenčíková múlt hétfőn interjút adott a Denník N-nek, melyben nyíltan beszélt a Smer bel- ügyeiről. Ä nyitrai smeresek kor­rupciós ügyei közt említi például, hogy Ján Richter (Smer) munkaügyi miniszter fiának - aki a Nyitra me­gyei hivatal közbeszerzési osztályá­nak vezetője - hivatalában is óriási a korrupció. Beszélt a párt kerületi és járási elnökeiről is. 2012-ben a Nyitra megye megyefőnök- helyettese, Vladislav Borik, akit közbeszerzési csalás miatt elítélt a bíróság, azt állította, mindent Tibor Glenda kerülete elnök utasítására tett. Glenda ellen azonban a rendőr­ség nem tett vádemelési javaslatot. „Robert Fico óriási csalódást oko­zott a korrupció és a protekcioniz­mus terén. Az utóbbi időben már fulladoztam a Smerben. Miután ki­léptem a pártból, fellélegeztem, és szabadnak érzem magam” - mondta Újabb belháború a Smerben IBOS EMESE Kolenčíková (középen) városi képviselő Nyitrán „Robert Fico óriási csalódást okozott a korrupció és a protekcionizmus terén." Renáta Kolenčíková, a nyitrai Smer alapítója a lapnak Kolenčíková. Az interjút követően Tibor Gašpar (Smer-jelölt) országos rendőrfőkapitány elren­delte, hogy vizsgálják ki a volt sme- res titkár állításait. A rendőrség vil­lámgyorsan lépett, már pénteken ki­hallgatta a már független városi kép­viselőt. A Smer fizetett sajtóhírben fenye­gette meg Renáta Kolenčíkovát, aki azon kevesek közé tartozik, akik bí­rálni merik Robert Fico pártját, és a Smert nyíltan korrupcióval és pro­tekcionizmussal hozta összefüggés­be. „A Smer nem fogja tolerálni azoknak a megalapozatlan, valótlan állításait, akiknek nem valósultak meg politikai ambícióik, és saját frusztráltságukat úgy próbálják meg levezetni, hogy ok nélkül belerúgnak a pártba. Ezért a Smer a polgári és a büntető törvénykönyv alapján jogi lépéseket tesz Renáta Kolenčíková ellen” - áll a Smer állásfoglalásában. (Képarchívum) A kihallgatás után Renáta Kolenčíková a Denník N-nek meg­erősítette, hogy kitart az inteijúban közölt állításai mellett, de közben megfélemlítésről beszélt. „Minden információhoz, melyeket megosz­tottam a nyomozóval, legális úton jutottam és hitelesek” - mondta Kolenčíková. Hozzátette, amiért a Smer megpróbálta megfélemlíteni és bemocskolni a nevét, a Smeren be­lüli korrupcióra vonatkozó informá­cióit megosztja a sajtóval is. „Hogy a polgárok maguk alkothassanak képet a »megalapozatlan és ok nél­küli vádaskodásokról«, melyekről a Smer beszél állásfoglalásában” - re­agált Kolenčíková. Magasabb béremelést akarnak a tanárok Pozsony. A pedagógus­szakszervezet elutasította Peter Plavčan (SNS-jelölt) oktatási miniszter és Peter Kažimír (Smer) pénzügyminiszter újabb béremelési javaslatát. A két tár­cavezető egy újabb, jövő szep­tembertől esedékes 6%-os bér­emelésijavaslattal állt elő a kedd esti tárgyalásokon. Javaslatuk alapján a béremelés a regionális oktatásügyben dolgozó pedagó­gusok mellett a tudományos munkatársakra és az egyetemi oktatókra is vonatkozna. Erede­tileg a kormány 2017-ben egyál­talán nem tervezte a pedagógus- bérek emelését. Az ágazat dolgo­zói újabb emelésre csak bizonyos megszorító intézkedéseket köve­tően, a 2018-as évtől számíthat­nak. A Pavol Ondek vezette szakszervezet viszont elutasította az ajánlatot, ők azt szeretnék, hogy a legutóbbi, szeptemberi emelést, januártól újabb 6%-os emelés kövesse. „A miniszter megemelné a kezdő pedagógu­sok bérét, melyre kétféle módot lát, egyik 17, a másik pedig 21 millió eurót emésztene fel” - ma­gyarázta Pavol Ondek, ám konk­rétumokat nem közölt. Elmondta viszont, hogy a szakszervezet egy harmadik variánst javasol, ez alapján a kezdő pedagógusokat magasabb fizetési osztályba so­rolnák be. A szakszervezet társ- szervezetei magasabb béreme­lést szeretnének. Vladimír Cr- moman, a Szlovák Pedagógusok Kezdeményezésének (ISU) tag­ja szerint határozott választ kell adni a kormányjavaslatára, (ie) Ismét a parlament előtt Mečiar amnesztiái 20 ágyú ad díszsortüzet Kováč temetésén Pozsony. Michal Kováč ál­lamfő temetése a pozsonyi vár­ban kezdődik, a szertartásra a hazai közjogi méltóságok mel­lett számos külföldi vendéget várnak. Az önálló Szlovákia el­ső államfőjének koporsóját, a legnagyobb közjogi méltósá­goknak kijáró tiszteletadás mellett, ágyútalpon és díszőr­ség kíséretében viszik az elnöki palota elé. Itt katonai tisztelet- adással folytatódik a szertartás. A három haderőnem, a száraz­földi, a légierő és a különleges alakulatok katonái is tiszteleg­nek a volt államfő előtt. 20 ágyú díszsortüzét követően az állam­fő koporsóját a Szent Márton- dómba szállítják, a gyászszer­tartást Stanislav Zvolenský ér­sek celebrálja. A volt államfőtől Andrej Kiska jelenlegi államfő, Pavol Demeš, Michal Kováč egykori tanácsadója és féltest­vére, Dušan Kováč történész búcsúzik a dómban. Michal Kováč államfőt a pozsonyi András temetőben, a legszűkebb családi körben helyezik végső nyugalomra. A temetés miatt elrendelt nemzeti gyász 17 óra­kor véget ér, A temetés miatt a főváros több pontján forgalomkorlátozásra kell számítani, számos tömeg- közlekedési járat menetrendje és útvonala is módosul, a sofő­rök pedig városszerte dugókra számíthatnak. (ie) ÖSSZEFOGLALÓ Vladimír Mečiar hírhedt amnesztiáit próbálja meg ismételten eltöröltetni Ján Budaj, az Egyszerű Emberek képviselője. Novemberben nyújtaná be a javaslatot a parlamentbe. Pozsony. Ján Budaj már áprilisban is megpróbálkozott hasonló javaslat­tal, akkor 55 képviselő támogatását sikerült megszereznie. Emlékezte­tett, akkor több koalíciós képviselő is a javaslat mellett szavazott, például Bugár Béla, František Šebej, Jakab Elemér, Cséfalvay Katalin vagy Martin Fedor és Anton Hmko. A kép­viselő felajánlotta, nyújtsák be közö­sen az új javaslatot. „Michal Kováč súja felett állva el kell mondani, hogy senki másnak nincs lehetősége lezár­ni ezt a történetet, csak a parlament képviselőinek” - mondta. Hozzátet­te, hogy Mečiar „önamnesztiáit” egyszer úgyis el fogják törölni. Mečiar 1998. március 3-án adott amnesztiát azoknak, akiknek közük lehetett ifj. Michal Kováč, a távozó államfő fiának 1995-ös elrablásához. Mindezt csak néhány órával azután tette, hogy Kováč távozott az elnöki hivatalból, és a kormányfő átvette a jogköreit. A sietséget jellemzi, hogy a döntés még aznap bekerült a tör­vénytárba. Az emberrablást - és az ezzel összefüggő Remiáš-gyilkossá­got —, mely a Mečiar-éra egyik leg­sötétebb foltja, azóta sem sikerült fel­tárni, és nem ítélték el a felelősöket. Az amnesztiákkal már sokszor foglalkozott a parlament, Budaj ja­vaslatára már nyolcadik alkalommal kerülhet a törvényhozás elé. Az amnesztiák eltörléséhez alkot­mányos többség kell, ám legutóbb csak 55 képviselő szavazott mellette a 129 jelenlevőből. Elsősorban a kormányzó Smer szavazatai hiá­nyoznak. Robert Fico kormányfő, a párt elnöke ugyan amorálisnak tartja az amnesztiákat, ám szerinte jogi szempontból megszüntethetetlenek. Bugár Béla, a Híd elnöke lapunk­„Kováč sírja felett állva el kell mondani, hogy senki másnak nincs lehetősége lezárni ezt a történetet, csak a parlament képviselőinek." Ján Budaj parlamenti képviselő nak azt mondta, Budaj még nem ke­reste meg őket ajánlatával. Elmon­dása szerint úgy, ahogy eddig leg­közelebb is megszavazná az am­nesztiák eltörlését. A koalícióban ugyanakkor nem fog ennek a javas­latnak támogatást keresni, ott ugyanis a kormányprogramban fog­lalt dolgokat teljesítik. (fm) 35 millió euró plusz Pozsony. 35 millió euróval többre számíthat idén az egész­ségügy, a parlament tegnap el­fogadta azt a kormányjavasla­tot, amely az utolsó három hó­napra 4,3%-tól 4,96%-ra emeli az állami biztosítottak egész­ségbiztosítási járulékát. Ez azt jelenti, hogy az állam ennyivel többet fizet saját biztosítottai — a gyerekek, az idősek, a mun­kanélküliek - után. A kiskórhá- zak képviselői szerint azonban ez kevés, legalább 95 millió eu- róra lenne szükség, de többet kémek azt egészségügyi bizto­sítók is. „A jóváhagyott összeg nem lesz elég arra, hogy a biz­tosítók kifizessék az egészség- ügyi ellátást a jelenlegi árakon” - állítja Matej Štepianský, a Dôvera Egészségbiztosító szó­vivője. Az Union egészségbiz­tosító 180 millió eurós összeget látna szívesen. Az állami Álta­lános Egészségbiztosító szerint viszont egészséges kompro­misszum született a lehetőségek és az igények között. Tomáš Drucker egészségügyi miniszter szerint azonban a biz­tosítók a gazdasági növekedés­nek - elsősorban a bétrek növe­kedésének - köszönhetően kü­lönben is magasabb járulékbe­vételre számíthatnak a terve­zettnél. Az eredeti becslésekkel szemben 96 millió euróval több folyik majd be, állítja a minisz­ter. (Ipj, TASR) A net miatt radikalizálódó fiatalok Pozsony. Marián Mésároš, az Emberi Jogok Szlovák Nemzeti Központjának ügyvezető igaz­gatója szerint sok tanár veszi ész­re az utóbbi időben diákjain, hogy viselkedésük sokkal radikálisabb a romák, a menekültek, a mele­gek, a muszlimok, a zsidók, sőt a keresztények kapcsán is, mint korábban. Úgy véli, erről részben az elektronikus média tehet, mely a gyerekek mindennapi életének részévé vált. Mesároš szerint egy 30 évvel ezelőtt szélsőséges gondolat a mai valóságban már egész más értelmezést kap. „Az elektroni­kus média csak annyira hasznos, amennyire igazak a ott található információk” -mondta Mesároš, aki szerint a gyerekek nagyon nehezen döntik el, valóban igazak-e ezek az információk. A lakosság szerinte nem eléggé ol­vasott, sajátjukon kívül nem is­mernek más kultúrákat, és tulaj­donképpen nem is tudják, miért félnek másoktól, és miért hajla­nak a radikális nézetekre. A központ ezért eddig 96, az emberi jogok és a szélsőségesség témáját körbejáró foglalkozást szervezett pozsonyi, beszterce­bányai és kassai középiskolák­ban. A foglalkozásokon egyebek közt a második világháború okait és következményeit, a holoka- usztot, a rasszizmus, az esély- egyenlőség és a diszkrimináció témakörét járják körül. (TASR, fm)

Next

/
Thumbnails
Contents