Új Szó, 2016. október (69. évfolyam, 228-253. szám)
2016-10-13 / 238. szám, csütörtök
www.ujszo.com I 2016. október 13. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK I 3 Kevesen élnek bérlakásban A bérlakások iránt leginkább a fiatal családok érdeklődnek (Képarchívum) 2020-ig marad a bankadó Pozsony. Szlovákiában továbbra is rendkívül alacsony a bérlakások aránya, így ahol ilyenek épülnek, azonnal lecsapnak rájuk. Az emberek többsége azonban nem tudja elképzelni, hogy élete végéig bérlakásban éljen, így amint ezt az anyagi helyzetük lehetővé teszi, azonnal saját ingatlant vásárolnak. Az elmúlt években ugyan látványosan csökkent a munkanélküliek száma, a munkanélküliség szempontjából az ország egyes régiói között azonban továbbra is jelentős különbségek vannak. Sokan szívesen elköltöznének a több munkalehetőséget kínáló nyugati járásokba, ennek azonban az egyik legnagyobb akadálya a bérlakások hiánya. E tekintetben jelentősen lemaradunk a nyugat-európai országoktól, hiszen míg például Ausztriában és Németországban a lakosság csaknem fele él bérlakásban, Szlovákiában ez az arány az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat adatai szerint alig 11 százalékos. E tekintetben a csehek is leköröznek bennünket, nyugati szomszédunknál a lakosság több mint ötödé él bérlakásban. „A bérlakások hiánya azonban csak az érem egyik oldala. Az igazság az, hogy a lakosság nagy része továbbra is irtózik attól, hogy tartósan bérlakásban éljen. A többség, ha SUSLABÉLA Szlovákiában egyre több élelmiszer kerül a kukákba, a pazarlásban azonban még nem értük utol a nyugati országokat. Hogy ez így is maradjon, a kormány tegnap egy akciótervet fogadott el a pazarlás visszafogására. A részletekről Csicsai Gábor földművelés- ügyi államtitkárt kérdeztük. Vannak egyáltalán pontos adataik arról, hogy Szlovákiában évente mennyi élelmiszer kerül a kukákba? Sajnos, még mindig hézagosak az adataink. Viszonylag pontos információkkal ezzel kapcsolatban az Európai Unió tagállamainak alig a negyede rendelkezik. Ugyanakkor segítségünkre van az Egyesült Nemzetek Szervezete által kidolgozott módszertan, és a holland FUSIONS tervezet, amely saját értékelési keret- rendszer segítségével határozta meg az értékeket. Ezekből kiderül, hogy a legtöbb élelmiszer-hulladékot termelő szektor a háztartásoké, 53 százalékkal. Világviszonylatban 1,3 milliárd élelmiszer-hulladékot termelünk évente. Szlovákiában ez az érték valamivel kevesebb, mint a többi uniós országban, nagyjából 163 kg/fö évente. Ennek ellenére mi sem lehetünk elégedettek. Mindenképp csökkenteni kell ezt a mennyiséget. Szlovákia uniós elnökségének egyik fontos célja, hogy a tagállamok készítsenek rendszeres méréseket az élelmiszerhulladék-szintről, mégpedig egységes módszertan alapján. Az élelmiszer-pazarlás összehangolt mérése révén könnyebben lehet majd meghatározni az ezzel kapcsolatos intézkedéseket. Az ENSZ döntése szerint ugyanis az élelmiszer-pazarlás csak teheti, saját lakást vásárol” - nyilatkozta Marek Gábris, a ČSOB elemzője. A ČSOB felmérése szerint Szlovákiában a lakosság 89 százaléka nem tudná elképzelni, hogy tartósan bérlakásban éljen. Az uniós átlag ennél jóval alacsonyabb, nagyjából 70 százalék körül mozog. „Szlovákiában a lakosság tetemes része még mindig az ingatlant tartja a legjobb befektetésnek, ami magyarázatot ad arra, miért olyan alacsony a bérlakások aránya” - mondta Gábris. Szlovákia azonban egy másik mutatóban is csúcstartónak számít. A ČSOB felmérése szerint a lakosság több mint háromnegyede Csicsai Gábor, a földművelésügyi tárca államtitkára (Somogyi Tiborfelv.) mértékét 2030-ig 50 százalékkal kellene csökkenteni. Franciaországban törvénnyel tiltották meg a 200 négyzetméternél nagyobb üzleteknek, hogy a jövőben kidobják vagy megsemmisítsék a még fogyasztható élelmiszereket. Mi a helyzet Szlovákiában? Az élelmiszerek kétfajta felhasználhatósági határidővel kerülnek forgalomba. A gyorsan romlóknak fogyaszthatósági határidejük, a hosszabb ideig eltartható élelmiszereknek minőségmegőrző időtartamuk van. Ez utóbbi azt jelzi, hogy az élelmiszer tulajdonságai, megfelelő tárolási körülmények között, meddig maradnak meg. Ide sorolhatjuk például a tésztaféléket, amelyeknél előfordulhat, hogy a minőségmegőrző időtartam letelte után valamivel több ideig kell majd főzni, de semmiképp sem romlott élelmiszerről van szó. Ezeket a minőségmegőrző időtartam lejárta utáni termékeket Szlovákiában már 2015-től az élelmiszerbanknak lehet felajánlani. A módosított élelmiszertörvény értelmében - amelyről már tárgyal a parlament - a jelenleg úgy él az általa birtokolt lakásban, családi házban, hogy bármilyen hitelt fizetne. Csak összehasonlításképpen: az Európai Unió egészét tekintve ezt a lakástulajdonos nem egész fele mondhatja el magáról. A ČSOB adatai szerint Szlovákiában jelenleg a lakosság 11 százaléka fizetjelzáloghitelt vagy egyéb lakáshitelt, ami a felével alacsonyabb az uniós átlagnál. „Az elmúlt időszakban azonban látványosan csökkentek a jelzáloghitelek kamatai, vagyis a jövőben Szlovákiában is nőhet azok aránya, akik jelzáloggal terhelt lakásban laknak” - tette hozzá Gábris, (TASR, mi) minimális szavatossági idő lejárta utáni élelmiszereket az élelmiszerbanknak illetve jótékonysági szervezeteknek is felajánlhatják, de csak abban az esetben, ha megfelelő regisztrációval rendelkeznek. Nem szabad megfeledkezni a fogyasztó- védelemről sem. Célunk egy rugalmas hálózat kiépítése, amely képes szavatolni az élelmiszerek minőségét. Tehát a törvényi szabályozás célja, hogy gátat vessenek az élelmiszer-pazarlásának, hiszen elképesztő mennyiségű, még fogyasztható élelmiszer végzi rendszeresen a kukákban. Milyen konkrét lépéseket tesz a kormány a pazarlás csökkentése érdekében? Rendkívül fontos a tudatos élelmiszer-fogyasztás, valamint a háztartások figyelmének felhívása az élelmiszerek megbecsülésére. Ezt a tudatos hozzáállást már gyermekkortól kezdve tanítani kell, hiszen csak így lehet a háztartásokban képződő élelmiszer-hulladék mennyiségét csökkenteni. A pazarlás csökkentésében kiemelkedő szerepe lehet az élelmiszerbankoknak, a jótékonysági szervezeteknek, vagyis egyszerűsíteni kell az élelmiszer-kereskedelmi ágazat és a jótékonysági szervezetek közötti együttműködést. Ahhoz, hogy javíthassunk a jelenlegi helyzeten, először fel kell mérni a veszteségek nagyságát és okait, hiszen csak így határozható meg, mely pontokon lehet a legnagyobb hatást elérni a tervezett kormányzati beavatkozásokkal. Szlovákiában évente 100 ezer eurós tétel szerepel a földművelésügyi tárca költségvetésében, de uniós forrásokra is szükség lesz. Az élelmiszerbank és a civilszervezetek tevékenységét korlátozó egyik tényező ugyanis a pénz. Pozsony. Az eredeti tervekkel ellentétben a szlovákiai bankok különadóját az állam az elkövetkező években is fenntartja - a parlament tegnap elfogadta az erről szóló jogszabályt, amely 2020-ig számol a bankoktól beszedett különadóval. A bankadót még a Radičová- kormány vezette be 2012 januárjától, akkor a pénzintézeteket a céges betétek 0,4 százalékának megfelelő adóval terhelték, amit a Fico- kabinet 2013-tól a lakossági betétekre is kiterjesztett. Az eddig érvényes szabályok szerint, ha a bankadón keresztül beszedett összeg eléri az 500 millió eurót, az adókulcs automatikusan a felére, 0,2 százalékra csökken. A bankok ezt már korábban elérték, jelenleg így 0,2 százalék az adókulcs. A következő enyhítésre az eddigi szabályok alapján a jövő év elejétől kerülhetett volna sor. A parlament által tegnap elfogadott módosítás szerint azonban 2017 és 2020 köFelejtsük el a saját kazánt Pozsony. A társasházak lakói az elkövetkező időszakban sem dönthetnek szabadon a saját kazánház kiépítéséről. Az Alkotmánybíróság tegnapi döntése szerint ugyanis a Smer 2014-es jogszabály-módosítása összhangban van az alkotmánnyal. A nagy távhőszolgáltatók így továbbra is megakadályozhatják a társasházak lakóközösségeit abban, hogy saját kazánt vásárolva leváljanak a központi fűtésről. Az ellenzék már korábban szerette volna elérni, hogy enyhítsenek a szabályokon, a Smer azonban a javaslataikat rendre visszautasította, ezért fordultak az Alkot- mánybíróságoz. (sita) Tovább nőnek az ingatlanárak Pozsony. Az elmúlt évek stagnálását követően már Szlovákiában is nő a lakóingatlanok ára, a környező országokhoz képest azonban még mindig kedvezőbb a helyzet - derül ki az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat tegnap közzétett felméréséből. Eszerint Szlovákiában az idei második negyedévben 5,7 százalékkal drágábban juthattunk hozzá a lakásokhoz és családi házakhoz, mint egy évvel korábban. Magyarországon ugyanekkor 10,3, Ausztriában pedig 9 százalékkal nőttek az ingatlanárak. (SITA) zött is 0,2 százalék marad az adókulcs, ami jelentős érvágást jelent a bankoknak. A jelenleg érvényes szabályok szerint például jövőre a bankok már csak 61,7 millió eurót fizettek volna be az államkasszába ágazati adó formájában, míg a most elfogadott szabályok miatt ez eléri majd a 123,4 milliót. A módosítás miatt a bankok az előzetes számítások szerint az elkövetkező négy évben nagyjából 260 millió euró- val több pénzt fizetnek majd be az államkasszába. „A kormánynak egyáltalán nem kellene emelnie az adókat, ha hatékonyan venné fel a harcot a korrupcióval. Sajnos, ez a szocialista és rendkívül korrupt kormány azonban nemcsak hogy nem harcol a korrupció ellen, hanem tevékenyen részt vesz benne” - vallja Richard Sulik, az ellenzéki SaS elnöke. Az SaS parlamenti képviselője, Eugen Jurzyca szerint ráadásul a bankok a többletköltségeiket végső soron úgyis az ügyfeleikkel fizettetik meg. (SITA, mi) Billiós veszteség az olcsó olaj miatt Washington. Az olajárak elmúlt három évben tapasztalt zuhanása több mint 1 billió dolláros kárt okozott a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetébe (OPEC) tömörülő országoknak - nyilatkozta Mohammad Barkindo, az OPEC főtitkára. Az OPEC tagországai szeptemberi algériai tanácskozásukon jutottak elvi egyezségre a kitermelési szint korlátozásáról. Az továbbra is kérdés, hogy az egyes tagállamoknak pontosan milyen mértékben kell visszafogniuk kitermelésüket. Ezt várhatóan az OPEC novemberi bécsi tanácskozásáig határozzák meg. (MTI, TASR) Újra veszélyben a bankszámlák London. Újabb bankokat támadott meg egy hackercsoport a pénzintézetek legnagyobb tranzakciós rendszerén, a SWIFT-en keresztül - adta hírül a Symantec kiberbiz- tonsági cég. A Symantec most egy új trójai vírusra, az Odinaffra hívja fel a figyelmet, amely eddig 10-20 szervezetet fertőzött meg, és amelyet kifejezetten a S WIFT- tranzakciók meghamisítására találtak ki. Ugyan nem árulták el, hogy melyik bankokat támadták meg, de annyit igen, hogy az esetek többsége az Egyesült Államokban, Hongkongban, Ausztráliában és Ukrajnában történt. (TASR, MTI) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK I VALUTA Árfolyam 1 VALUTA Árfolyam Angol font 0,8999 n Lengyel zloty 4,2974 IT Cseh korona 27,025 n Magyar forint 306,05 n Horvát kuna 7,5120 n Román lej 4,4970 E Japán jen 114,50 II Svájci frank 1,0906 D Kanadai dollár 1,4598 D USA-dollár 1,1020 D VÉTEL - ELADÁS I BANK DOLLAR I CSEH KORONA I FORINT Sberbank 1,14-1,07 27,83-26,21 318,45-291,03 OTP Bank 1,16-1,06 28,21-25,83 318,01-291,20 Poetabank 1,15-1,06 27,96-26,07 bh Szí. Takarékpénztár 1,15-1,07 27,75-26,21 318,95-291,49 Tatra banka 1,14-1,07 27,89-26,16 317,38-292,08 ČSOB 1,14-1,08 27,71-26,34 m Általános Hitelbank 1,14-1,07 27,84-26,22 319,38-291,88 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK A kormány gátat vetne a pazarlásnak
