Új Szó, 2016. október (69. évfolyam, 228-253. szám)
2016-10-11 / 236. szám, kedd
www.ujszo.com I 2016. október 11. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Szolidaritás a Népszabadsággal A szlovákiai magyar média és a közélet aggódva figyeli a Népszabadság körül kialakult helyzetet. A lapunkban tegnap közzétett nyilatkozathoz csatlakozó tiltakozók névsora folyamatosan bővül. Ardamica Zorán publicista B. Szentgáli Anikó, Új Szó Barak László főszerkesztő, a parameter, sk szerkesztősége nevében Bartalos Éva, Új Szó Beke Zsolt főszerkesztő, a Kalli- gram folyóirat és a dunszt.sk szerkesztősége nevében Bindics Zsolt vállalkozó Bitter Péter, Új Szó Bodnár Gyula, újságíró Bödők Gergely, Mandiner Böszörményi Péter fordító BődTitanilla,Új Szó Cúth Csaba, újságíró C sanda Gábor főszerkesztő, Fórum Társadalomtudományi Szemle Csanda Máté művészeti író Csehy Zoltán költő, műfordító Csenger Ferenc, főszerkesztő, Pátria rádió Cs. Liszka Györgyi főszerkesztő, a Vasárnap szerkesztősége nevében Czímer Gábor újságíró Finta Márk, Új Szó Forgács Attila, a Gúta TV ügyvezető igazgatója Gazdag József újságíró Grendel Ágota, Új Szó Gulyás Zsuzsanna, Új Szó Győry Attila író, vállalkozó Hangácsi István, politikai elemző Haraszti Mária kiadó és producer (Anima Társaság) Havran Katalin újságíró Hegedűs Norbert, ujszo.com Hégli Dusán koreográfus, Ifjú Szivek Táncszínház Hizsnyai Tóth Ildikó műfordító, egyetemi tanár Hizsnyai Zoltán költő, szerkesztő Homyák István, Pátria rádió Hunčík Péter publicista, író, pszichiáter Ibos Emese,Új Szó Jakubecz László előadóművész, műsorvezető, Pátria rádió Juhász Dósa János, Gömöri Hírlap, Gömörilap Juhász Katalin, Új Szó Juhász R. József, költő, perfor- mansz művész Kacsinecz Krisztián, ujszo.com Kálmán Norbert, Pátria rádió Kiss Balázs riporter, Pátria rádió Kmotrik Péter, bumm.sk Kovács Balázs blogger Kovács Dávid blogger, Napiger- zson.sk Kovács Zoltán, pered.info Köteles Szabolcs kultúraszervező Kuklis Katalin, színész- drámatanár, Vekker Műhely Laboda Róbert költő Lajos P. János, Új Szó Lovász Attila, a Pátria rádió igazgatója Lukács Zsolt képzőművész Mészáros András filozófus Mészáros Tünde műfordító Miklós László, a Komáromi Jókai Színház művészeti titkára Miklósi Péter, újságíró Mizser Attila, főszerkesztő, Irodalmi Szemle Molnár Csaba filmrendező Molnár Iván,Új Szó Molnár Norbert, ujszo.com Németh Ilona képzőművész, egyetemi tanár Németh Noémi, bumm.sk Olasz István színművész Orosky Tamás, Új Szó Plonicky Tamás, Selye János Egyetem doktorandusza, irodalmár Polgár Anikó költő, műfordító Poór Tibor publicista, Klikk Out Rácz Vince, Pátria rádió Récsei Noémi, Pátria rádió Ryšavý Pál főszerkesztő, trafik.sk Sánta Attila közgazdász Sánta Szilárd irodalomtörténész, a Komáromi Szalon szervezője Sipos Forgon Szilvia, muzeológus Slezákné Kovács Edit, az Új Szó és a Vasárnap lapigazgatója Sólymos Karin, szerkesztő Somogyi Tibor, Új Szó Susla Béla újságíró Szabó László, Új Szó Szabó Zoltán, Új Szó Szalay Zoltán főszerkesztő, az Új Szó szerkesztősége nevében Szászi Zoltán író, költő Száz Pál író, irodalmár Szekeres Éva újságíró Szigeti Gergely vállalkozó Szigeti László, az Új Szó szerkesztőbizottságának elnöke Szilvási Tibor, parameter.sk Urbán Gabriella, Új Szó Václav Kinga, építész Varsányi Zsófi táncos, Ifjú Szivek Táncszínház Vasik János, Pátria rádió Veres István, Vasárnap Zsigárdi László, Pátria rádió Továbbra is várjuk a szlovákiai magyar média és közélet képviselőinek csatlakozását! Érsek - miniszter vagy bábu lesz? GÁLZSOLT N agyon hamar ki fog derülni, hogy a Híd új minisztere valóban a közlekedési tárcát irányító politikus-e, vagy csak bábu a smeres oligarchák és a minisztérium szürke eminenciása, Viktor Stromček államtitkár kezében. A közlekedési tárca a Sieť szétesésével pottyant a Híd ölébe. Ennél a minisztériumnál nagyon sok kérdésben eléggé egyértelműen elválik egymástól a közérdek, vagyis az (adófizető) állampolgárok érdeke, és az oligarcha pártszponzorok politikai érdekei. Ebből a szempontból nagyon is világos, mi lenne Érsek Árpád miniszter feladata. A legtöbb pénzt felemésztő autópálya-építéseknél a legegyértelműbb a helyzet. Tavaly, még az egypárti Smer-kormány alatt sebtében és majdnem egyszerre kiírt tenderek közül kettőnél (a Zsolnától északra fekvő szakaszon, illetve az eperjesi délnyugati el- kerülőn) óriási a kartellgyanú, ezért itt újra kellene pályáztatni. Ezzel akár kétszázmillió euró is megspórolható lenne. Ellenkező esetben Érsek úgy vonul be a történelembe, mint az a miniszter, aki alatt a legdrágább autópályák épültek Szlovákiában. Különösen a két, Eperjes környéki elkerülő szakasz (a délnyugati D1 -es és az északkeleti R4-es) költsége irdatlan, itt alig 23 kilométer épülne a csillagászati, csaknem 900 millió eurós költségből, úgy, hogy a forgalom elég gyér lenne. A költségek még szlovák viszonylatban is elképesztőek: mintha nemcsak autópályát, hanem 23 kilométeres alagutat is építenének.. . Az is helyes döntés lenne, ha a pénzügyminisztérium „Értéket a pénzért” mottó alatt futó csapatának hozzáférést adnának a közlekedési tárcánál folyó és tervezett összes pályázat részletes adataihoz. Az idén tragikusan elhunyt Martin Filko, a pénzügyi tárca Pénzügypolitikai Intézete volt vezetőjének szellemi örökségét tovább vivő csapat az egészségügy és az informatizáció területén szabadon dolgozhatott, és konkrét javaslatokat tett, amelyek 200 millió feletti éves megtakarítással számolnak, a közlekedési tárcánál azonban falakba ütköztek. Ha ez nem változik, akkor marad a gyanú, hogy a tárca a közérdek helyett az olyan oligarchák (és valószínű Smer-szponzorok) érdekeit nézi, mint a Váhostav mögött álló Juraj Široký vagy a Doprastav mögött feltételezhető Miroslav Výboh. Meg mint az ex-SNS-es Víťazoslav Móric és ex-HZDS-es (de később a Smer alapító „részvényesei” között is feltűnő) Vladimír Poór, akiknek cégeitől (ZOS Vrútky, ill. ŽOS Trnava és Zvolen) a szlovák vasúttársaság (ZSSK) nagy előszeretettel rendelt - és valószínűleg tervez rendelni - új, valamint felújított vasúti személykocsikat. Százmilliós tételekben, manipulációktól bűzlő pályázatokon, ahol a feltételek rájuk vannak szabva, a nagy nemzetközi gyártók a versenyeken el sem indulnak vagy kizárják őket. A leszállított vonatok minősége meg finoman szólva nem a legjobb. Szóval illene itt is rendet tenni. Továbbá jó lenne felgyorsítani a regionális vasútvonalak üzemeltetésére vonatkozó pályázatok kiírását (benne van a Híd programjában), és valódi versenyt teremteni, nem pedig csak kamu tendereket, amelyek végeredménye úgy is az, hogy a vonalakat az állami vasúttársaságnak passzolják. Nem ártana az sem, ha az állami InterCity-vonatok újraindításáról nem az egyre dagadó egójú SNS-vezér, Andrej Danko rögeszméje döntene, hanem megalapozott, szakértői számítások, mondjuk az „Értéket a pénzért” csapat részvételével is. Ellenkező esetben nehéz elhinni, hogy az eddig mindig veszteséges IC-vonatokat az állami vasút valamilyen csoda folytán egy csapásra nyereségesen fogja üzemeltetni. Ha ezek a lépések nem történnek meg (a továbbiakat is hosszan lehetne sorolni), akkor a közlekedési minisztériumnál továbbra is százmilliókat fognak évente az ablakon kidobni, és ennek egyetlen haszonélvezői a zsíros, túlárazott megrendeléseket kapó oligarchák, illetve az általuk szponzorált politikusok lesznek. Az elfolyó százmilliók meg majd hiányoznak a közlekedés fejlesztésénél - Dél- Szlovákiában is. Magyar jelnyelv Szlovákiában? LUCIA MOLNÁR SATINSKÁ mikor az európai többnyelvűségről beszélünk, legtöbbször csak a beszélt nyelvekre gondolunk. Nyelvészként azonban egyre gyakrabban találkozom az európai jelnyelvekkel is. Az európai parlamentben 24 beszélt nyelvre tolmácsolnak, de szeptember 28-án 31 jelnyelven is zajlott a tolmácsolás. Helga Stevens, egy siket EP- képviselőnő szervezett konferenciát: Többnyelvűség és egyéni jogok az EU-ban: a jelnyelvek szerepe címmel. Nyolcszáz résztvevő volt, európai siket szervezetek képviselői, nyelvészek és természetesen a parlamenti képviselő kollégák. Az óriási ülésteremben a történelem során először zajlott szinkrontolmácsolás jelnyelveken is. Aki nem látott még ilyet - és igazából ilyet még senki nem láthatott -, meglepődött, hogy milyen jól működik a dolog. A siket résztvevők az általuk ismert nyelv szerint ültek csoportokban, előttük, egy széken állva, ajeltolmács. Természetesen nem zavarták egymást, mint a beszélő tolmácsok. Egymástól pár méterre sorakoztak, mintha egy koncerten több karmester lenne - nagyon praktikus, és valahogy nagyon esztétikus volt egyszerre. Az erkélyről láttam mind a 24 szinkrontolmács fülkéjét és a 31 jeltolmácsot. Soha életemben nem láttam még ennyi nyelvet egyszerre használatban - egészen megható volt. Nem a bábeli zűrzavar uralkodott el a teremben, hanem a harmónia. A vitához hozzászólt egy siket magyar nyelvész, Romanek Péter Zalán, akivel pár hónapja találkoztam a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetben, ahol a pozsonyi többnyelvűségről tartottam előadást. Az intézetben teljesen természetes, hogy az előadásokat magyar jelnyelven tolmácsolják, hiszen több siket munkatársuk van. A JelEsély projekten dolgoznak, amely a magyar jelnyelv és a siket közösség jelnyelvhasználatának kutatásával és feltárásával foglalkozik, ajelnyelvi, illetve kétnyelvű (jelnyelven és magyar nyelven történő) oktatás megalapozása és támogatása érdekében. Az előadásom után Romanek Péter Zalán megkérdezte, van-e olyan térkép Szlovákiáról, amelyen feltüntetik, hogy mely településeken beszélhet magyarul, például a boltban. Mert amikor Szlovákiában járt egy ismerősével, fogalma sem volt, honnan, miből lehet tudni, hogy mikor szólalalhatnak meg magyarul és mikor nem. Jogos kérdés, kicsit magyarázgattam neki a helyzetet, de gondolom, nem igazán tudtam segíteni. A siket nyelvészekkel, siket közösséggel való néhány találkozásom sok kérdést ébresztett bennem. Igen, Európában egyre több országban a siketeket már nyelvi és kulturális kisebbségnek tekintik, nem pedig hallássérült embereknek. Magyarországon is. Szlovákiában még nem. Itt csak most kezdődik a folyamat, a kutatás. De ha a jelnyelvek olyan különbözőek, mint a beszélt nyelvek, mi lesz a szlovákiai magyar siket gyerekekkel? Ha egyszer a szlovák jelnyelv hivatalosan is kisebbségi nyelvvé válik, a magyar jelnyelv is kisebbségi nyelv lehet Szlovákiában? Persze, mondhatják valakik, hogy ez nagyon kevés embert érint. De ha a nyelvi jogokat emberi jogokként ismerjük el, akkor minden ember számít, kivétel nélkül. Még sok munka, és nem csak nyelvészi, vár ránk ezen a téren. Szlovák napilap magyar címlappal. A Denník N is csatlakozott a Népszabadság megszüntetése ellen tiltakozókhoz.
