Új Szó, 2016. október (69. évfolyam, 228-253. szám)
2016-10-11 / 236. szám, kedd
8 I KÜLFÖLD 2016. október 11. | www.ujszo.com Sárdobáló elnökjelölti vita Trump és Clinton: a második tévévita szokatlanul keserű, személyeskedő és taszító volt Az eddigi legundokabb vita. Trump és Clinton nem kímélte egymást. (TASR/AP) RÖVIDEN Litván parlamenti választások Vilnius. A centrista Litván Gazdák és Zöldek Uniója szerezte meg a legtöbb pártlistás voksot a parlamenti választások első, vasárnap megtartott fordulójában a balti országban, így könnyen lehet, hogy a kormányzó szociáldemokraták ellenzékbe kerülnek. Az ellenzéki agrárpárt a 70 listás helyből 20- at szerzett meg, a Haza Szövetsége - Litván Konzervatívok 15 helyet nyertek el, a szociáldemokraták pedig 13-at. A választás protesztszavazás volt a kormányzó erők ellen, amelyek új munkajogi szabályokat vezettek be, és a korrupció árnyéka vetül rájuk. A szavazók a szociáldemokratákat okolják az áremelkedésekért. (MTI) Nobel-békedíj: az áldozatoké a pénz Bogotá. A kolumbiai elnök bejelentette, hogy a hazájában több mint fél évszázadon át tartó polgárháború áldozatainak adományozza a neki ítélt Nobel- békedíjjaljáró 925 ezerdolláros pénzjutalmat. Juan Manuel Santos erről akkor beszélt, amikor családjával és vezető tisztségviselőkkel együtt felkereste a fegyveres konfliktus által súlyosan érintett egyik nyugat-kolumbiai települést. A béke-erőfeszítéseiért odaítélt Nobel-békedíj at december 10-én adják át Santos- nak a norvég fővárosban. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Heves támadássorozattal és sárdobálással indult a demokrata Hillary Clinton és a republikánus Donald Trump második tévévitája, amin Trump közölte, megválasztása esetén ügyészi vizsgálatot indíttatna Clinton ellen, míg a demokrata jelölt arról beszélt, hogy ellenfele soha semmiért nem vállalt felelősséget, és az elmúlt napokban is jól látszott, milyen ember valójában. A vita előtt a republikánus Donald Trump váratlan sajtóértekezletet tartott, amelyen négy nő társaságában jelent meg. Hárman közülük azt állították, hogy Bili Clinton volt elnök szexuálisan zaklatta őket, a negyedik pedig elmondta, hogy 12 éves korában megerőszakolták, és az erőszaktevő ügyvédje Hillary Clinton volt, aki a tárgyaláson a szemébe nevetett. Vaskos jelzők pergőtüze A vita kezdetén a két elnökjelölt nem fogott kezet egymással, és a 90 perces vitában egyikük sem spórolt a személyeskedő támadásokkal. Kölcsönösen lehazugozták egymást, Trump szerint vetélytársa „szíve tele van gyűlölettel”, mert a republikánus szavazókat szánalmasaknak nevezte, mire Clinton leszögezte: neki Trumppal van vitája, nem a támogatóival. Egy ponton leszögezte, hogy Trump kampánya éppen szét- robbanóban van, republikánus ellenfele pedig „ördögnek” nevezte őt. Rács mögé Clintonnal! Trump a vita elej én bocsánatot kért a nőkről 15 éve mondott - pénteken nyilvánosságra került - szavaiért. Clinton azonban nem hagyta annyiban, azt vágta oda, hogy ezek a mondatok nagyon is pontosan kifejezik, kicsoda is valójában Donald Trump. Kisebb vita bontakozott ki, hogy kinek és miért is kellene bocsánatot kérnie. Trump szerint Clintonnak volna oka rá, mégpedig a több mint 30 ezer eltűnt elektronikus leveléért, amelyet külügyminisztersége idején a magánszerveréről küldött, illetve oda kapott. Trump azt ígérte, ha ő lesz az elnök, vizsgálatot indíttat az e-mailek ügyben, és közölte: ha ő irányítaná az országot, Clinton már börtönben lenne. A két elnökjelölt az amerikaiak számára fontos kérdésben, az egészségbiztosítási törvény ügyében is kifejtette álláspontját. Clinton nem tagadta, az egészség- biztosítást mindenkire kiterjesztő, ún. Obamacare törvényen van mit javítani, de azt mondta, hiba volna ezért elsöpörni az egészet, és mindent elölről kezdeni. Trump viszont az egész törvényt katasztrofálisnak mondta, és a visszavonását ígérte, arra hivatkozva, hogy túl drága és jövőre már finanszírozhatatlan lesz. Megkerülhetetlen volt Oroszország szerepe és befolyásolási kísérlete az amerikai választási folyamatban, valamint Moszkva szerepvállalása a szíriai konfliktusban. Clinton ismét azt mondta, a róla szóló kínos információk kiszivárogtatása mögött Moszkva áll, amely nem őt szeretné a Fehér Házban látni. Trump pedig ismét leszögezte, nem tudja, ki áll a kiszivárogtatások hátterében, és leszögezte: ő nem az oroszok embere. Az értékelések szerint az elnökjelöltek vitája szokatlanul keserű és személyeskedő volt, egyik jelölt sem tudott áttörő eredményt elérni. Donald Trump ugyan összefogottabb volt, mint az első elnökjelölti vitán, megszilárdíthatta híveinek táborát, de nem biztos, hogy visszaszerezte elvesztett előnyét, ugyanakkor Hillary Clintonnak is voltak kínos pillanatai. Trump kínos nőügyei Az elnökjelölti vita előtt a CNN hírtelevízió egyik munkatársa nyilvánosságra hozta, hogy Trump egy rádióműsorban 17 éven keresztül folyamatosan sértő módon nyilatkozott a nőkről, köztük a saját lányáról is. Andrew Kaczynski, a CNN munkatársa átnézte az ÜSA-ban sokkoló rádióműsorairól elhíresült Howard Stem műsorait, amelyekben újabb megdöbbentő Trump- kijelentésekre talált. Trump Stem vendégeként nem egyszer becsmérlő és megalázó módon beszélt a nőkről és trágár stílusban tárta fel saját szexuális életének részleteit. így például megvitatta a rádióssal saját lánya, Ivanka nőiességét, elmesélte, hogy ő maga egyszerre három nővel is ágyba bújt, és hogy mindig kilépett egy-egy kapcsolatból, ha az adott nő betöltötte a 35. életévét. Újabb menekültet gázoltak halálra Párizs. Belehalt sérüléseibe egy eritreai migráns, akit feleségével együtt egy brit autós elgázolt egy autópályán az észak-franciaországi Calais közelében, ahol a spontán módon kialakult, de eddig megtűrt táborban mintegy 10 ezren várakoznak arra, hogy átjuthassanak Nagy-Britanniába. Az év eleje óta ez volt a 14. halálos migránsbaleset a tábort környező utakon. Az elhunyt menekült 30 év körüli felesége könnyebb sérüléseket szenvedett, kórházban ápolják. (MTI) Horvátországi kormányalakítás Zágráb. Kolinda Grabar-Kitaro- vic horvát államfő Andrej Plen- kovicot, a jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) párt miniszterelnök-jelöltjét bízta meg a kormányalakítással, miután a HDZ és Híd Függetlenek Listája (Most) megállapodást kötött a közös kormányalakításról. Plenkovic rekordszámú, 91 támogatói aláírást gyűjtött össze a 151 fos parlamentben (kormányalakításhoz legalább 76 ■ képviselő támogatása kell), ezt követően pedig 30 nap áll rendelkezésére, hogy kormányt alakítson. A szeptember 11-i parlamenti választásokon a HDZ a diaszpóra két képviselőjével együtt 61 mandátumot szerzett, az eddigi kormánykoalíció kisebbik tagja, a Híd (Most) pedig 13 mandátumhoz jutott. (MTI) Magyar alkotmány: idegenek nem telepíthetők be Tegnap beterjesztette az Or- szággyülósnek Orbán Viktor kormányfő az alaptörvény módosítását célzó javaslatát, amely tiltaná külföldiek Magyarországra telepítését. Budapest. Az alkotmány, ahogy azt előre bejelentették, négy helyen módosul. A változtatás értelmében bekerül az alaptörvénybe, hogy Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be. Idegen állampolgár - amelybe az Európai Gazdasági Térség polgárai nem tartoznak bele - Magyarország területén az Országgyűlés által megalkotott törvény szerinti eljárásban, a magyar hatóságok által egyedileg elbírált kérelme alapján élhet. Az öt cikkből álló változtatás módosítja a többi közt a Nemzeti Hitvallást, kimondva: „Valljuk, hogy a történeti alkotmányban gyökerező alkotmányos önazonosságunk védelmezése az állam alapvető kötelessége.” A módosítás a kihirdetést követő nap lép hatályba. Az indoklásban hivatkoznak a népszavazás eredményére. Eszerint „létrejött az új egység Magyarországért. Ez az új egység pártok felett áll, nemzeti ügynek tekinti Magyarország szuverenitásának megvédését, a kötelező betelepítési kvóta elutasítását”. Az alaptörvény-módosítás a 98%-os többség, 3 millió 300 ezer ember akaratán nyugszik. Több ez, mint bármilyen párt szavazóbázisa a rendszerváltozás óta eltelt 25 év történetében - áll az indoklásban. A baloldali ellenzék korábban közölte, nem vesz részt az alaptörvény módosításában. Az LMP bejelentette, szerinte a kormánypártok sem veszik komolyan az alaptörvény-módosítást, az ellenzéket pedig csak statisztának, és nem partnernek tekintik, (mti, index) Honfitársai segítségével elfogták a német hatóságok Dzsaber al-Bakrt, akit azzal gyanúsítanak, hogy Chemnitzben merényletre készült. A 22 éves szíriai férfi szombat óta volt szökésben, akinek lakásán 500 gramm kész robbanóanyagot, gyutacsot és egy kilogramm veszélyes vegyszert találtak. A menedékkérőként Németországba érkezett Bakrról feltételezik, hogy kapcsolatban áll az Iszlám Állam terrorszervezettel, de ezt még nem erősítették meg a hatóságok. Azzal is gyanúsítják, hogy iszlamista indíttatású terrorakcióra készült. (TASR/ap) Sokat hibáztak a belgák Brüsszel. A belga hatóságok legalább 13 alkalommal leleplezhették volna a tavaly novemberi párizsi merényletek későbbi elkövetőit, a sorozatos hibák miatt azonban nem sikerült megakadályozni a terrortámadásokat - derült ki tegnap a belga rendőri szervek munkáját felügyelő bizottság ki- szivárgott jelentéséből. A jelentést elsőként feldolgozó, De Tijd fla- mand napilap szerint a nyomozás során elkövetett hibák részben a személyzethiány számlájára írhatók, legalább hat esetben ez volt a fő oka annak, hogy nem sikerült eligazodni a nyomokon. A rendőrség már 2015 februárjában birtokában volt olyan hangfelvételeknek, amelyeken a merényletek szervezésében részt vevő, majd hónapokig bujkáló Salah Abdeslam terrorgyanús személyekkel beszél telefonon. A belga rendőrség tavaly márciusban figyelmen kívül hagyta a spanyol hatóságok által átadott később a párizsi támadók közé tartozó - Brahim Abdeslamra vonatkozó információkat. O volt a testvére a dzsihádista Salah Abdes- lamnak, a párizsi terrortámadások egyetlen életben maradt elkövetőjének. A személyzethiány miatt nem tudtak előrelépni hat hónapon keresztül a későbbi merénylők közé tartozó Bilal Hadfi ügyében sem. Peter De Waele rendőrségi szóvivő bosszúságának adott hangot a bizalmas jelentés nyilvánosságra hozatalával kapcsolatban, és kijelentette, nincs felhatalmazása arra, hogy kommentálja az abban szereplő információkat. A francia fővárosban hét helyszínen elkövetett, tavaly november 13-i merényleteknek 130 halálos áldozata volt. A támadások elkövetőjeként az Iszlám Állam nevű terrorszervezet jelentkezett. Abdelhamid Abaaoud, a terrorcselekmények feltételezett főszervezője több társához hasonlóan belga polgár volt. (MTI)
