Új Szó, 2016. október (69. évfolyam, 228-253. szám)
2016-10-11 / 236. szám, kedd
6 I GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 2016. októberll. lwww.ujszo.com Bátran kérjük a hazait Pozsony. Míg pár évvel ezelőtt a megkérdezettek 80%-a vallotta be, hogy a hiányos termékjelölés miatt csak rendkívül nehezen tudta megkülönböztetni a hazai termékeket a külföldiektől, a most elvégzett felmérésben az ilyen fogyasztók aránya 20%-ra csökkent - derül ki a GfK Slovensko tegnap közzétett felméréséből, amely a Minőség a Régióinkból Polgári Társulás megrendelésére készült. Ez utóbbi e héten rendezi a „Büszkén kérjük a szlovákiait” nevű országos akciója harmadik évfolyamát, amelynek a célja, hogy az üzletekben, vendéglőkben minél többen válasszák a szlovákiai termékeket. Bohumila Tauchman- nová, a polgári társulás elnöke szerint a hazai termékeket népszerűsítő fogyasztói kampányok meghozták a gyümölcsüket: a vásárlók egyre nagyobb hányada részesíti előnyben a szlovákiai élelmiszereket. (mi, TASR) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Frankfurt lehet az új pénzügyi központ Frankfurt. Németország fontolóra vette a munkajogi törvények enyhítését, hogy vonzóbbá tegye Frankfurtot a brit EU-tagság megszűnése miatt Londonból távozni kívánó pénzügyi szolgáltatási vállalatok részére. A brit Financial Times gazdasági napilap szerint a német kormány olyan módosításon gondolkodik, amelynek alapján a munkavállalók elbocsátását nehezítő védőjogszabályok csak az évente legfeljebb 100 ezer vagy 150 ezer eurót kereső alkalmazottakra vonatkoznának. Egy friss tanulmány szerint a legrosszabb brexit- forgatókönyvek megvalósulása esetén az EU-piachoz kötődő londoni üzleti aktivitás 40-50%-kal zuhanna, ami 18—20 milliárd font bevételkiesést és 35 ezer munkahely megszűnését okozná a londoni pénzügyi szolgáltatási szektorban. (MTI, TASR) Még drágább lesz a magyar üzemanyag Budapest. Magyarországon holnaptól 5 forinttal nő a gázolaj és 3 forinttal a 95-ös benzin literenkénti ára. Az emeléssel a gázolaj átlagára 357-358 forintra, a benziné 346-347 forintra nő. Az üzemanyagok ára legutóbb pénteken változott, bruttó 4—4 forinttal nőtt a 95-ös benzin és a gázolajé is. Az autósok 15-25 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között. (MTI) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK I VALUTA ÁRFOLYAM 1 VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,9007 n Lengyel zloty 4,2821 n Cseh korona 27,021 Q Magyar forint 304,65 E Horvát kuna 7,5050 n Román lej 4,5035 n Japán jen 115,39 a Svájci frank 1,0960 n Kanadai dollár 1,4790 n USA-dollár 1,1160 □ VÉTEL - ELADÁS I BANK I DOLLÁR I CSEH KORONA I FORINT Sberbank 1,15-1,08 27,83-26,21 317,98-290,60 OTP Bank 1,17-1,07 28,21-25,83 317,42-290,66 Postabank 1,16-1,07 27,97-26,07Szí. Takarékpénztár 1,16-1,08 27,76-26,22 317,66-290,31 Tatra banka 1,16-1,08 27,89-26,16 316,81-291,57 ČS0B 1,15-1,09 27,71-26,33Általános Hitelbank 1,15-1,08 27,84-26,22 317,69-290,32 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Melléklet az Új Szóban! Kóros Csillag Katica, egy sokoldalú művész A tartalomból: i Vadászat: Barcognak a dámok e Fotósuli: Fekete-fehérben • Ikeás függönyből esőköpenyt • Előtte/utána: Kiértékeltük az októberi Fotópályázatot Október 13-án keresse kedvenc napilapjával együtt az újságárusoknál! ÚJ SZÓ Több társasháznak lehet a jövőben saját kazánja Saját kazán felszerelésével jelentős megtakarítást lehet elérni, és a befektetés pár éven belül megtérülhet (Képarchívum) Pozsony. A társasházakban lakóknak jelenleg is rengeteg akadállyal kell szembenézniük, ha a lakóházukat saját kazánnal szeretnék fűteni. Az ellenzék már korábban szerette volna elérni, hogy enyhítsenek a szabályokon, a Smer azonban a javaslataikat rendre visszautasította, ezárt az Alkotmánybírósághoz fordultak. Ez utóbbinak holnap kellene döntenie az ügyben. „Az Alkotmánybíróság október 12-én, vagyis holnap dönt arról, hogy a társasházak lakói a jövőben szabadon dönthetnek-e a saját kazánház kiépítéséről” - jelentette be Jozef Viskupič, az OĽaNO-NOVA parlamenti képviselője, aki szerint a Smer 2014-es jogszabály-módosítása miatt erre jelenleg nincs lehetőség. „A nagy távhőszolgáltatók az ellenzék szerint továbbra is megakadályozhatják a társasházak lakóközösségeit abban, hogy saját kazánt vásárolva leváljanak a központi fűtésről. Mindez nagyjából olyan, mintha a mobilszolgáltatók véleményét kérnék ki, ha valaki ott szeretné őket hagyni. Egy piacgazdaságban abszurd dolognak számít, ha egy céget arról kérdeznek, egyetért-e saját konkurenciájának a létrehozásával” - érvel Viskupič, aki a párttársaival, Eduard Hegerrel és Karol Galekkel már több ezzel kapcsolatos módosító javaslatot is benyújtott a parlamentbe. Ezeket a Smer képviselői azonban folyamatosan leszavazták. Ezt követően - több mint egy évvel ezelőtt - fordultak az Alkotmánybírósághoz, hogy vizsgálja felül a jogszabályt. „A nagy kérdés, hogy a társasházakban lakók tulajdonjoga milyen mértékben van biztosítva. Az Alkotmánybíróságnak így arra kellene választ adnia, hogy a lakóknak jogukban áll-e függetlenedni a hőszolgáltatótól” - tette hozzá Viskupič. Galek arra is felhívta a figyelmet, hogy a Smer nem ingyen kedvezett a nagy hőszolgáltatóknak. „10 ezer euró, ennyiért módosítottak az ügyben illetékes parlamenti bizottság kormánypárti képviselői a véleményükön a jogszabály 2014-es megvitatása során”-vallja Galek, aki ezzel kapcsolatban csak annyit árult el, hogy az ügyben nyomoz a rendőrség. „A jogszabály alkotmányellenes” - állítja Miroslav Kadúc ügyvéd is, aki szerint a nagy hőszolgáltatók képesek megakadályozni, hogy a társasházak saját fűtésre álljanak át. A hőszolgáltatásról szóló törvény vitatott módosítása azonban nem csupán jogi kérdés. „Ha a társasházakat megakadályozzuk abban, hogy olcsóbb fűtési módra térjenek át, azzal az egyébként is aggasztó méreteket öltő energiaszegénységet növeljük, a tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy a saját kazán felszerelésével jelentős megtakarítást lehet elérni, és a befektetés pár éven belül megtérülhet” - mondta Viskupič. Energiaszegénynek azok a háztartások tekinthetők, amelyek nem képesek megfelelő szintre fűteni lakásukat, vagy az energiaköltség kiadása után a háztartás a hivatalos szegénységi küszöb alá kerül. A nagy hőszolgáltatók ugyanakkor egész másként értékelik a jogszabályt. A szakmai szervezetük által korábban kiadott nyilatkozatban emlékeztetnek arra, hogy a 2014-ben életbe lépett módosítás nem ad vétójogot számukra a társasházi kazánházak létrehozásánál, a döntést ugyanis az építésügyi hivatal hozza meg. Ha pedig a község az összes körülmény mérlegelése után jóváhagyja a projektet, a hőszolgáltató viszont nem, az építésügyi hivatal köteles a gazdasági minisztériumhoz fordulni, és az hozza meg a végső döntést. (mi, TASR) Nobel-díjat ért a szerződések kutatása Idén a brit születésű, de amerikai állampolgár Oliver Hart ás a Finnországban született svéd Bangt Holmström kapta a közgazdasági Nobel-emlák- dfjat a szerződéselméletek területén végzett tudományos munkájáért - jelentette be tegnap a Svéd Királyi Tudományos Akadémia. Stockholm. Oliver Hart, a Harvard Egyetem professzora és Bengt Holmström, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) professzora nyerte el a legnevesebb közgazdasági elismerést 2016-ban. Az idei díjazottak sokat tettek a szerződéselméletek továbbfej lesztéséért. Holmström az 1970-es évek végén megmutatta, hogy egy megbízónak (pl. tulajdonos) hogyan kellene az optimális szerződést kialakítania az ügynök számára (menedzsment). Holmström információtartalomról szóló elve kimondta, hogyan kell pontosan függenie az ügynök fizetésének a teljesítményhez köthető információtól. Hart a 1980-as évek közepén érdemben hozzájárult a szerződéselméletek egy új ágának létrejöttéhez, amely a hiányos szerződésekkel foglalkozik. Mivel egy szerződésben lehetetlen minden egyes Bengt Holmström 1994 óta tanít a Massachusetts! Egyetemen (TASR-feiv) eshetőségre külön feltétellel kitérni, a szerződéselméletek ezen ága az ellenőrzési jogok optimális allokációját fejti ki: a szerződésben melyik félnek, milyen körülmények között legyen joga döntést hozni? Hart eredményei a hiányos szerződések területén új megvilágításba helyezték a vállalatok tulajdonlását és irányítását, és hatalmas hatást gyakoroltak a közgazdaságtan, a politikatudomány és a jog számos területére is. Kezdeti hozzájárulásukkal Hart és Holm- ström a szerződéselméleteket az alapkutatás egyik termékeny terüleOliver Hart 1993 óta tanít a Harvard Egyetemen (Képarchívum) tévé tették. Az elmúlt évtizedekben pedig az elméletek több gyakorlati alkalmazhatóságát is bemutatták. A közgazdasági Nobel-díjról főleg azt kell tudni, hogy valójában nem is Nobel-díj. Alfred Nobelnek nem állt szándékában közgazdasági díjat indítani, és ezt nem is a Svéd Királyi Akadémia osztja. A közgazdasági Nobel-díjat 1968-ban, fennállásának 300. évfordulója alkalmából alapította a svéd központi bank, elnevezése hivatalosan: a Svéd Királyi Bank Alfred Nobel Közgazdaságtudományi Emlékdíja. (MTI, TASR)