Új Szó, 2016. október (69. évfolyam, 228-253. szám)

2016-10-11 / 236. szám, kedd

6 I GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 2016. októberll. lwww.ujszo.com Bátran kérjük a hazait Pozsony. Míg pár évvel ezelőtt a megkérdezettek 80%-a vallotta be, hogy a hiányos termékjelölés miatt csak rendkívül nehezen tud­ta megkülönböztetni a hazai ter­mékeket a külföldiektől, a most el­végzett felmérésben az ilyen fo­gyasztók aránya 20%-ra csökkent - derül ki a GfK Slovensko tegnap közzétett felméréséből, amely a Minőség a Régióinkból Polgári Társulás megrendelésére készült. Ez utóbbi e héten rendezi a „Büsz­kén kérjük a szlovákiait” nevű or­szágos akciója harmadik évfolya­mát, amelynek a célja, hogy az üz­letekben, vendéglőkben minél többen válasszák a szlovákiai ter­mékeket. Bohumila Tauchman- nová, a polgári társulás elnöke szerint a hazai termékeket népszerűsítő fogyasztói kampá­nyok meghozták a gyümölcsüket: a vásárlók egyre nagyobb hányada részesíti előnyben a szlovákiai élelmiszereket. (mi, TASR) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Frankfurt lehet az új pénzügyi központ Frankfurt. Németország fontoló­ra vette a munkajogi törvények enyhítését, hogy vonzóbbá tegye Frankfurtot a brit EU-tagság megszűnése miatt Londonból tá­vozni kívánó pénzügyi szolgálta­tási vállalatok részére. A brit Fi­nancial Times gazdasági napilap szerint a német kormány olyan módosításon gondolkodik, amelynek alapján a munkaválla­lók elbocsátását nehezítő védő­jogszabályok csak az évente leg­feljebb 100 ezer vagy 150 ezer eurót kereső alkalmazottakra vo­natkoznának. Egy friss tanulmány szerint a legrosszabb brexit- forgatókönyvek megvalósulása esetén az EU-piachoz kötődő lon­doni üzleti aktivitás 40-50%-kal zuhanna, ami 18—20 milliárd font bevételkiesést és 35 ezer munka­hely megszűnését okozná a lon­doni pénzügyi szolgáltatási szek­torban. (MTI, TASR) Még drágább lesz a magyar üzemanyag Budapest. Magyarországon hol­naptól 5 forinttal nő a gázolaj és 3 forinttal a 95-ös benzin literen­kénti ára. Az emeléssel a gázolaj átlagára 357-358 forintra, a ben­ziné 346-347 forintra nő. Az üzemanyagok ára legutóbb pén­teken változott, bruttó 4—4 forint­tal nőtt a 95-ös benzin és a gáz­olajé is. Az autósok 15-25 forin­tos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között. (MTI) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK I VALUTA ÁRFOLYAM 1 VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,9007 n Lengyel zloty 4,2821 n Cseh korona 27,021 Q Magyar forint 304,65 E Horvát kuna 7,5050 n Román lej 4,5035 n Japán jen 115,39 a Svájci frank 1,0960 n Kanadai dollár 1,4790 n USA-dollár 1,1160 □ VÉTEL - ELADÁS I BANK I DOLLÁR I CSEH KORONA I FORINT Sberbank 1,15-1,08 27,83-26,21 317,98-290,60 OTP Bank 1,17-1,07 28,21-25,83 317,42-290,66 Postabank 1,16-1,07 27,97-26,07­Szí. Takarékpénztár 1,16-1,08 27,76-26,22 317,66-290,31 Tatra banka 1,16-1,08 27,89-26,16 316,81-291,57 ČS0B 1,15-1,09 27,71-26,33­Általános Hitelbank 1,15-1,08 27,84-26,22 317,69-290,32 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Melléklet az Új Szóban! Kóros Csillag Katica, egy sokoldalú művész A tartalomból: i Vadászat: Barcognak a dámok e Fotósuli: Fekete-fehérben • Ikeás függönyből esőköpenyt • Előtte/utána: Kiértékeltük az októberi Fotópályázatot Október 13-án keresse kedvenc napilapjával együtt az újságárusoknál! ÚJ SZÓ Több társasháznak lehet a jövőben saját kazánja Saját kazán felszerelésével jelentős megtakarítást lehet elérni, és a befekte­tés pár éven belül megtérülhet (Képarchívum) Pozsony. A társasházakban la­kóknak jelenleg is rengeteg akadállyal kell szembenézni­ük, ha a lakóházukat saját ka­zánnal szeretnék fűteni. Az el­lenzék már korábban szerette volna elérni, hogy enyhítsenek a szabályokon, a Smer azon­ban a javaslataikat rendre visszautasította, ezárt az Al­kotmánybírósághoz fordultak. Ez utóbbinak holnap kellene döntenie az ügyben. „Az Alkotmánybíróság október 12-én, vagyis holnap dönt arról, hogy a társasházak lakói a jövőben szaba­don dönthetnek-e a saját kazánház kiépítéséről” - jelentette be Jozef Viskupič, az OĽaNO-NOVA parla­menti képviselője, aki szerint a Smer 2014-es jogszabály-módosítása mi­att erre jelenleg nincs lehetőség. „A nagy távhőszolgáltatók az ellenzék szerint továbbra is megakadályoz­hatják a társasházak lakóközösségeit abban, hogy saját kazánt vásárolva leváljanak a központi fűtésről. Mindez nagyjából olyan, mintha a mobilszolgáltatók véleményét kér­nék ki, ha valaki ott szeretné őket hagyni. Egy piacgazdaságban ab­szurd dolognak számít, ha egy céget arról kérdeznek, egyetért-e saját konkurenciájának a létrehozásával” - érvel Viskupič, aki a párttársaival, Eduard Hegerrel és Karol Galekkel már több ezzel kapcsolatos módosító javaslatot is benyújtott a parlament­be. Ezeket a Smer képviselői azon­ban folyamatosan leszavazták. Ezt követően - több mint egy év­vel ezelőtt - fordultak az Alkot­mánybírósághoz, hogy vizsgálja felül a jogszabályt. „A nagy kérdés, hogy a társasházakban lakók tulaj­donjoga milyen mértékben van biz­tosítva. Az Alkotmánybíróságnak így arra kellene választ adnia, hogy a lakóknak jogukban áll-e függetle­nedni a hőszolgáltatótól” - tette hoz­zá Viskupič. Galek arra is felhívta a figyelmet, hogy a Smer nem ingyen kedvezett a nagy hőszolgáltatóknak. „10 ezer euró, ennyiért módosítottak az ügyben illetékes parlamenti bi­zottság kormánypárti képviselői a véleményükön a jogszabály 2014-es megvitatása során”-vallja Galek, aki ezzel kapcsolatban csak annyit árult el, hogy az ügyben nyomoz a rend­őrség. „A jogszabály alkotmányelle­nes” - állítja Miroslav Kadúc ügy­véd is, aki szerint a nagy hőszolgál­tatók képesek megakadályozni, hogy a társasházak saját fűtésre álljanak át. A hőszolgáltatásról szóló törvény vitatott módosítása azonban nem csupán jogi kérdés. „Ha a társashá­zakat megakadályozzuk abban, hogy olcsóbb fűtési módra térjenek át, az­zal az egyébként is aggasztó mére­teket öltő energiaszegénységet nö­veljük, a tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy a saját kazán felsze­relésével jelentős megtakarítást lehet elérni, és a befektetés pár éven belül megtérülhet” - mondta Viskupič. Energiaszegénynek azok a háztartá­sok tekinthetők, amelyek nem képe­sek megfelelő szintre fűteni lakásu­kat, vagy az energiaköltség kiadása után a háztartás a hivatalos szegény­ségi küszöb alá kerül. A nagy hőszolgáltatók ugyanak­kor egész másként értékelik a jog­szabályt. A szakmai szervezetük ál­tal korábban kiadott nyilatkozatban emlékeztetnek arra, hogy a 2014-ben életbe lépett módosítás nem ad vé­tójogot számukra a társasházi ka­zánházak létrehozásánál, a döntést ugyanis az építésügyi hivatal hozza meg. Ha pedig a község az összes körülmény mérlegelése után jóvá­hagyja a projektet, a hőszolgáltató viszont nem, az építésügyi hivatal köteles a gazdasági minisztérium­hoz fordulni, és az hozza meg a vég­ső döntést. (mi, TASR) Nobel-díjat ért a szerződések kutatása Idén a brit születésű, de ameri­kai állampolgár Oliver Hart ás a Finnországban született svéd Bangt Holmström kapta a közgazdasági Nobel-emlák- dfjat a szerződéselméletek területén végzett tudományos munkájáért - jelentette be tegnap a Svéd Királyi Tudományos Akadémia. Stockholm. Oliver Hart, a Har­vard Egyetem professzora és Bengt Holmström, a Massachusetts Institu­te of Technology (MIT) professzora nyerte el a legnevesebb közgazdasági elismerést 2016-ban. Az idei díjazot­tak sokat tettek a szerződéselméletek továbbfej lesztéséért. Holmström az 1970-es évek végén megmutatta, hogy egy megbízónak (pl. tulajdonos) hogyan kellene az optimális szerződést kialakítania az ügynök számára (menedzsment). Holmström információtartalomról szóló elve kimondta, hogyan kell pontosan függenie az ügynök fizeté­sének a teljesítményhez köthető in­formációtól. Hart a 1980-as évek kö­zepén érdemben hozzájárult a szer­ződéselméletek egy új ágának létre­jöttéhez, amely a hiányos szerződé­sekkel foglalkozik. Mivel egy szer­ződésben lehetetlen minden egyes Bengt Holmström 1994 óta tanít a Massachusetts! Egyetemen (TASR-feiv) eshetőségre külön feltétellel kitérni, a szerződéselméletek ezen ága az el­lenőrzési jogok optimális allokáció­ját fejti ki: a szerződésben melyik fél­nek, milyen körülmények között le­gyen joga döntést hozni? Hart ered­ményei a hiányos szerződések terü­letén új megvilágításba helyezték a vállalatok tulajdonlását és irányítá­sát, és hatalmas hatást gyakoroltak a közgazdaságtan, a politikatudomány és a jog számos területére is. Kezdeti hozzájárulásukkal Hart és Holm- ström a szerződéselméleteket az alapkutatás egyik termékeny terüle­Oliver Hart 1993 óta tanít a Harvard Egyetemen (Képarchívum) tévé tették. Az elmúlt évtizedekben pedig az elméletek több gyakorlati alkalmazhatóságát is bemutatták. A közgazdasági Nobel-díjról főleg azt kell tudni, hogy valójában nem is Nobel-díj. Alfred Nobelnek nem állt szándékában közgazdasági díjat in­dítani, és ezt nem is a Svéd Királyi Akadémia osztja. A közgazdasági Nobel-díjat 1968-ban, fennállásának 300. évfordulója alkalmából alapí­totta a svéd központi bank, elneve­zése hivatalosan: a Svéd Királyi Bank Alfred Nobel Közgazdaságtudomá­nyi Emlékdíja. (MTI, TASR)

Next

/
Thumbnails
Contents