Új Szó, 2016. október (69. évfolyam, 228-253. szám)
2016-10-10 / 235. szám, hétfő
2 I KÖZÉLET 2016. október 10.1 www.ujszo.com Sietős médiapuccs Szombaton a Kossuth téren tüntettek a lap szimpatizánsai (TASR/AP-feivétei) „Nem pénzügyi döntés” FINTA MÁRK Budapest. A Népszabadság bezárása körül sok a kérdőjel, a gazdasági érvek sem egyértelműek. A Népszabadság a Mediaworks kiadóvállalat portfoliójába tartozik, 2015 nyara óta kizárólagosan - addig ugyanis résztulajdonosa volt a Szabad Sajtóért Alapítvány is, mely az MSZP pártalapítványa. Szilvássy József, a lap szlovákiai tudósítójának elmondása szerint a Népszabadság az alapítvány kiválása után is kemény ellenzéki vonalat vitt, mely azonban nem minden esetben volt baloldali. A lap a 2000-es évek elején még több mint 200 ezer eladott példánnyal büszkélkedhetett, ám az internet megjelenésével - ahogy a többi nyomtatott lap is - zuhanni kezdett. Jelenleg mintegy 40 ezer értékesített példánya van naponta, ezzel Magyarország vezető országos közéleti napilapja. Kiadója, a Mediaworks egy osztrák befektetési csoport, a Vienna Capital Partners tulajdonában van, melynek vezetője Heinrich Pecina üzletember. A kiadónak óriási portfoliója van, a Népszabadság mellett ide tartozik a Nemzeti Sport és a Világgazdaság, valamint több megyei napilap is. A Mediaworks ráadásul épp most vásárolta meg a régiós lapkiadás nagyágyúját, a Pannon Lapok Társasága Kft.-t, így már 12 megyei lap van a birtokában. A Népszabadság bezárásának kommunikált gazdasági háttere meglehetősen sok kérdést vet fel. A megyei lapok kifejezetten jól jövedelmeznek a Mediaworksnek, ugyanakkor a Népszabadság egyáltalán nem, ahogy a kiadó állítja, 2007 óta veszteséget termel, eddig összesen 5 milliárd forintnyit. Szilvássy József lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a Népszabadságot kiéheztették, nem jutnak neki hirdetések a kormányzattól és az állami cégektől, és magáncégektől is kevés. De miért ez a sietség? „Pecina nem médiaguru, hanem pénzügyi befektető, ő pénzt akar látni” - mondta az Új Szónak egy, a Mediaworkshöz közel álló forrásunk. Szerinte a Népszabadságot a nagyban nyereséges régiós portfolio tartotta el, és míg ezeknél a lapoknál viszonylag keveset kerestek, az országos napilapnál kétszer-három- szor magasabbak a fizetések. A Mediaworks szerinte több üzleti modellel próbálkozott, ám ezek nem váltak be. Úgy gondolja, hogy a lapot csak úgy lehetne megtartani, ha csökkentenék a fizetéseket, és el- küldenék az állomány harmadát. A Népszabadság egyébként az Index szerint hosszú évek után tavaly 134 millió forint nyereséget ért el. Az előző években ugyanakkor nem voltak túl jók az eredmények, 2012-ben 513 milliós, 2013-ban 1,4 milliárdos, 2014-ben pedig 481 milliós veszteséget könyvelhettek el, és a hírek szerint idén ismét veszteségesek. Ez sem magyarázza azonban, miért lépett a Mediaworks egyik napról a másikra, ez meglehetősen szokatlan lépés, ráadásul nem csak a nyomtatott lapot függesztették fel, hanem az online felületet is. Az online-hoz ugyanakkor még szeptemberben is vettek fel új embereket, a cél pedig a saját netes tartalom megerősítése volt. A lap munkatársai nem sejtettek semmit a kiadó terveiből, hiszen bezárásról szó sem volt, épp most költöztették vissza őket a korábbi székházukba, ahol a Mediaworks budapesti operációja összpontosul a jövőben. A kiadó - miután a felfüggesztés botrányt kavart - közölte: ha Murányi András főszerkesztő be tud mutatni olyan üzleti tervet, mellyel fenn lehet tartani a lapot, újraindítják a Népszabadságot. A felek tegnap végül nem tudtak megállapodni, Murányi szerint nem pénzügyi oka volt akiadói döntésnek. Kormányközeli üzletek A lépés politikai háttere a gazdaságinál is több kérdőjelet tartalmaz. A Népszabadság közéleti befolyása ugyan megcsappant, ám továbbra is erős sztorikkal álltak elő, például Matolcsy Györgyről, a Magyar Nemzeti Bank elnökéről, illetve ők derítettek fényt arra, hogy Rogán Antal, a Fidesz egyik erős embere helikopterrel ment egy celeblagziba a népszavazás hétvégéjén. A lap munkatársai hétfőre állítólag egy Rogán Antallal kapcsolatos oknyomozó riporttal készültek, ezt lapunknak Szilvássy József is megerősítette. A Mediaworksről ugyanakkor régóta olyan hírek keringenek, hogy kormánypárti befolyás alá kerül - nem a Népszabadság felszámolásának céljával, sokkal inkább a náluk nagyobb erőt képviselő, a politika számára is rendkívül értékes régiós portfolió miatt. Emellett Orbán Viktor kedvenc lapját, a Nemzeti Sportot is szeremé „körön belül” tudni. A tervről már hónapok óta írt a sajtó, állítólag Mészáros Lőrinc nagyvállalkozó egyik üzletfele vette volna át a kiadót, az ATV már augusztusban úgy sejtette, meg is történt az átvétel. A dolgot a vállalat akkor közleményben cáfolta, ám a pletykák megmaradtak. Az Index azt írta, Kubatov Gábor Fidesz-alelnök egy népsza- badságos forrásuk szerint már augusztusban jelezte informálisan, hogy „a Népszabadság a miénk”. A kiadó tulajdonosa, Heinrich Pecina pedig állítólag nemrég találkozott Orbán Viktorral a lap ügyében. A portál továbbá úgy értesült, végül vagy azért kellett kivégezni a lapot, mert a lap volt a Mediaworks eladásának utolsó akadálya, vagy a háttérben már megtörtént a tulajdonosváltás, és az új tu- laji kör első lépése volt az 1956 óta működő újság leállítása. Murányi Andrásnak, a Nép- szabadság főszerkesztőjének felajánlotta a kiadó, hogy álljon elő olyan üzleti modellel, mely révén fenntartható a lap, és akkor újraindítják az újságot. Vasárnap tárgyaltak is a Mediaworks-szel, erről is kérdeztük a főszerkesztőt. Hozott eredményt a vasárnapi tárgyalás a kiadóval? A tárgyalás eredménytelen volt. A Népszabadság alapvetése az volt, hogy a lap és az online platform megjelenjen, illetve induljon újra hétfőn. Ezt tekintettük minden tárgyalás alapjának. A cég vezetése hosszasan tanácskozott a tulajdonossal, és végül úgy döntöttek, hogy egy szándéknyilatkozatot szeretnének kiadni velünk együtt. A szándéknyilatkozat tükrözné azokat a felajánlásokat, melyeket a Népszabadság tett ebben az ügyben, jelesül: mi úgy mentünk erre a tárgyalásra, hogy a hétfői megjelenés mellett tettünk bizonyos pénzügyi felajánlásokat a tulajdonosnak. Ezeket a tulajdonos elfogadta, de azt mondta, hogy ezt írásban kell rögzíteni, jogilag alátámasztott formában, mely tartalmazhatja az eladási árat és egyebeket is. Mi szerkesztőségileg úgy döntöttünk, hogy ezután legfeljebb a Népszabadság eladásáról lehet szó, hiszen a Mediaworksben való működés nem lesz folytonos. Hétfőn ugyanis biztosan nem jelenik meg a Népszabadság. Most hogy látja: politikai vagy gazdasági okai voltak a lap felfüggesztésének? Miután pénzügyi és gazdasági felajánlást tettünk, azt gondolom, semmiképpen sem pénzügyi döntés született. Ha ehhez hozzávesszük, milyen módon állította le a Népszabadság működését a Murányi András (TASR/AP-feivétei) Mediaworks, akkor azt kell mondjam, ez legalábbis barátságtalan lépés volt. Ilyet gyilkosokkal nem csinálnak, amit velünk megtettek. Nehéz higgadtan értékelni, hiszen ha valóban súlyos pénzügyi-gazdasági okok lennének a háttérben, akkor a tulajdonos már korábban jelez, és határidőt szab arra, hogy találjunk ki valamit. így működhetett volna a lap tovább, kisebb anyagi keretek között vagy könnyített formában. Ez azonban nem történt meg, egyik pillanatról a másikra gyakorlatilag megszüntették az új ságot. Hónapok óta pörögnek az iparági pletykák, hogy kormányközeli körök vásárolnák fel a kiadót, és ők nem látnák szívesen a Népszabadságot a portfolióban. Ezekből mit látott akkor megalapozottnak, és hogyan vélekedik róluk most? Rengeteg háttér-információ és akár hivatalosabbnak tekinthető hír jutott el hozzám. Ezek megnyugvásra semmiképpen sem adtak okot, de arra sem, hogy attól kelljen tartanunk, egyik pillanatról a másikra megszűnik a Népszabadság, vagy legalábbis szüneteltetik a működését. Ha olyan tulajdonosváltás következett volna be a Népszabadságban, mely ellentétes a mi irányelveinkkel, még akkor is tudtunk volna működni valahogy, meg tudtuk volna teremteni a működés feltételeit. De így, hogy időnk sem volt semmin gondolkodni, gyakorlatilag kész tények elé állítottak minket, attól függetlenül, ki vagy ki lesz majd a tulajdonos. A Népszabadság felfüggesztésével egy időben váratlanul távozott a Mediaworks éléről Rónai Balázs vezérigazgató. Ennek ön szerint mi lehetett az oka? Feltételezem - bár nem biztos, hogy így van -, hogy a távozó vezérigazgató nem feltétlenül értett mindenben egyet a Mediaworks tulajdonosával. Primer információim azonban nincsenek. Mi történik az elkövetkező napokban? Most éppen a kollégákkal tekintjük át a helyzetet. Én hétfőn mindenképpen bemegyek a Bécsi úti székházba, és azt is tudom, hogy a szakszervezet illetve az üzemi tanács holnap tárgyalásba kezd majd a Mediaworks vezetőségével, hiszen sok munkajogi kérdést kell tisztázni. Ebben a pillanatban eddig látok előre. (fm) Mečiar meghívása nagy meglepetés lenne DEMECS PÉTER Michal Kováč volt államfő temetésára meghívhatják Vladimír Mečiart is, ez azonban mégis valószínűtlen. Pozsony. A kormány 2007-ben fogadta el az állami temetésekre vonatkozó rendeletet. Ebben viszont csak az áll, hogy egy ilyen temetésről a kormány dönt, a szervezés a kabinet által kijelölt bizottság feladata, amelynek kötelessége figyelembe venni az elhunyt személy hozzátartozóinak kívánságát. Egyéb protokollról, meghívottakról vagy a szertartás formájáról nem szól a rendelet. A család akaratán múlik tehát, mennyire lesz nagyszabású a gyász- szertartás, milyen lesz a szentmise, maga a temetés nyilvános lesz-e vagy sem. A hozzátartozóknak kellene jóváhagyniuk a vendégek listáját. Ami a külföldi vendégeket illeti, minimum a Szlovákiával határos országok államfőinek illene meghívót küldeni, illetve azoknak, akik együttműködtek Kováccsal. Hivatalos vendégek lehetnek a jelenlegi szlovákiai közjogi méltóságokon kívül az ország volt államfői vagy miniszterelnökei is. Meghívó Mečiarnak? Eszerint a logika szerint Vladimír Mečiarnak is kézbesíteni kellene egy meghívót, annak ellenére, hogy Kováé legnagyobb politikai ellenfele volt. Konfliktusuk a köztársasági elnök fiának elrablásával végződött, a bűntettre Mečiar amnesztiát hirdetett. Mivel a temetés minden részletét a legközelebbi családnak kell jóváhagynia, Mečiar meghívása nagy meglepetés lenne. A meghívott vendégek névsorát mára kellene lezárni. Göncz, Havel, Peresz Azt, hogy a hozzátartozóknak van döntő szava a temetésnél, tavaly Magyarországon igazolta Göncz Árpád családja azzal, hogy a volt köztársasági elnök végrendeletére hivatkozva elutasította az állami temetést. Nem hivatalos értesülések szerint viszont a valódi ok Orbán Viktor és a Fidesz politikája elleni tiltakozás volt, a család nem akarta, hogy a temetésen részt vegyen a magyar kormányfő. A gyászszertartáson végül a magyar kormány egyetlen tagja sem mondott beszédet. Tiltakozás és feszültség nélkül bonyolították le öt évvel ezelőtt Václav Havel volt államfő temetését. A szertartáson politikusok és meghívott vendégek százai vettek részt, köztük Bili Clinton volt amerikai államfő és Madeleine. Albright volt amerikai külügyminiszter is. Az idei év talán legnagyobb állami temetése Simon Peresz volt izraeli államelnöké volt szeptember végén. Szlovákiát Robert Fico, Magyarországot Orbán Viktor miniszterelnök képviselte. Jelen volt Barack Obama amerikai és Mahmúd Abbász palesztin elnök is. Az izraeli média szakértői szerint idén még egy nemzetközi rendezvényen semjelent meg egyszerre ennyi vezető a nagyvilágból, s Izraelben utoljára Jichák Rabin temetésén, 1995-ben volt jelen ennyi nemzetközi közjogi méltóság.
