Új Szó, 2016. október (69. évfolyam, 228-253. szám)
2016-10-08 / 234. szám, szombat
6 KÜLFÖLD 2016. október 8. lwww.ujszo.com RÖVIDEN Sztrájk bénította meg Belgiumot Brüsszel. Sztrájkok és tüntetések bénították meg tegnap Belgiumot tiltakozásul a kormány megszorító politikája miatt, a több szektorra kiterjedő munkabeszüntetés fennakadásokat okozott az országban. A tiltakozásokat a három nagy belgiumi szakszervezet, a szocialista FG- TB, a kereszténydemokrata CSC és a liberális CGSL közösen hirdette meg. A belga kormány a következő öt évben 11 milliárd eurót akar megspórolni gazdasági és szociális reformjai révén, és egyebek között azt tervezi, hogy 2030-tól 65 évről 67 évre emeli a nyugdíjkorhatárt, valamint beszünteti a bérek és segélyek inflációhoz igazítását a gazdaság versenyképessége és a foglalkoztatottság növelése érdekében. (MTI) Újra nő Merkel népszerűsége Berlin. Németországban ismét emelkedésnek indult Angela Merkel kancellár népszerűsége, egy új felmérés szerint a lakosság többsége elégedett a munkájával. Az ARD országos köztelevízió adatai szerint a kancellár munkájával elégedettek aránya az ötéves mélypontot jelentő szeptemberi 45 százalékról 54%-ra emelkedett. A kancellárt a menekültüggyel kapcsolatban korábban élesen bíráló bajor miniszterelnök, Horst Seehofer népszerűsége viszont csökkent, a munkájával elégedettek aránya 44%-ról 37%-ra süllyedt. (MTI) Pokolgépek egy pakisztáni vonaton Iszlámábád. Életét vesztette négy ember, 16 pedig megsebesült tegnap egy személyvonaton Pakisztán délnyugati tartományában, Beludzsisztánban, miután felrobbant két pokolgép a szerelvényen. Havadzsa Szaad Rafik vasútügyi miniszter szerint a pokolgépeket távirányítással robbantották fel a Kvetta és Ra- valpindi között közlekedő személyvonaton. Az első robbanás a szerelvény két fülkéjét röpítette levegőbe, a második pedig akkor történt, miután megállt, és éppen szálltak le róla az utasok. (MTI) Csapatszétválasztás Donyeck megyében Kijev. Sikeresen végrehajtották a csapatszétválasztást a keletukrajnai konfliktusban szemben álló felek a Donyeck megyében kijelölt területen - jelentette be Andrij Liszenko a kijevi védelmi tárca szóvivője. Petrivszke és Bohdanyivka falvak körzetében az ukrán fegyveres erők 1 km-re vonultak hátrébb és vettek fel új állásokat. A csapatszétválasztást az EBESZ ukrajnai megfigyelő küldöttségének tagjai is nyomon követték. A csapatok szétválasztásáról szeptember 21 -én írt alá megállapodást a válság rendezésére életre hívott Kijev, Moszkva és az EBESZ képviselőiből álló összekötő csoport. (MTI) Nobel-békedíj Kolumbiába Juan Manuel Santos elnök kapja a díjat a kolumbiai polgárháború várható lezárásáért Tízezrek tüntettek Bogotában a békéért (tasr/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Oslo/Bogotá. Juan Manuel Santos kolumbiai elnök kapja idén a Nobel-békedíjat a 260 ezer halálos áldozatot követelő, 52 évig tartó kolumbiai fegyveres konfliktus lezárásáért tett erőfeszítéseiért. Csaknem 40 ezren vonultak utcára a kolumbiai fővárosban, Bogotában, hogy a békemegállapodás támogatásának adjanak hangot. Kaci Kullmann Five, a Norvég Nobel-bizottság elnöke az idei díjazott megnevezésekor azt is közölte, hogy a díj egyben tisztelgés a kolumbiai nép előtt, amely a nehézségek és megpróbáltatások dacára sem adta fel az igazságos békébe vetett reményt. Az 1964-ben kirobbant, 52 évig tartó kolumbiai fegyveres konfliktusban legalább 260 ezren vesztették életüket, 45 ezren tűntek el és 6,8 millióan váltak földönfutóvá. Santos elnök és a Timochenkóként ismert Rodrigo Londono FARC-vezető szeptember 26-án írta alá a Norvégia és Kuba védnöksége alatt tető alá hozott békemegállapodást, amelyet nem kötelező érvényű népszavazásra bocsátottak azzal a céllal, hogy megerősítsék törvényességét. Nagy meglepetésre azonban a kolumbiaiak 50,21%-a elutasította a békemegállapodást a vasárnapi népszavazáson. A referendum kudarca ellenére a FARC képviselői bejelentették, tartják magukat a tűzszünethez, és elhatározónak maradnak a béke elérésében. A megállapodás egyik ellentmondásos pontja, hogy a gyilkosságokért, robbantásos támadásokért és egyéb bűncselekményekért felelős gerillaparancsnokoknak egy különleges bíróság előtt kellene felelniük, amely viszont alternatív büntetést szabna ki rájuk, például aknamentesítésre kötelezné őket. A Nobel-békedíj idei győztese, a 65 éves Juan Manuel Santos 2010 óta Kolumbia államfője, előtte 3 éven át a védelmi tárcát vezette. Végzettségét tekintve közgazdász - a Kansasi Egyetemen szerezte diplomáját -, egy gazdag és befolyásos kolumbiai családból való. Santos 1991 óta foglalt el fontos kormányzati tisztségeket, vezette a külkereskedelmi és a pénzügyi tárcát is. Közel 40 ezren vonultak utcára a fővárosban, Bogotában, hogy a kormány és a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) gerillaszervezet közti békemegállapodás támogatásának adjanak hangot. A Béke menete nevet viselő demonstrációt diákcsoportok és társadalmi mozgalmak szervezték közösségi oldalakon. A résztvevők közül sokan gyertyákat tartottak kezeikben, mások fehér zászlókat vagy zsebkendőket lengettek. Sokan csöndben vonultak a menetben, egyesek a kormány és a gerillák közti fegyveres konfliktusban meghalt hozzátartózik fényképeit vitték magukkal a demonstrációra. Felállhat a horvát kabinet Regionális önkormányzati és részleges szenátusi választás kezdődött tegnap délután Csehországban. A prágai sajtó a voksolásra úgy tekint, mint a jövő őszi képviselőházi választás előtti legnagyobb országos politikai felmérésre. Prága. Az önkormányzati válasz- : tás konkrét tétje, hogy ki fogja irányítani a következő négy évben a 13 csehországi régiót, amelyeknek meghatározó szerepük van például az egészségügyi ellátás vagy a közlekedési infrastruktúra karbantartása és fejlesztése terén. Jelenleg a 13 régióból 11-nek szociáldemokrata elöljárója van. Megfigyelők szerint valószínűsíthető, hogy a szociáldemokrata párt nem fogja tudni megtartani ezt a rendkívüli pozícióját. Bohuslav Sobotka pártelnökkormányfő azt mondta: elégedett lenne, ha regionális szinten megmaradna az egyszerű szociáldemokrata többség. A részleges szenátusi választás eredményétől függ, hogy a balközép kormányoldal megtartja-e többségét a szenátusban is. A választók a 71 tagú parlamenti felsőház egyharmadáról, tehát 27 mandátumról döntenek. A szenátori mandátum hat évre szól, s a folytonosság megtartása érdekében kétévente újul meg a felsőház egyharmada. A tét a koalícióban kormányzó szociáldemokraták (ČSSD), illetve az ellenzéki polgári demokraták (ODS) számára a legnagyobb: az elsőnek ezúttal 11, az utóbbinak pedig 8 mandátumot kell megvédenie. (MTI) Zágráb. Egy hónappal a választások után a jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) és a Híd Függetlenek Listája (Most) tegnap bejelentette, hogy megállapodást kötött a közös kormányalakításról. Ennek értelmében ugyanaz a két párt alakít koalíciós kormányt, amelyek előző kabinetje alig félévi közös kormányzás után megbukott. Andrej Plenkovic, a HDZ miniszterelnök-jelöltje arra számít, hogy stabil kormánya lesz Horvátországnak, amelyet a HDZ és Híd fog alkotni a kisebbségi képviselők támogatásával. Hozzátette, hogy „mindenki más szavazatának csak örülnek”. Megerősítette, hogy a parlamenti elnök posztját rotációs alapon két évig a Híd, két évig a HDZ képviselője tölti majd be. A Híd mindvégig ragaszkodott ehhez a tisztséghez. Bozo Petrov, a Híd elnöke arról beszélt, hogy kompromisszumos megoldás született. Szavai szerint a HDZ megértette a Híd követeléseinek fontosságát, és reményét fejezte ki, hogy azok beépülnek majd a kormány programjába. Úgy vélte: az új kabinet változásokat hoz majd Horvátországban. Az új kormánynak a korábbi három helyett négy miniszterelnökhelyettese lesz, akik egyben miniszterek is lesznek. A Híd négy minisztériumot kapott (korábban hat tárcát vezetett), azzal, hogy a gazdasági minisztériumtól az energiaügyet a környezetvédelmi minisztériumhoz csatolják, amelyet a Híd fog felügyelni. A kormányalakításhoz legalább 76 képviselő támogatására van szükség a 151 fős parlamentben. (MTI) Aszad megfogadta egész Szíria visszafoglalását A szír kormányerő az ország egész területét meg akarja hódítani (tasr/ap) Bassár el-Aszad szíriai elnök megfogadta Aleppó, illetve az ország egész területének visszafoglalását. Moszkva légvédelmi rakétákat telepített Szíriába. Damaszkusz/Moszkva. Aszad szíriai elnök kijelentette: az ország erővel való visszafoglalásával szemben inkább helyi tűzszüneti megállapodásokat és amnesztiákat részesítene előnyben, amelyek lehetővé tennék a felkelőknek, hogy más területekre távozzanak. Aszad szerint nincsenek mérsékelt ellenzéki fegyveresek és az Egyesült Államok ütőkártyaként használja a szíriai háborúban a Dzsabhat Fatah as-Sám (korábbi nevén: an-Núszra Front) dzsihádista szervezetet. A damaszkuszi rezsim, amelyet Oroszország és Irán mellett libanoni és iraki síita milíciák is támogatnak, már korábban is kötött amnesztiamegállapodásokat ellenzéki lázadókkal. A helyi érvényű alkukat általában erőteljes bombázások és a szóban forgó területek hosszú ostroma előzte meg. Elemzők szerint hasonló mintát követhet Aszad a kormánycsapatok harapófogójában lévő Aleppó esetében is. Moszkva vessen véget a kegyetlen helyzetnek a szíriai Aleppóban - kérte tegnap Angela Merkel német kancellár. Merkel közölte, hogy Moszkvának nagy befolyása van a damaszkuszi rezsimnél, ezért segítenie kellene abban, hogy véget vessenek a fokozódó erőszaknak a háború sújtotta közel-keleti országban. A kancellár hangsúlyozta, hogy a nemzetközi jog tiltja kórházak bombázását. A nyugati hatalmak háborús bűncselekményekkel vádolják az Aszad- rezsimet és fő támogatóját, Oroszországot, amely közölte, nem állítja le légi hadműveleteit Szíriában. A Nyugat szerint orosz és szíriai harci repülőgépek szándékosan bombáznak civileket, kórházakat és segély- szállítmányokat, hogy megtörjék az észak-szíriai Aleppó város lázadók ellenőrizte, keleti negyedeiben rekedt mintegy negyedmillió lakost. A Szíriába telepített Sz-400-as és Sz-300-as légelhárító rakétarendszerek hatósugara „meglepetést okozhat minden azonosítatlan repülő objektumnak” - figyelmeztette az amerikai stratégákat az orosz védelmi tárca szóvivője. Igor Konasenkov szóvivő kijelentette, a légvédelmi rakéta- rendszerek a hmejmími orosz légi támaszpontot és a tartuszi haditengerészeti kikötőt védik. Konasenkov közölte, az orosz légvédelem le fog lőni minden, a szír kormány által ellenőrzött területre lőtt rakétát. (MTI) Csehországi választások
