Új Szó, 2016. október (69. évfolyam, 228-253. szám)

2016-10-01 / 228. szám, szombat

www.ujszo.com SZALON ■ 2016. OKTÓBER 1. 17 Kisebbségi sajtó és kritika Az MNT év elején megvonta a szerkesztőségnek azon jogkörét, hogy beleszólhasson a főszerkesz­tő személyének kiválasztásába. Ennek azért volt jelentősége, mert valamennyire eliminálni tudta a lapban a politikai befolyást, ugyanis a vajdasági magyar kultu­rális autonómiát gyakorló MNT egyben a lap alapítója is. A lap több munkatársa évek óta harcol a politikai befolyás ellen, mond­ván, a jelenlegi főszerkesztő, Varjú Márta kinevezése óta nincs helye a lapban a VMSZ-szel kapcsola­tos kritikának. MKP-s sajtóérdekeltség A média és a politika összefonó­dásai nálunk sem ismeretlenek. A leglátványosabb az MKP „mé­diahálózata”, amely ugyancsak magyarországi kormányzati tá­mogatásokból él. Példaként em­lítsük meg a felvidék.ma portált, ennek üzemeltetője a Szövetség a Közös Célokért (SZAKC), melynek elnöke Duray Miklós. A portálon található impresz- szum szerint a honlap vezetői közé tartozik Somogyi Szilárd is, aki képviselőjelöltként indult az MKP listáján az idei parlamenti választásokon. A SZAKC ki­emelt nemzeti jelentőségű intéz­ményként tavaly 110 ezer eurót kapott a Bethlen Gábor Alaptól. A honlap tartalmára tekintve a látogatóban semmi kétség sem merül fel afelől, hogy a médium mely pártot támogatja. A történetből nem hagyható ki a Szabad Újság, már csak an­nak szomorú apropóján sem, » Valamennyi játékosnak be kell látnia, hogy független és kritikus média nélkül nincs egészséges társadalom. hogy a lap a múlt héten fejezte be pályafutását. A Szabad Újság megalapításától fogva a nemze­ti konzervatív politikai körök (kezdetben Együttélés, majd az MKP Duray-féle szárnya, s a pártszakadás óta az MKP) ér­dekeit szolgálta ki. Utolsó meg­bízott főszerkesztője, Neszméri Tünde maga is MKP-s regionális politikus, s ő is szerepelt a párt választási listáján. A Szabad Új­ság története azért is tanulságos, mert azt mutatja, mire számíthat egy médium, amely teljes mér­tékben kiszolgáltatja magát a po­litikának. Az MKP számára ismét sikertelen parlamenti választások után ugyanis Magyarországon közölték a lappal, nincs több kormányzati támogatás. A heti­lap pár hónapig még megpróbált a piacon maradni, ám a jelek sze­rint nem járt sikerrel. Mi a helyzet a másik oldalon? Vajon mi a Híd házi sajtója? Ebben az összefüggésben az Űj Folytatás a 15. oldalról Szót szokták emlegemi, főként az MKP részéről. Mi ezt természe­tesen cáfoljuk, persze ezt az hiszi el, aki akarja. Viszont a lap finan­szírozása magáért beszél. Az Üj Szót, valamint a SME napilapot is kiadó Petit Press Rt. tulajdo­nosai a PSIS Rt. (fő részvényes: Peter Vajda), valamint közvetve a Penta befektetési csoport. Igaz, az Üj Szó, pályázati alapon évente kap támogatást a hazai kormány­zati kisebbségi keretből, ennek összege eltérő. Ez azonban csak kiegészítő jellegű a számunkra, az Üj Szó ugyanis a piacról tartja el magát. Ez azt is jelenti, hogy anyagilag nem vagyunk semmi­lyen politikai vagy egyéb szerve­zetnek kiszolgáltatva. Híd-közeli médiumnak tekint­hető a bumm.sk portál, bár ez a tulajdonosi struktúrájából nem olyan nyilvánvaló, mint a felvi- dék.ma esetében. Nyilvánosan hozzáférhető adatok alapján a portált üzemeltető Netkom Kft. tulajdonosa bizonyos JUDr. Miroslav Viecha. A portál tartal­mából azonban első látásra kide­rül a politikai preferenciája. Fő- szerkesztője, Czúth Csaba a Híd idei választási listáján is szerepelt. Mi a megoldás? Említést érdemel a közszolgálati RTVS is. Mivel a kulturális tárca hatáskörébe tartozik, a Hídnak kormánypártként volna lehető­sége hatást gyakorolni az adásra. Igaz, sem a Pátria rádió, sem az STV magyar nyelvű adása nem vádolható azzal, hogy látványo­san elfogult lenne a Híd javára. Inkább a kritikai szellem hiánya, a mindkét oldallal szembeni túl­zott óvatosság jellemzi a közszol­gálati tévé és rádió magyar nyelvű adását. íme, a gyorslelet a hazai magyar médiák politikai hátteréről, a tel­jesség igénye nélkül. A fentiekből is kiderül azonban, hogy nálunk sem ismeretien a sajtó és a poli­tikai pártok összefonódása. Az is nyilvánvaló, hogy nem várható el, hogy a hazai magyar közösség belátható időn belül képes lesz „eltartani” több sajtóterméket, úgy, hogy azok ne szoruljanak egyéb anyagi támogatásra, amely továbbra is a politikai pártokhoz kötődik majd. Mi tehát a meg­oldás? Itt visszakanyarodhatunk a skandináv modellhez, amely azt mutatja, létezhet erős állami támogatás anélkül, hogy érvénye­süljön a pártok befolyása. Ehhez két dolog kell: egyrészt olyan tá­mogatási modellt kell létrehozni, amely nem ad teret a pártok be­leszólásának, másrészt valamennyi játékosnak be kell látnia, hogy független és kritikus média nélkül nincs egészséges társadalom, így annak megléte végső soron min­denkinek érdeke. „A kritikus nézőpont fontos ele­me a kisebbségi médiának” - véli Tom Moring, hozzátéve, hogy nem kevésbe lényeges, hogy ezek a médiák teret adjanak a közössé­gen belül meglévő különböző vé­leményeknek s párbeszédet hoz­zanak létre. így nagy mértékben hozzájárulhatnak a közbeszéd kultiválásához, s ezáltal pozitív módon kapcsolódhatnak be a közösség életébe. Czajlik Katalin Ősz, tél, tavasz a ČEDOK-kol ' .IZV.I, ao laolt rcnui £ 4 % Noha turistáink zöme a nya­rat részesíti előnybe!*, köztudo- mású. hogy a többi évszakban 1* kellemes, sőt a fő évadnál lényegesen olcsóbb pihenésben és szórakozásban lehet részünk. A ČEDOK prágai és bratisla- val dolgozói a szombati sajto- értekezleten a 21 országba ter­vezett őszi, téli és tavaszi uta­zási lehetőségeket Ismertotték. Ezek szerint a legközelebbi hó­napokban a szocialista országo­kat kb. 30 ezren, á kapitalista és o fejlődő országokat pedig mintegy 1300-an kereshetik fel. Mmt minden évben, ezúttal is a legtöbb lehetőséget — re- pUlövul, vonattál, autókarral, a barátság vonatán stb. összesen 12 500 helyet — a Szovjetunió biztosítja. Sokan a szovjet had­sereg által való felszabadítá­sunk 30. évfordulója alkalmából készülnek a Szovjetunióba, ahol a történelmi helyeken és a mű­emlékeken kívül gazdag kultu­rális programban is lesz ré­szük. Akinek erre az alkalom­1974. október 1. * ÍGY ÍRTÜNK ra legalább 28 tagú csoportot sikerül megszerveznie, az Jutal­mul ingyen utazik a Szovjetunló­bBÁz NDK-ban kb. 10 000 hely várja lakosságunkat, amely a nagyobb városokon kívül az ot­tani turistaközpontokat is ked­veli. Lengyelországba a CEDOK a nemzetközi hónapra 3 napos autókarutakat készít elő. Aki Jó bor és vidám zeneszó mellett kívánja bevárni az új eszten­dőt, az Budapestre látogat. Bul­gáriában évudon kívül lényege- san olcsóbb az üdülés. Gyógy­forrásainak a hatása azonban télen-nyáron egyforma. Olyan előny ez, amire bizonyára fel figyelnek a turisták. A CEDOK több újdonságot is tartogat vevőinek. Ezek köze tartozik pl. egy francia nyelv­tanfolyammal egybekötött négy­hetes algériai tartózkodás, vagy az Indiai és az egyiptomi kirán­dulási lehetőségek kibővítése. —km— MI 1950. október 1. ▼ fcefleflesí kertietbei 82 EFSz tért át a Mg isabb típusú szönetkazeií farinára típusú TrrÍ“ekk«f;Ctben a ™easabb Am,.nlS? Mpró! naPra FPc.* V ’ j héten fftég csak 7*5 rSX"«.ö« 3® krn kt me3sahb ‘'>usú «öm- - * ?? ePerjesi kerületben w,dle öl szövetkezei kötött emU, / Är1e^tFÖWmßV“^RakÄtČ vrtkľzetekelíl%,,-sma8aSabb tipUSÚ szó­£%ya ellátás? pedig* 41 «-rľľeljesľe?: te. Az eperjesi kerületben lévő FFSz. nek mWent )C^ok a. SZer,z5dések k5íésr' b^ni tgél Is a feftrövidebb időn mfílrííí, k a íerve“ft vetőmag és Rakia Földműves RaklárszövetkezettoL I % Postásaink a szocialista sajtó terjesztői y A J-». _r . ,. .... 1 950. október 1.► A szocia’iata sajtó dolgozó népünk épitömunkájáf tükrözi vissza s a bé­kéért folyó harc nagy segítője és elő- relenditője. Hazánk valamennyi dolgo­zójának keli olvasnia újságjainkat, hogy belőlük rte csak tanuljanak, ha­nem újabb erőt és hitet merítsenek a szocializmus építésért folyó további küzdelmükben. A szocialista sajtó olva­sótábora napról napra hatalmas szám­ban gyarapszik, amibö. azt a követkéz, telést vonhatjuk le, hogy dolgozóink megértették a szocialista sajtó külde­tésének nagy jelentőségét. Minden le­hetőséget meg kell találnunk arra, hogy dolgozóink újságolvasási igényét kielégítsük, hogy minden nap rendsze­resen kézbekaphassás újságjainkat. Ennek elősegítése érdekében a Cseh­szlovák Posta nemzeti vá'lalat új lap- i ponta, rendszeresen terjesztési módszert vezet be. Az eddi. I kedvenc újságjaikat. gi lehetőségeken kívül most október el­sejétől már több. mint száz postahiva­talban és azok kézbesítőitek megvásá­rolhatjuk a Pravdát. Prácát és az Dj Szól. Ezt a lapterjesztési formát főleg a vidéki olvasók. • falvak dolgozói Qd- vözlik nagy örömmel, ahol eddig rend­szertelenül jutottak lapjainkhoz a ahol a lapterjesztés csak a véletlenre volt bizva. A falvak dolgozót ezenkívül a szövetkezetek boltjaiban is rendszere­sen megkaphatja» a szlovák nyelvű újságokon ki,ül most az Üj Szót is. A Csehszlovák Posta nemzeti vállalat ezt a nagyszabású akciót fokozatosan kiterjeszti valamennyi postahivatalra és biztosltanf fogják kézbesítőiknek moz­gósításával azt hogy dolgozóink na- kézbe kaphassák n ff m itt Stiff ü it m m tu tu m m t it ft ft n ff ft fi y,kÍ Mt itt dih Itt ú itt Itt 1ti K st itt Itt /ff /ff fit #f ff tf itt Itt U ki ff m m w m A HÉT ESEMÉNYE Gyerekkoromban és ifjú éveimben Magyarországra példaként tekintettünk. A szürke, normalizációs Csehszlovákiához képest itt sikerült megőrizni a Nyugat egy darabját. Neonreklámok, kitűnő éttermek, nyugati áru a boltokban, kozmetika, menő cuccokkal teli butikok, cipők és természetesen a lemezek, amiket itthon lehetetlen volt beszerezni - mindez hihetetlenül vonzóvá tette déli szomszédainkat. A magyarok kezdték elsőként felvágni a szabad és nem szabad világ között húzódó vasfüggönyt is. Amikor Alois Mock osztrák külügyminiszter Horn Gyu­lával közösen Sopron mellett ollóval belevágott a szögesdrót­ba, a kerítés nagy része már hi­ányzott. És keletnémetek ezrei indultak el Magyarországon keresztül Németország szaba­dabb és prosperálóbb részébe. Tulajdonképpen Magyarország és Ausztria között kezdődött el a berlini fal leomlása. Képzeljük csak el, ha akkor valamelyik felelős politikus azt mondta volna: Nem tudjuk megcsinálni! És a berlini fal a helyén marad. Most ugyanezt a mondatot vágják Angela Merkel fejéhez, s Magyarország a vasárnapi népszazással is em­lékeztet rá. Nos, ez a fizetség azért, mert Merkel a megfelelő pillanatban tulajdonképpen segített Magyarországnak és egész Közép-Európának. S ha elképzeljük, hogyan dörzsöli a tenyerét Putyin és Kreml-beli barátai a visegrádi EU-ellenes hangulat láttán, konstatálhat­juk, hogy 1989-cel szemben a történelem Közép-Európában rükvercbe váltott. * * * Hasonló érzésünk támad itthon, ha a Smer és elnöke, Robert Fico körüli történése­ket figyeljük. A miniszterelnök azt üzeni a tiltakozó tanárok­nak, hogy ádagon felül élnek. S ha valami nem tetszik a Smer EP-képviselőjének, Boris Za­lának, pártja őt is emlékezteti tízezres fizetésére és háromezres nyugdíjára. 1989 nyarán a Csehszlovák Kommunista Párt főtitkára, bizonyos Miloš Jakeš szintén azt üzente az elégedet­lenkedő művészeknek, hogy fényűzően élnek. Mindnyájan tudjuk, meddig maradt a he­lyén. Bizony, rükverccel sosem jutunk messzire. A hét legfontosabb nem­zetközi közéleti eseménye egyértelműen az Aleppo nevű pokol további orosz szétbombázása, ami már olyan szintű, hogy az ameri­kaiak most először intéztek ultimátumot a Kremlhez, hogy ez így tovább nem folyhat. Az elmúlt napokban közel 300 a civil halottak száma, harmaduk gyerek volt. A lakosság menekül, amerre csak tud, a civil fegyveresek és felkelők pedig folyamato­san tapasztalják, hogy nem az iszlám terrorizmus megfé­kezése a Kreml célja, hanem a haveri Aszad-rezsim meg­mentése, a saját külpolitikai mozgástér bővítése, a régi birodalmi nagyság helyreál­lítása, lásd, világ, mi megint tényezők vagyunk. A putyini Oroszország ezekben a kórház- és lakó­ház-bombázó hetekben válik végképp a világ szégyenévé, háborús bűnössé, az ENSZ pedig most még gyorsan, bátran „mészárszéknek” nevezi a történteket, mielőtt hosszú időre elhallgat. * * * A hét legfontosabb magyar- országi közéleti eseménye kétségkívül az volt, hogy egy 37 éves nő rosszul lett a kocsijában az autópályán, miközben épp hazavitte a kislányát, infarktust és agyvérzést kapott, majd másfél órán át várt félájultan a mentőautóra, amíg az kiért hozzá, a mentők meg azt mondták, hogy egy nem lélegző csecsemőhöz kellett küldeni a kocsit. Jó, ez is szempont, hogy akkor hogyan döntsenek; a magyar egészségügy egy napi Sophie választása, viszont lehet, hogy néhány új mentőautó beszerzése megoldást jelenthetne. Nem nagy tételek ezek megmentett életekért, csak az idióta kvótanépszavazásra kidobott közel tízmilliárd forintunk, na az nagy tétel, meg az a sok hazugság, az a sok elszánás napi gyűlölet­re, az a nagy tétel. Belátni sem tudjuk, mekkora árat fizetünk érte. Nemzeti szuverenitás, persze, üzenjük Brüsszelnek, hogy kérünk még mentő­autót. SERES LÁSZLÓ a HVG publicistája

Next

/
Thumbnails
Contents