Új Szó, 2016. október (69. évfolyam, 228-253. szám)
2016-10-07 / 233. szám, péntek
141 TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2016. október 7. I www.ujszo.com A Samsung mosógépek is rombolhatnak IT CAFÉ-HÍR Kellemetlen helyzetben a Samsung, náluk csak a felültöltős gépek tulajdonosainak rosszabb. Az ágyneműt mindenesetre óvatosan kell mosni, akkor jó eséllyel nem robban a gép. Nem ez az ősz lesz a Samsung legdicsőségesebb időszaka, és erről nemcsak a kigyulladó Note 7 széria, vagy a cserekészülékek állítólagos túlmelegedése, hanem többek között az a minimum 11 mosógéptípus is tehet, melyek 2011 márciusa és 2016 áprilisa között gyártottak. Az USA fogyasztóvédelmi bizottsága által kiadott figyelmeztető állásfoglalás szerint óvatosnak kell lenni az elmúlt öt évben gyártott felültöltős gépekkel, ezekben ugyanis nagy mennyiségű ruha, ágynemű, vagy akár nehezebb tárgyak, mint kabátok vagy cipők mosása során olyan vibráció keletkezhet, aminek hatására a készülékek a centrifugális erőtől elszabaduló dobjuk miatt „felrobbanhatnak”, nemcsak magukat, hanem környezetüket is leamortizálva. A közlemény apropóját konkrét esemény, egy Georgiában élő családanya augusztusi esete adta, aki két másik pórul járt társával közösen indított pert a Samsung ellen. A periratban a károsultak azt is nehezményezik, hogy a gyártónak évek óta tudnia kellett a problémáról, de láthatóan nem tett semmit a balesetek kiküszöbölésére. Egyelőre nem lehet pontosan tudni, hogy mely modellek érintettek, addig is a fogyasztóvédelem azt javasolja, a nehéz mosnivalót csak kímélőprogrammal tisztítsák a felültöltős Samsung géptulajok, mivel ez alacsonyabb fordulatszámon pörgeti a dobot. Üvegből készülhet az iPhone 8 ÖSSZEFOGLALÓ Épphogy megérkeztek az idei évre szánt iPhone-ok, máris a következő modellekről pletykálnak. A KGI elemzője szerint jövőre az iPhone 4/4S-hez hasonló üveg elő- és hátlapos burkolatra kell számítani az iPhone 8-nál. Valószínűleg Ming-Csi Kuo nevét már nem csak azok ismerik, akiket az Apple-hírek érdekelnek: a KGI Securities elemzője szinte mindig ijesztően pontos jóslatokkal jelentkezik a jövőbeli iPhone- okkal kapcsolatban. Az elemző most a következő évi iPhone-ról, az iPhone 8-ról osztotta meg sejtését, mely szerint a ké- szülékaz iPhone 4/4S-hez hasonlóan üveg elő- és hátlappal kerülhet forgalomba. Kuo leginkább arra alapozza ezt, hogy a Jet Black, vagyis koszmoszfekete iPhone 7 óriási népszerűségnek örvend, annak ellenére, hogy nagyon gyűjti az ujjlenyomatokat és az alumínium burkolatnál jóval érzékenyebb a karcokra. Ezt még az Apple is bevallja, saját weboldalukon például külön tok használatát javasolják a felhasználóknak. A KGI munkatársa szerint az előrendelők globálisan 30-35, Kínában pedig 45-50 százalékban a kozmoszfekete színre vágynak, ám sokaknak még várnia kell, hiszen az Apple nem tudott megfelelő mennyiséget legyártatni ebből a variánsból. Kuo szerint jövőre ez a fényes kialakítás akár több színben is napvilágot láthat, ez csakis az Apple-ön múlik, bár nem lesz könnyű, annak idején az iPhone 4- et például többszöri nekifutásra sikerült csak fehér színben kiadni. A jelentés kitér arra, hogy 2D-s üvegre számíthatunk, vagyis a szélek felé íves lesz, de nem annyira, mint a Samsung Galaxy S6/S7 edge esetén. Ezzel nem csupán az ergonómia lesz jobb, hanem állítólag ellenállóbb matériát lehet kialakítani. Az elemző rámutatott, hogy az üveg mellett a prémium modellek rozsdamentes acél burkolatot kapnak, de nem kizárt az eddigi alumínium felhasználása sem. Az mindenesetre valószínűsíthető, hogy jövőre teljesen új dizáj- nú iPhone-ok érkeznek, amik a külső mellett belsőleg is megújulnak majd, az egyik legfontosabb eltérés az IPS-ről AMOLED panelre váltás lesz. És ki az a Ming-Csi Kuo? A legjelentősebb Apple-lel foglalkozó üzleti elemző, aki számtalan olyan funkciót jósolt meg, amik valóra váltak. Többek között az iPhone 6s 3D Touch-ját, vagy a 12 megapixeles kamerát. (origo) Felépíthetjük a magunk „mátrix"-át (Képarchívum) Üzenet a téridőből TUDOMÁNY Nagyon nehéz megítélni, mivé lesz az ember a nagyon közeli jövőben. Ami az elmúlt négy- nemzedéknyi idő alatt lezajlott a természettudományokban, elképesztő távlatokat nyit az emberiség előtt - feltéve, hogy nem pusztítja el önmagát. A modem tudományok konkrét eredményei számos lehetőséget teremtenek arra, hogy mindegyiket végiggondoljuk. A nagy színpad tehát készen áll, s csak halandóságunk akadályoz meg minket, egyéneket abban, hogy hátradőljünk és türelmesen várjuk „A homo sapiens a Földön” című előadás alakulását. Persze vannak olyanok is, akik abban bíznak, hogy még a halál is kikerülhető. Ha a test romlását nem is lehet megállítani (bár ki tudja, talán egyszer ez is lehetővé válik), de mindaz, amit agyunk rögzít, egyesek reménye szerint hamarosan letölthetővé válik egy számítógépre. S ha így lesz, akkor felépíthetjük a magunk „mátrix”-át. En magam, nem remélve azt, hogy kicselezhetem az elmúlást, az írás „ősi” eszközét használva billentyűzetet ragadtam, hogy így osszam meg olvasóimmal gondolataimat, és tegyek kísérletet arra, hogy bemutassam a változások gigászi színpadát úgy, ahogyan most látjuk. Téridőben élünk Mindenki számára nyilvánvaló, hogy térben és időben is élünk egyszerre. Mondjuk, valami történik Pozsonyban, azaz a Föld vagy akár a világegyetem egy meghatározott pontján, 2016. október 4-én déli 12 órakor, azaz térben és időben. A téridő történéseit eseményeknek nevezzük. De miért beszélek téridőről, s miért nem mondom azt, hogy tér és idő? Miféle tudományos megátalkodottság kapcsolja össze bennem azt a két fogalmat, amelyeket elménk hétköznapi tapasztalataira hagyatkozva oly könnyedén választ szét? A téridő kifejezés, mint szóösszetétel, egyáltalán nem logikátlan, sőt valójában a téridő szétválasztása térre és időre az, ami tudományos szempontból megalapozatlan. Ahhoz, hogy mindezt megértsük, egy fontos állítást kell elfogadnunk, amely a speciális relativitáselmélet alapvető tétele, s jelenleg minden tapasztalatunkkal összhangban van. Semmilyen információ nem terjedhet a fény légüres térben mért sebességénél (azaz ~300 000 km/s-nál) gyorsabban. Mit jelent ez az állítás? Például ha egy rúdmágnes felé néz egy iránytű hegye, s a mágnest egy kicsit elmozdítjuk, az iránytű az elmozdulást követni fogja. De mikor? Azonnal, ahogy látni véljük, vagy némi késéssel. A helyes válasz az, hogy némi késéssel. A mágnes elmozdulása, mint információ, fény- sebességgel ér el az iránytű hegyéhez, de semmivel sem gyorsabban. Ezek után vessük pillantásunkat a csillagos égre! Az égbolt szabad szemmel megfigyelhető csillagai mind a mi galaxisunkhoz, a Tejútrendszerhez tartoznak. De aki tiszta, holdmentes éjszakán például a Tátra lejtőiről fürkészi az eget, az Androméda csillagképben észre- vehet egy nagyon halvány foltot, az Androméda-ködöt, amely kétmillió fényévre van a Földtől. Ez azt jelenti, hogy az onnan érkező fény kétmillió évig utazik, míg a szemünkbe jut, azaz amit látunk, az a kétmillió évvel ezelőtti állapota ennek a galaxisnak (amely egyébként galaktikus léptékekkel mérve megdöbbentően közel van hozzánk). Ha egy, a miénkkel párhuzamosan fejlődő civilizációt képzelünk el az Androméda-köd egy csillagának bolygóján, akkor ennek a civilizációnak kétmillió évvel ezelőtti állapotáról ad hírt a Tátra lankáin szemünkbe érkező fény. A távoli világok végtelenjét kerestük, amikor felpillantottunk a csillagos égre, és kiderült, hogy akarva- akaratlan az idő mélységes kútjába is beleláttunk. Mert aki távolba néz, az a múltat szemléli. Ha elég messzire nézünk, tér és idő nem választható szét egymástól a tapasztalataink szintjén. Persze absztrakt gondolkodásunk, modellalkotó elménk értelmez, szétválaszt, összerak, vizsgálja a következményeket, s elemzi, hogy a következtetései helyesek-e. Es helyesek, sokszor akkor is, amikor ellentmondanak a .józan észnek”, a megszokásainkat irányító hétköznapi tapasztalatoknak. Ha érteni szeretnénk a relativitáselmélet nehezen felfogható állításait és annak következményeit a térrel és idővel kapcsolatban, akkor innen kell elindulnunk: aki távolba néz, az a múltat fürkészi, s nem csak átvitt értelemben. Kedves olvasóm! Menj fel a pozsonyi várba vagy keress bárhol valamilyen jó kilátópontot, és gondold el, mi lenne, ha a fény ólomlábakon haladna! Mondjuk, száz év alatt tenne meg egy kilométert. Tiszta idő van, „távcső” is akad nálad. Megfigyelőpontodtól majd’ öt kilométerre török sátrak állnak, s ahogy egyre közelebbre nézel, úgy tárulnak fel előtted a város különböző rétegei a távoli múlttól a jelenig. Az egyidejű tartományok koncentrikus körök mentén helyezkednek el körülötted. A „most” értelmét vesztette, csak „itt és most”- ról lehet beszélni. Hát így szemléled ezentúl a csillagos égboltot is! Amit látsz, az nem a jelen, hanem a téridő egyidejű tartományainak egymásra boruló hagymagerezdjei, közepén a magban veled, aki „itt és most” létezel. Horányi Gábor A szerző fizikatanár, a Budapesti Lauder Iskola főigazgatója Egy megsemmisült mosógép, az augusztusi per koronatanúja (Képarchívum)
