Új Szó, 2016. október (69. évfolyam, 228-253. szám)

2016-10-07 / 233. szám, péntek

2 I KÖZÉLET 2016. október 7. | www.ujszo.com Spórol az állam az egészségügyön (TASR-felvétel) LAJOS P. JÁNOS Pozsony. Az állam jövőre kevesebbet költ az egészségügy fenntartására, de a teljes ágazat költségvetése 4,4 százalékkal emelkedik. Az emelkedés az aktív biztosítottak növekvő befizetéseinek köszönhető. Nem kényezteti el az állam az egészségügyet, a szerdán a kormány által elfogadott költségvetés a tava­lyinál mintegy 120 millió euróval kevesebbet szán az egészségügyi tárca kiadásaira, mint tavaly. A pénzügyminisztérium indoklása szerint a csökkenést az okozza, hogy az állam, ajavuló gazdaságnak - el­sősorban a csökkenő munkanélkü­liségnek - köszönhetően kevesebbet fizet az inaktív biztosítottakra — vagyis a gyerekekre, a munkanélkü­liekre, a nyugdíjasokra. A csökke­nés ezen a tételen érezhető a legin­kább, az idénre tervezett 1,377 mil­liárd euró helyett csak 1,257 milli- árdot, vagyis 102 millió euróval ke­vesebbet terveznek. A csökkenés másik oka, hogy jövő évre az egész­ségügyi költségvetés egyetlen cent uniós támogatással sem számol. Ennek ellenére a teljes egészség- ügyi büdzsé 4,4 százalékkal emel­kedik, ennek túlnyomó részét ugyanis az egészségbiztosítókba fi­zetett egészségbiztosítási járulék te­szi ki. A kormány előrejelzése sze­rint a biztosítók bevétele a gazdasá­gilag aktív biztosítottaktól - vagyis az alkalmazottaktól és a vállalko­zóktól-jövőre mintegy 3,1 milliárd 4%-os béremelés Pozsony. Négyszázalékos béremelésben állapodott meg Peter Kažimír (Smer) pénzügy- miniszter az érdekegyeztető ta­náccsal a kollektív bértárgyalá­sok harmadik fordulója után. A pedagógusokat kivéve minden állami és közalkalmazott tarifa­bére ilyen mértékben emelkedhet 2017 januárjától. „A tárgyalások folytatódnak a 2017 szeptembe­rében esedékes további 2%-os béremelésről” - mondta Kažimír. Az egyeztetések már a 2018-as évi béremeléseket is érintik. An­ton Szalay, az egészségügyi szakszervezetek vezetője elége­dett. Állítása szerint a 4%-os bér­emelés már biztos. Ez viszont nem vonatkozik a pedagógusok­ra és az ágazat tudományos dol­gozóira. Pavol Ondek szakszer­vezeti vezetőt Peter Plavčan (SNS) oktatási miniszterhez irá­nyították. A tárca jövő évi költ­ségvetésében elkülönítettek egy pénzcsomagot, melyet a minisz­ter saját belátása szerint használ­hat fel. „Nem tartom fairnek, hogy tárgyalópartnereink bele­egyeztek abba, hogy a pedagó­gusok képviselőit kizárják a tár­gyalásokból” - mondta Ondek. Egyelőre nem tudni, hogy a pedagógus-szakszervezet mit lép a kormány döntésére. A Szlovák Pedagógusok Kezdeményezése (ISU) ma négyórás sztrájkkal til­takozik az ellen, hogy a kormány januártól ignorálja követelései­ket. (JASR, ie) Tomáš Borec egészségügyi miniszter euró lesz, vagyis 8,5 százalékkal több, mint az idei évben. „Emelked­nek a bérek és nő a foglalkoztatott­ság is, így a biztosítók bevételei is emelkedni fognak” - állítja a pénz­ügyminisztérium. Az ágazat össz­bevétele jövőre mintegy 4,44 milli­árd euró lesz, 4,2%-kal, mintegy 200 millió euróval több mint idén. Az egészségügyi költségvetést bírálják az egészségügyi dolgozók szervezetei, szerintük ugyanis az ál­lamnak legalább ugyanannyit kelle­ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Ha Szlovákia nem szeretné elveszíteni vonzerejét a külföldi beruházók száméra, égető szüksége lesz a külföldi vendégmunkásokra - derül ki a Szlovák Vállalkozói Szövetség (PÁS) és az INEKO gazdaságkutató intézet legújabb felméréséből. A dinamikus gazdasági növeke­désnek és az újabbnál újabb beru­házásoknak köszönhetően az elmúlt időszakban jelentős mértékben megugrott a szlovákiai állásajánla­tok száma. Csupán a Profesia.sk ál­lásközvetítő portál jelenleg több mint 58 ezer állást kínál, miközben az új állások száma az elmúlt egy évben a szolgáltatásokban 40, az iparban pedig 30 százalékkal nőtt. Annak ellenére, hogy Szlovákiában még mindig nagyjából negyedmil­lió állástalan van, a cégeknek egyre nehezebb szakképzett munkaerőt találni. A PÁS és az INEKO gazda­ságkutató intézet legújabb felméré­se szerint ezért az elkövetkező idő­szakban egyre több külföldi ven­dégmunkásra lesz szüksége az or­szágnak. Szlovákiában a hivatalos adatok szerint már jelenleg is több mint 6 ezer romániai, 3300 csehor­szági, 3 ezer lengyelországi, csak­nem ugyanennyi magyarországi, 2 ezer szerbiai és 1,5 ezer ukrajnai munkavállaló dolgozik. Peter Kremský, a PAS ügyvezető igazgatója szerint a szlovák piac en­ne fizetnie saját biztosítottjai után, mint idén. „Peter Kažimír pénzügy- miniszter ugyan azzal számol, hogy a gazdaságilag aktív biztosítottak többet fizetnek majd be járulékként, de ez egyelőre csak előrejelzés” - fi­gyelmeztet Iveta Lazarová, a nővér­kamara (SKSaPA) elnöke. Szerinte a költségvetés azt mutatja, hogy az állam nem magán akar spórolni. A költségvetésben egyelőre nem szerepel a kórházak adósságállo­mányának csökkentése, ami újabb nél jóval több külföldi, akár nem uniós tagországból származó dolgo­zót is fel tudna szippantani, a cégek számára azonban jelentős terhet je­lentenek az utóbbi országokból származó alkalmazottal foglalkoz­tatásával kapcsolatos szigorú szabá­lyok. Jelenleg például a munkaügyi hivataloknak minden egyes ilyen al­kalmazott foglalkoztatása előtt fel kell mérniük, hogy az adott állásra nincs-e hazai jelentkező. Csak ezt követően vehetnek fel egy nem uni­ós országból érkező dolgozót, mi­közben a folyamat rendkívül hosszadalmas, akár fél évig is eltart­hat, ami a cégek számára rendkívül mintegy 500 millió eurót tesz ki, ha valóban megvalósul. Tomáš Dru­cker egészségügyi miniszter emel­lett megígérte a pénzügyminiszter­nek, hogy a tárca mintegy 363 mil­lió eurót spórol meg - elsősorban a hatáskörébe tartozó kórházak köz- beszerzésén, a gyógyszerfogyasz­tás csökkentésén - amiből 174 mil­liót a rendszer jobb működésére költenek. Szakemberek azonban megkérdőjelezik ennek a tervnek a realitását. hosszú időnek számít. Ha nem vál­toztatnak a szabályokon, akkor Kremský szerint Szlovákia jelentős problémákkal lesz kénytelen szem­benézni. A felmérések szerint a már bejelentett beruházásoknak kö­szönhetően 2018-ig nagyjából 84 ezer új munkahely jöhet létre. Ha ezeket a szigorú szabályozás miatt a beruházók nem lesznek képesek be­tölteni, Szlovákia búcsút inthet az újabb külföldi beruházásoknak. „Mivel Szlovákia demográfiai mu­tatói várhatóan az elkövetkező idő­szakban sem javulnak, égető szük­sége lesz a vendégmunkásokra” - vallja Kremský. (mi) Leghamarabb jövőre lehet változás Pozsony. Az MKP jogi szak­értője, Lancz Attila szerint tud­nak olyan esetről, ahol már ta­pasztalható, hogy visszalépés történt a nyelvi jogokban. Egy folyamatban lévő polgári peres ügy érintettje fordult hozzájuk, amikor a bíróságtól kapott egy határozatot, hogy a fordítás költségeit mostantól magának kell állnia. Lancz Attila hozzátette: a bí­rósági gyakorlat egyébként ed­dig is elég hektikus volt az anyanyelvhasználattal kapcso­latban, ám papíron ez egy léte­ző kisebbségi nyelvi jog volt, melyet érvényesíteni lehetett. Peter Bubla, az igazságügyi minisztérium szóvivője lapunk kérdéseire megerősítette, hogy az új szabályok szerint valóban az érintettek viselik a fordítá­sok költségeit. Hozzátette: az új törvénykönyveket még az előző választási időszakban hagyták jóvá. A minisztérium új veze­tése egy bizonyos idő eltelte után értékeli ki a jogszabályo­kat, és változtat rajtuk, ha szük­séges lesz. Bubla szerint az MKP még nem szólította meg őket az ügyben. Bukovkszky László kisebb­ségekért felelős kormánybiztos az Új Szónak elmondta, a most hatályba lépett törvénykönyvek még Tomáš Borec, az előző kormány igazságügyi minisz­terének műhelyében készültek, és 2014-ben hagyta őket jóvá a kormány. A szabályzás a biztos szerint is hátrányosan érinti a kisebbségeket - ennek ellenére elődje, Mária Jedličková, aki megbízottként vezette a kor­mánybiztosi hivatalt az előző időszakban, nem kifogásolta a véleményezési eljárásban. Bukovszky László kormány- biztos elmondta, már egyezte­tett Lucia Žitňanská miniszter­rel, a tárcától pedig azt az in­formációt kapta, hogy az új tör­vénykönyvekkel kapcsolatban több egyéb kifogás is felmerült már. Ezeket összegyűjtik, és vár­hatóan a jövő év közepén módo­síthatják majd a szabályzást. (fm) RÖVIDEN Kollár: ezüst volt és nem heroin Pozsony. A Nemzetbiztonsági Hivatal (NBÚ) is hitelesítette, hogy valósak a dokumentumok, amelyek Boris Kollár alvilági kapcsolatairól szólnak; a két rendőrségi jegyzőkönyv 1990- ből származik - írta a Denník N napilap. Az iratokban az áll, hogy Kollár hat kiló heroint csempészett Szlovákiába Peter Steinhübel alvilági főnök uta­sítására. A Sme rodina elnöke korábban megkérdőjelezte a dokumentum hitelességét, most viszont nem zárta ki annak le­hetőségét, hogy valódi. A rendőrök viszont szerinte megtévedtek, ugyanis nem he­roinról, hanem ezüstről volt szó, s nem csempészett, hanem legálisan az országba hozott. Hogy igazát bizonyítsa, haj­landó hazugságvizsgálatra is elmenni. (dp) Kevés a szakképzett munkaerő Az iparban 30 százalékkal nőtt az új állások száma (Tomáš Beneditovič felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents