Új Szó, 2016. október (69. évfolyam, 228-253. szám)
2016-10-07 / 233. szám, péntek
www.ujszo.com I 2016. október 7. KÖZÉLET I 3 Az elnök, aki ujjat húzott Mečiarral Michal Kováč és fia, ifj. Michal Kováč Bécsben, a helyi bíróság döntése után, amely kimondta, hogy ifj. Kováčot elrabolták Szlovákiából. Ezzel cáfolta Vladimír Mečiar akkori állítását, aki „önelrablásról” beszélt. (TASR fotó) IBOS EMESE Pozsony. Az önálló Szlovákia első köztársasági elnökét Vladimír Mečiar jelölte a posztra. Michal Kováč volt az egyetlen, aki nyíltan szembeszegült a HZDS vezérével. Michal Kováč már Csehszlovákia szétválása előtt a legmagasabb politikai körökben mozgott. A Vladimír Mečiar vezette HZDS-ben a mérsékeltebb politikusok közé sorolták, s ez volt az egyik oka annak, hogy jelölték a köztársasági elnöki posztra. Másodszorra választották meg, az első jelölt, Roman Kováč ugyanis nem szerezett elegendő szavazatot. Michal Kováč viszont az akkori ellenzék számára is elfogadható volt, az SDL-től 32 támogató szavazatot szerzett. Vladimír Mečiar kormányfő megbízható, ám de jelentéktelen jogkörökkel felruházott elnököt akart maga mellé, olyat, aki szó nélkül aláírja a parlament által jóváhagyott törvényeket, és ellátja a proto- kollfeladatokat. A lázadó Kovái Hamar rá kellett döbbennie, hogy tévedett, mert Michal Kováč önjáró lett és szembeszállt Mečiarral. 1994 márciusában a parlamentben elmondott országértékelő beszédét követően Vladimír Mečiar második kormánya megbukott, de Mečiar ismét kormányfő lett. Viszonyuk akkor mérgesedett el, amikor Kováč 1994. év végén nem volt hajlandó kinevezni Ivan Lexát az SIS élére. Mečiar nem tűrte az ellentmondást, törvényt módosított és megkerülte az államfőt. Michal Kováč folyamatosan bírálta Vladimír Mečiar kormányzását és híveit, de mindig tényszerűen és kultiváltan. Ellenben Mečiar és hívei minden létező eszközt bevetettek. IBOS EMESE Szerdán este, hosszan tartó súlyos betegség után elhunyt Michal Kováč, a Szlovák köztársaság első elnöke. 86óvesvolt. Michal Kováč 1930. augusztus 5- én született Kelet-Szlovákiában, a Homonnához (Humenné) közeli Szerelmesen (Lubišán). Kereskedelmi akadémiára járt, és elvégezte a pozsonyi Közgazdasági Főiskolát. Ugyanitt tanársegédként kezdte pályáját, majd 1955-ben a bankszakmában helyezkedett el, a Csehszlovák Állami Bank pozsonyi területi kirendeltségében kezdett dolgozni. 1964-65-ben Kubában oktatott, 1967-68-ban pedig a Živnostenská kereskedelmi bank londoni helyettes vezetője volt. Onnan hazarendelték, és az 1970-es tisztogatások alkalmával kizárták a kommunista pártból. 1971-78-ban ismét bank- tisztviselőként dolgozott Pozsonyban, 1978-tól 1989-ig a Központi Nemzetgazdasági Tervhivatal tudományos munkatársaként tevékenykedett. A HZDS média-tanácsadója, Fedor Flašík például egy hatalmas vissza- számlálót szereltetett fel az elnöki palota épületével szemben, mely Kováč elnöki mandátumának lejártát jelezte. Flašík csak most, nem sokkal Kováč halálhírének bejelentését követően az egyik közösségi hálón kért bocsánatot az első elnöktől. Életében ezt a gesztust nem volt képes megtenni, holott állítása szerint többször is lehetősége lett volna rá. Az elnök fiának elrablása A Michal Kováč és Vladimír Mečiar közötti ellentétek az elnök fiának elhurcolásában csúcsosodtak ki. Ifjabb Michal Kováč kocsiMichal Kováč 1930-2016 Az 1989-es bársonyos forradalom után pénzügyminiszter lett a Vladimír Mečiar vezette szlovák „nemzeti egyetértés“ kormányában. 1990-92-ben az első szabadon megválasztott csehszlovák Szövetségi Gyűlésben előbb a Nyilvánosság az Erőszak Ellen (VPN), majd a Mozgalom a Demokratikus Szlováját 1995-ben Szentgyörgy (Svätý Jur) közelében megállították, Kováčot megverték és a legközelebbi osztrák településre, Hamburgba csempészték. A helyi rendőrőrs előtt találtak rá egy kocsi csomagtartójában. Ez a botrány szimbólumává vált az országban uralkodó valós állapotoknak. A nyomozás szálai ugyanis a titkosszolgálathoz, Ivan Lexa embereihez vezettek. Kováč ezt követően is folyamatosan bírálta Mečiart. A močiari amnesztiák Miután 1998-ban mandátuma lejárt, és a parlament nem tudta megválasztani utódját, az elnöki jogkökiáért (HZDS) képviselője volt. Vladimír Mečiar 1990 júniusában megalakított első kormányában is a pénzügyminisztériumot vezette, míg 1991 májusában, Mečiar visszahívása után ő is lemondott. Az 1992. évi választásokon a Mečiar vezette HZDS színeiben ismét bejutott a Szövetségi Gyűlésbe, röket ideiglenesen Vladimír Mečiar kormányfő és Ivan Gašparovič, a parlament akkori elnöke vette át. Vladimír Mečiar - élve az ideiglenesen általa gyakorolt államfői jogkörökkel - amnesztiát hirdetett az elnök fiának elrablása ügyében. Ennek következtében az elkövetők a mai napig büntetlenek. A mečiari amnesztiát az Alkotmánybíróságon is megtámadták, ám az nem változtatott rajtuk. A parlamentben többször is megkísérelték törvénnyel felülírni az amnesztiát, de ez a mai napig nem sikerült. Michal Kováč nem élhette meg, hogy a hazai igazságszolgáltatás elégtételt szolgáltasson neki és családjának. amelynek elnöki tisztét is betöltötte 1992. december 31-ig, Csehszlovákia kettéválásáig. 1993. február 15-én a Szlovák Nemzeti Tanács az önálló Szlovák Köztársaság első elnökévé választotta. Ezután kilépett a HZDS-ből, amelynek 1991-től alelnöke volt. 1998. március 2-án államfői posztjáról leköszönt. Utódját a parlament nem tudta megválasztani. 1998 novemberében, az első közvetlen elnökválasztás előtt Michal Kováč bejelentette, hogy újra indul az államfői posztért. Az akkori kormánykoalíció azonban Rudolf Schustert támogatta, végül 1999. május 11-én Schuster javára visszalépett a megmérettetéstől. Ezzel a lépésével a négypárti kormánykoalíció közös jelöltjének pozícióját igyekezett erősíteni, mondván „Szlovákia és a demokrácia sikere számára olyan fontos érték, amelyet nem szabad a mečiarizmus visszatérésével veszélyeztetni”. A nagy- politikától visszavonultan élt, feleségével egy alapítványt vezettek. Utóbbi években egészségi állapota megromlott, 2009-ben hozták nyilvánosságra, hogy Parkinson-kórban szenved. Kovádról mondták: Andrej Kiska államfő: „Michal Kováč olyan összetett időszakban volt államfő, amikor gátlástalan és kifejezetten nyers küzdelem folyt Szlovákia jövőjéről és belső karakterének alakulásáról. Kováč elnök úr helytállt ebben a közdelemben, és tevékenységével hozzásegítette Szlovákiát, hogy ne téljen le arról az útról, amely az európai szabad nemzetek közé vezetett minket. Ez az ő érdeme is. Sajnálatos és korunkra jellemző, hogy fia elhurcolása miatt nem kapott elégtételt, amire nagyon vágyott.” Robert Fico kormányfő: „Sajnálattal fogadtam első elnökünk halálhírét. Kitűnő személyi és szakmai kapcsolatban álltunk. Részvétemet fejezem ki Michal Kováč családjának és hozzátartozóinak.” Andrej Danko (SNS), a parlament elnöke: „Michal Kováč halála nagy veszteség Szlovákiának. Hiszem, hogy üzenete, tevékenysége és munkássága nemzetét szolgáló politikus üzeneteként marad meg szívünkben.” Ivan Gašparovič volt államfő: „Nem voltunk mindig azonos véleményen, de mindig találtunk módot arra, hogy találkozzunk.” Iveta Radičová volt kormányfő: „Kováč elnök úr magatartása és tettei jelentős mértékben hozzásegítették Szlovákiát ahhoz, hogy a mečiarizmus időszakában kiszabaduljon az áldemokrácia és a hanyatlás csapdájából. Azt is megmutatta, hogy milyen jelentőségük lehet a sokszor alábecsült elnökijogköröknek.” Bugár Béla, a Híd elnöke: „A társadalom demokratizálódásának élére állt. Képes volt szembeszállni Vladimír Mečiar akkori kormányfő diktátori hajlamaival. Elnökként a mečiari rendszer fontos ellenpólusává vált. A parlamentben elmondott beszédével elindította Mečiar leváltását. Ezért sokat szenvedett a magánéletében.” AzSaS: „Olyan tulajdonságok megtestesítője volt, amelyek a politikában sokat érnek, az igazmondás, a vakmerőség és a köz érdekében való cselekvés. Nagy csalódást okozott azoknak, akik azt várták tőle, hogy mindenben aláveti magát Mečiamak.” Veronika Remišová, az OĽaNO parlamenti képviselője: „Szembeszegült a rosszal, amikor arra az országnak leginkább szüksége volt. Egyebek mellett nem volt hajlandó kinevezni Ivan Lexát az SIS élére, aki később mégis a titkosszolgálat vezetője lett, és az elnök úr pokolian megfizetett ezért.” Miroslav Beblavý független parlamenti képviselő: „O a bizonyíték arra, hogy nem kell hősnek születni. Azzá válhat az ember, ha szembeszegül a gonosszal.” (TASR.sita, ie) Michal Kováč az önálló Szlovákia első köztársasági elnöke volt (SITA-felvétel)
