Új Szó, 2016. szeptember (69. évfolyam, 204-227. szám)

2016-09-06 / 207. szám, kedd

10 VB-SELEJTEZŐK FOCITIPP ■ 2016. SZEPTEMBER 6. www.ujszo.com Feröer-szigetek: Amatőr futball, egyre profibb hozzáállás Az északi válogatott ugyan még sosem kvalifikált nagy tornára, de ma már mindenkinek meg kell szenvedni ellenükTórshavnban A magyar válogatott ma a Feröer-szigeteken kezdi meg a világbajnoki selejtezőket. A szigetországiakkal már az Eb-selejtezők során is találkozott a magyar csapat, és ugyan mindkét alkalommal győzött (idegenben 0-1, Budapesten pedig 2—1 lett a végeredmény), egyik meccs sem volt könnyű, sőt. Nem vélet­lenül: a feröeri labdarúgás komoly fejlődésen ment keresztül az utóbbi időben, legnagyobb sikereiket pedig a 2016-os Eb- selejtezők során érték el, amikor oda-vissza legyőzték a görög válogatottat. Hogy miként épül fel a feröeri labdarúgás, és milyen utat járt be az elmúlt évtizedben, arról azzal a Gángó And­rással beszélgettünk, aki lassan már tíz éve él és íutballozik az országban. G ángó András 1984- ben született Mó­ron. A gárdonyi Gázszer-focisuliban kezdett játszani, majd Győrbe került, ahol a Győri ETO FC korosztályos csapatait jár­ta végig, aztán az NB Il-es Gyirmót játékosa lett. 2007-ben került a feröeri IF Fuglafjördur csapatához, és azóta is a bajnokság első osztályá­ban véd. Több alkalommal teljesí­tett nagyszerűen a Bajnokok Ligája és az Európa Liga selejtezőiben is, évről évre a feröeri bajnokság leg­jobbjai közé választották. Társadal­mi munkában a feröeri U21-es vá­logatott kapusedzőjeként dolgozik, főállásban pedig boltvezető. Miként került a Feröer-szige- tekre? Hogyan talált rá egy fehér­várcsurgói srácra a Feröer-szi- geteki futball? 21 évesen, 2005 végén döntöt­tem úgy, hogy mindenképpen kipróbálom magam külföldön, ezért jelentkeztem egy dániai sportiskolába, ahova szerencsére fel is vettek. Ott volt egy feröeri osztálytársam, aki hazájában az első osztályban játszott, és 2006 tavaszán szólt, hogy a csapatának kapusgondjai vannak. Először A feröeri labdarúgásra jellemző a fizikális küzdelem, „ha kétszer fölrúg­nak valakit, akkor sem nyavalyog" (Fotók: képarchívum) egyhetes próbajátékra hívtak, amiből végleges szerződés lett, és azóta is itt élek és futballozom. Miért döntött úgy, hogy feladja az itthoni életét, és egy teljesen új, ismereden világban próbál szerencsét? Akkor úgy éreztem, hogy a magyar futballban nem kaptam meg azt a lehetőséget, amit megérdemeltem volna, ezért egy olyan közegben szerettem volna újrakezdeni, ahol nem ismernek, így mindenféle elő­ítélet nélkül alkotnak véleményt a teljesítményemről. Az nem volt A LEGLELKESEBB FUTBALLORSZÁGOK Ország A futballozok aránya a teljes népesség %-ban Costa Rica 27 Németország 20 Feröer-szigetek 17 Guatemala 16 Chile 16 tervben, hogy tíz évet is eltöltsek itt, először csak fél évben gondol­kodtam, de végül fokozatosan meg­tetszett az itteni élet. Tíz évvel ezelőtt milyen viszo­nyok fogadták a feröeri labdarú­gásban? Az első osztály akkor is teljesen ama­tőr volt, mindenki dolgozott vagy tanult a futball mellett. Azonban rögtön szemet szúrt, hogy mind edzésen, mind magánéleti szinten sokkal többet követelnek itt a játé­kosoktól, mint Magyarországon. Hiába munka után jön mindenki edzésre, ha kétszer fölrúgnak valakit, akkor sem nyavalyog, harmadszona már ő rúgja föl a másikat. Képzett edzők foglalkoznak a játékosokkal, és az infrastruktúra is megfelelő, hiszen a műfüves pályákat is 3-4 évente cserélik. A másik meglepő dolog az volt számomra, hogy an­nak ellenére, hogy a Feröer-szigetek lakossága csak mintegy 50 000 fö, négy osztálya is van a bajnokságnak, az igazolt játékosok száma a lakosság arányához képest pedig a világon az első háromban van. A teljesen eltérő viszonyok miatt bizonyára került érdekes szituá­ciókba. Erre talán az a legmegfelelőbb pél­da, amikor az NSI Runavíkkal ját­szottunk a Fulham ellen az Európa Ligában. Magyarországon egy hé­tig pihentünk volna a nemzetközi sztárok elleni meccs előtt, míg itt délelőtt még bementem dolgozni, megrendeltem a tejet, kenyeret és a többi árut a boltba, majd este beáll­tam a kapuba a világsztárok ellen. Milyen a futball társadalmi meg­ítélése a Feröer-szigeteken? Már említettem, hogy milyen sok igazolt játékos van a Feröer-szigete­ken. Ez annak is köszönhető, hogy rendkívül sokféle bajnokság fut a nagypályás futball mellett. A legki­sebb korosztálytól a legidősebbekig, a legkülönbözőbb pályaméretekkel futballoznak itt az emberek, így minden társadalmi réteg számára nagyon fontos a futball, mivel min­denki részese valamilyen szinten a dolognak. Az első osztályban át­lagban 500-600 néző látogat ki egy

Next

/
Thumbnails
Contents