Új Szó, 2016. szeptember (69. évfolyam, 204-227. szám)
2016-09-06 / 207. szám, kedd
www.ujszo.com FOCITIPP ■ 2016. SZEPTEMBER 6. VB-SELEJTEZŐK H A NÉPESSÉGHEZ VISZONYÍTOTT TEUES ÁTLAGOS NÉZŐSZÁM » A Feröer-szigetek Európa Brazíliája ,A Feröer-szigeteken a futball majdnem olyan fontos, mint a braziloknál" - jelentette ki korábban Kaj Leo Johannesen, aki 2008 és 2015 között Feröer miniszterelnöke volt, és aki - mi sem természetesebb - egykor a válogatott kapuját is védte, a HB Tórshavn csapatában pedig 299 alkalommal lépett pályára. A lakosság arányához viszonyított nézőszám tekintetében egyetlen Feröer-szigetekhez fogható ország sincsen Európában. Ráadásul a felmérési adatok szerint a szigetlakok 17 százaléka maga is űzi valamilyen szinten a játékot. Ezek a halászsrácok tényleg imádják a focit. Andrew Tobin, a Feröer-szigetek futballéletének egy megfigyelője szerint: „Megnézni a helyi csapatot: ez az egyik legfőbb tevékenység az itteni városkákban, amelyekben - jóllehet többségük festőién szép - nem is igazán van más lehetőség a szórakozásra." Tobin szerint sok Feröer-szige- teki lakó, amikor bemutatkozik, egyúttal a kedvenc angol csapatát is megemlíti. A Feröer-szigetek javarészt halászok és bálnavadászok által benépesített 10 első osztályú klubjának összesített átlagos nézőszáma 5070 fő - ami ugyan nem tűnik óriási mennyiségnek, ám valójában a Feröer-szigetek népességének lehengerlő hányadát, 10%-át jelenti. (Az itteni közönség egyébként, a helyi tradíciónak megfelelően, a félidőben és a meccsek végén valósággal megszállja a műfüves pályákat.) A válogatott mérkőzései nagyjából 5000 embert tudnak a stadionokba csalogatni, ahol egyébként szállást és reggelit is biztosítanak számukra, ha valaki igényli. Virgar Hvidbro, a Feröer-szigeteki szövetség főtitkára még emlékszik azokra az időkre, amikor - kevésbé szigorú előírások mellett - a Málta elleni összecsapásra 8000 szurkoló érkezhetett. ► Miniszterelnök és focikapus, kettő az egyben: Kaj Leo Johannesen akcióban az első körnél tovább jutnak az európai kupaküzdelmek selejtezőiben. Mi az NSÍ Runavíkkal 2011 nyarán a Fulhammal találkoztunk az első körben, ahol a kinti 3—0 után hatalmas eredmény volt az itthoni 0-0 egy Premier League- élcsapat ellen. Barátom, Túri Géza azonban a Víkingur Gota csapatával két éve egészen a harmadik körig jutott, ami azóta is rekord itt Feröeren. Milyen a légiósok megítélése a Feröer-szigeteken? Az ön példája azt mutatja, hogy befogadó a közeg. Ha nyitott vagy az itteni kultúrára, és bebizonyítod, hogy jobb vagy az itteni játékosoknál, akkor hamar elfogadnak, ellenkező esetben viszont hamar kivet magából a rendszer. Hogyan lett a feröeri U21-es válogatott kapusedzője? Ez egy igazi „végigjártam a szamárlétrát” történet. Amikor idekerültem, akkor kezdtek el területi alapon tehetséggondozási központokat létrehozni, ahol 4-5 klubból elhozták a legjobbakat, és heti egyszer közös edzésen foglalkoztak velük. Az egyik ilyen központnál kaptam szerepet, ahol természetesen a kapusokkal foglalkoztam. Ezután a munkám elismeréseként a női válogatotthoz hívtak, ahonnan az U21-es csapat volt a következő lépcsőfok. Mit tart a legnagyobb sikerének az elmúlt tíz év során? Edzőként mindenképpen az U21-es válogatott melletti munkát, hiszen mindig is álmodtam a válogatottságról, most a második otthonom nemzeti csapatánál dolgozhatom. Játékosként pedig voltam az év kapusa, ötször lettem a klubjaimnál az év játékosa, de talán nem is ez a legnagyobb elismerés, hanem az, hogy minden évben több csapattól hívnak, és eddig mindenhol nagyon megbecsültek. Természetesen a Fulham elleni meccseket se hagynám ki, ahol nagyon jól ment a védés. A második meccsen az ír válogatott Damien Duff oda is jött hozzám az egyik nagy védésem után, és azt mondta: „megint te vagy a meccs embere - nem rossz...” Milyen eredményre számít a selejtezők során a feröeriektől, és mit vár a magyarok elleni összecsapásoktól? Ha a legutóbbi selejtezők során szerzett 6 pontot túlszárnyalnák, az már nagy eredmény lenne a feröeriektől. A magyar válogatott szerintem az Eb egyik pozitív meglepetése volt, ugyanakkor biztos vagyok benne, hogy Feröeren most is vért fognak izzadni, és egy nagyon szoros meccset játszanak » A feröeri labdarúgás Az UEFA egyik legkisebb tagországa, amely soha nem jutott ki egyetlen nagy tornára sem. Ezeken a parányi szigeteken már a második világháború előtt is játszották a labdarúgást, de a szigetek távolsága és a füves pályák hiánya miatt csak elvétve került sor nemzetközi tétmérkőzésekre. Ennek megfelelően csak 1990-ben vettek részt először Európa-bajnoki kvalifikáción, ám történetük első selejtezőjén 1-0-ra legyőzték Ausztriát. Ez a siker aztán jelentősen hozzájárult a játék további fejlődéséhez. Tizenhét évvel később a 2010-es dél-afrikai vb kvalifikációja során érték el első vb-selejtezős győzelmüket: 2009. szeptember 9-én hazai pályán 2-1-re legyőzték Litvánia válogatottját. A labdarúgást a 19. század vége óta játsszák Feröeren; az első csapat az 1892-ben alakult - és máig létező - TB Tvöroyri volt. Az első nemzeti labdarúgó-bajnokságot 1942-ben szervezték, a Feröeri Labdarúgó-szövetség pedig 1979. január 12-én jött létre. A női bajnokság 1985-ben indult. Az 1980-as években a szövetség beindította az edző- és menedzserképzést, amely eleinte dán segítséggel működött, az 1990-es évek közepe óta azonban teljesen a feröeri szövetség felelősségi körébe tartozik. A szövetség elnöke 1981-től 2002-ig Torleif Sigurdsson volt, aki kulcsszerepet játszott abban, hogy Feröer 1988. július 2-án a FIFA, majd 1990. április 18-án az UEFA tagja lett. A válogatott és a klubcsapatok így léphettek ki a nemzetközi porondra. Egy későbbi szabály- módosítás értelmében az UEFA már nem vehetné fel tagjai közé (mivel Feröer nem az ENSZ által elismert állam), de a szabályt visszamenőlegesen nem alkalmazzák. a házigazdákkal. Persze a magyarok győzelmét várom, és azt, hogy végül kijusson a csapat a világbajnokságra. Villányi Gergely Az ország lakosságának tíz százaléka ott van a lelátókon minden fordulóban Első nagy sikerét Ausztria legyőzésével aratta Feröer: a csapat gólját Torkil Nielsen - az ország egyik legjobb sakkjátékosa - lőtte 1990-ben (Fotók: képarchívum) meccsre, ami a lakosság egy százalékát jelenti... A futballistákat tisztelet övezi, ugyanakkor ők is ugyanolyan emberek, mint a többiek, így akkor sincs köpködés feléjük, hogyha tízből ötször nem találják meg a társukat a labdával, mivel mindenki tudja, hogy ők is amatőrök. Volt-e úgynevezett futballreform a Feröer-szigeteken az elmúlt évtizedben? Mindig törekednek a fejlődésre, de nagy szükség lenne olyan futballreformra, amelyre például Izlandon is sor került, ugyanis a legnagyobb problémát itt is az jelenti, hogy szeptembertől januárig nem lehet minőségi munkát végezni a nagy szél miatt. Izlandhoz hasonlóan itt is épül majd fedett, műfüves pálya, de többre lenne szükség, hogy az egész országba jusson. Ugyanakkor a műfüves pályák mindig a legjobb minőséget képviselik, és már szövetségi szinten is látható a fejlődés. Amikor kikerültem, a korosztályos válogatottak csak egy-két nappal a megmérettetés előtt jöttek össze, most már itt is vannak összetartások az év közben is, ahogyan az Európában is divat. Ez év végétől a szövetség négy teljes állású szakembert foglalkoztat majd, akiknek a fejlődés felgyorsítása lesz a feladata. Az utóbbi évek fellendülésének egyik legfontosabb szereplője Lars Olsen szövetségi kapitány, az 1992es Európa-bajnok dán tizenegy csapatkapitánya. Amikor idekerültem, a válogatott 11 emberrel védekezett, hogy egy 0-0-val, vagy minimális hátránnyal forduljon rá az utolsó tíz percre, amikor is előremerészkednek. Ma már feljebb tolják a védekezést, labdatartásra törekszenek, például a magyarok ellen itt többet birtokolták a labdát annak ellenére, hogy a magyarok nyertek 1-0-ra. Persze most már van néhány feröeri fiatal a dán első osztályban, akikkel ezt meg lehet csinálni. Az ifjú feröeri labdarúgóknak milyen lehetőségeik vannak a továbblépést illetően? Mivel a Feröer-szigetek közigazgaOrszág Teljes, népességhez viszonyított átlagos nézőszám % Feröer-szigetek 10,0 Izland 4,0 Skócia 3,8 Ciprus 3,6 Norvégia 2,6 Hollandia 2,5 tásilag és kulturálisan is szorosan kapcsolódik Dániához, és rendkívül elszigetelt, így elsősorban Dánia lehet a továbblépés első lépcsője a fiatalok számára. A mostani sikereknek hála már ott is nyitottabbak a klubok a feröeri fiatalok iránt, akik adott esetben már 16-17 évesen átköltöznek egy-egy akadémiára. Ebben persze nagy szerepe van Lars Olsennek, aki nagyon sokat segít a menedzselésben is. Sajnos az elszigeteltség miatt kevés olyan lehetőségük van a feröeri fiataloknak, ahol fel tudják hívni magukra a scoutok figyelmét, hiszen itt nem hemzsegnek a megfigyelők a lelátókon. Úgy tudom, hogy ön is részese volt a feröeri futball legnagyobb európai kupasikereinek. Igen, az egyik legnagyobb sikernek részese lehettem. A feröeri kluboknak már az is nagy eredmény, ha