Új Szó, 2016. szeptember (69. évfolyam, 204-227. szám)

2016-09-28 / 225. szám, szerda

6 I KULTÚRA 2016. szeptember 28.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Irodalmi Szemle: az idegenségröl Pozsony. Holnap 19.00-kor tartja szeptemberi lapszámának bemutatóját az Irodalmi Szemle a Pozsonyi Magyar Intézetben (Védcölöp út 54.). A folyóirat friss számát, melynek központi témája az idegenség, Mizser Attila főszerkesztő mutatja be, a beszélgetést Nagy Csilla szer­kesztő vezeti. Az est vendége Rákai Orsolya és Földes Györ­gyi irodalomtörténész (MTA Corpus Alienum kutatócsoport). Az Irodalmi Szemle szeptem­beri számában Rákai Orsolya Kaffka Margit, Földes Györgyi pedig Szabó Dezső műveit elemzi a női testhez mint saját­hoz és idegenhez való viszony függvényében. (k) Improvizációk Gubík Ágival Komárom. Pénteken 19.00-tól az Ahogy esik, úgy puffan kö­vetkező estjére várják az érdek­lődőket a Rév—Magyar Kultúra Házába. A improvizációs játék­ra épülő sorozatot a televíziós Beugró nyomán találta ki hat éve a Komáromi Jókai Színház néhány tagja, azóta olyan ven­dégek szerepeltek a csapattal, mint Rudolf Péter, Csuja Imre és Szabó Győző. Most Gubík Ági fogadta el a felkérését: a Zselíz- ről származó színésznőt mos­tanság főleg a Barátok köziben láthatjuk, de remekelt például Till Attila Pánik című filmjében is. Pénteken a Révben kétszer negyvenöt percet játszanak a résztvevők. A játékmester Ma­jorfalvi Bálint lesz, Gubík Ági­hoz Tóth Károly, Nagy László és Olasz István csatlakozik, (k) GubfkÁgi a vendég (Képarchívum) A Hajnali láz zenójót is díjazták Parma. Pacsay Attila nyerte a Violetta d'Oro (Aranyibolya) fodíjat Gárdos Péter Hajnali láz című filmjének zenéjéért a va­sárnap befejeződött filmzenei fesztiválon az olaszországi Par­imban. A 31 filmet felvonultató szemlén Gárdos Péter filmje a fődíj mellett Seregi László munkája elismeréseként az operatőri díjat is elnyerte. Gár­dos Péter a Hajnali lázban szülei találkozásának és minden aka­dályt legyőző szerelmének igaz történetét dolgozta fel, kettejük ötven év után előkerült levele­zése alapján. A film alapjául szolgáló azonos című, először 2010-ben megjelent regényt a világ legfontosabb könyvkiadói is felfedezték, és már harminc nyelvre lefordították. (MTI) Sötétben a báróval Elindult az olvasók felé Krasznahorkai László friss regénye, a Báró Wenckheim hazatér Krasznahorkai László és a speciális szemüveg (Szkárossy Zsuzsa felvétele) SZABÓ G. LÁSZLÓ Vaksötétben ülünk a Pesti Színház nézőterén. A színpadon a világhírű magyar szerző. Nem látjuk, csak halljuk. Előbb az üzenetét, más szájábál, aztán őt magát, friss regényének izgalmas részletét felolvasva. Ülnek mellette még hatan a színen, írótárs és kiadó egy személyben, pszichológus, matematikus, zene­szerző, színésznő, autószerelő, aki a gázolajról értekezik, de nem is ez a fontos, hanem ő - Krasznahorkai László és a regénye, a Báró Wenck­heim hazatér. Nem egy vékonyka kötet, sűrű a szöveg, tömény, mon­datok közti mélázás kizárva, itt na­gyon kell figyelni, mint Krasznahor- kainál mindig. Izgalmas helyszínek, képek, felkavaró szituációk, illatok, szagok, színek, végtelennek tűnő monológok. Mindez a rothadás nem éppen diszkrét velejárójával, egy is­merősnek tűnő kisváros potentátjai­val, akik az idegenből hazaérkező bárótól váiják a csodát, a mannát, a Kánaánt. Nem, ez nem Az öreg hölgy látogatásának hímnemű változata, Krasznahorkainál másfajta dolgok történnek, bár itt is mindenki azon fá­radozik, hogy elnyerje a báró, az „öregúr” kegyeit. Nem allegorikus történet ez, nagyon is földi, itteni. ,JVtért kell, hogy sítj, Argentína?” - énekli a báró fogadására felsorako­zott asszonykórus. A báró ugyanis, miután kivándo­rolt Magyarországról, Európa, Afri­ka, majd Dél-Amerika különböző or­szágaiban élt. Élete során több pszi­chiátriai intézetben kezelték. Negy­venöt éves korában megállapították, hogy mentális betegsége gyógyítha­tatlan. Játékfüggőségben szenved. Vagyonát kártyán vesztette el, na­gyon nagy adósságba keveredett, pert indítottak ellene. Az is kiderül róla, hogy régen, egy presszó teraszán egy Marietta nevű hölgy, miután ráerő­szakolta magát, megtanította csóko- lózni, majd elhagyta. Azóta csak ez az élmény kötötte le a figyelmét, az a hely, ahol Mariettával csókolózott. Erről álmodott, erre gondolt, egyedül ez töltötte el örömmel. Báró Wenck­heim képtelen felismerni mások szándékait, vele kapcsolatos terveit, személyisége egy eksztatikus szere­lem köré szerveződött. Könnyen sodródó, sodorható személyiség, aki teljes érdektelenségével nagyon sok embernek keltette fel az érdeklődé­sét. Miután családja kimenekítette Argentínából, és Bécsbe hozták, ha­zakerült, vissza a kisvárosba, ahol az­tán a sivár lelki életének örömet adó fantáziavilág találkozott a tényleges valósággal. Viszontlátta a megörege­dett Mariettát. Ennyit a könyvről, s most vissza a sötétbe, a nézőtérre. Krasznahorkai azt üzente, illetve mindenkit arra kért, a lehalkítás helyett ezúttal kapcsolja ki a mobilját, ne nézegesse az SMS- eit, hiszen a világító képernyő ronta­ná a varázst. Ha pedig valaki rosszul lenne a sötétben, udvariasságból csak végszükség esetén hagyja el a néző­teret. Mondja azt, hogy segítség, és induljon kifelé. Nem is vette elő ezek után senki a készülékét, és nem is volt pánikrohama senkinek. Az „elő­adás”, majdnem egy óra annak rend­je és módja szerint, az előadók, a színpadi beszédek hatására nem ke­vés kacagással lement. Látni termé­szetesen semmit nem lehetett, az író és társai feketében ültek a koromsö­tét térben, s még csak egy aprócska fénypont sem égett a nézőtéren. A színpadi szövegeket argentin tangó­muzsika választotta el, ha már a báró is megjárta Argentínát, így aztán jó kis happening kerekedett a bemuta­tóból, amelyet Nyáry Krisztián, a Magvető Kiadó igazgatója egysze­rűen csak marketingeseménynek ne­vezett. „Egy évvel ezelőtt, amikor meg­kaptuk a regény kéziratát, egyike vol­tam annak az öt embernek, aki első­ként olvashatta a könyvet - mondta. - Ez ugye, nagyon megtisztelő fel­adat, de rögtön munkát is jelentett. Ki kellett találni a könyvbemutatót. A statisztikai hivatal legfrissebb jelen­tése szerint ma Magyarországon egy szépirodalmi mű 2005 példányban fogy el. Ha magyar szépirodalmi műről beszélünk, akkor 1256 pél­dányban. Ahhoz, hogy egy könyv ki­adása ne okozzon feltétlenül veszte­séget, 2000-2500 példányban kell eladni. Ez azt jelenti: a könyvkiadás manapság kalandosan kockázatos vállalkozás. Az olvasóközönség ér­deklődését fel kell kelteni a könyv iránt. El kellett tehát gondolkoznunk azon, hogy a könyv bemutatásához miféle marketingeszközöket raga­dunk meg. Valami meglepő dolgot kellett kitalálnunk. Krasznahorkai László marketingzseni, bár nem erről az oldaláról ismerjük elsősorban. Hi­hetetlen gazdag fantáziájával azt ta­nácsolta, ne is annyira a könyvről, mint inkább a könyv szereplőiről be­széljünk. Ezért döntöttünk a sötét be­mutató mellett.” „Halk szavú magyar író vagyok - kezdte direkt erre az eseményre ka­pott speciális szemüvegében Krasz­nahorkai László a felolvasást -, de mindent megteszek, hogy legyőz­zem ezt a hátrányt, és a szavaim az első három sornál tovább is eljussa­nak.” Eljutottak. A nem is akármi­lyen szavak. Az est végén pedig csak annyit mondott: „Hölgyeim és ura­im. Nehéz fény nélkül élni.” Jó könyv nélkül sem könnyű, te­hetnénk hozzá. De ha itt a Báró, a fény is erősebb. A Bábos Beszterce vendége a Kolibri Színház Besztercebánya. Magyar produkció - a budapesti Kolibri Színház Pont, pont, vesszőcske című előadása is látható a 20. alkalommal megrendezett Bábos Beszterce nemzetközi bábszínházi fesztiválon. A Pont, pont, vesszőcskét Barbara Kölling, a németországi Helios Theater művészeti vezetője, neves csecsemőszínházi alkotó rendezte. A 35 perces előadást 2 éves kortól aján­lott: három színész, Tisza Bea, Czupi Dániel és Ruszina Szabolcs csupán agyaggal és faágakkal, szavak nélkül mesél a tipegőknek a világ keletke­zéséről, a két anyag tulajdonságairól. A Kolibri Színház produkciója szombaton 9.00-kor látható a besz­tercebányai bábszínházban, az elő­adást után a gyerekek maguk is ki­próbálhatják az agyagozást. A pénteken kezdődő és október 4- ig tartó Bábos Besztercén a hazai tár­sulatok mellett olasz, német, lengyel, cseh, izraeli bábszínházak szerepel­nek. 14 előadás a gyerekeknek szól, 7 darabot a felnőtt közönségnek aján­lanak. A fesztivál 20. évfolyamát egyebek mellett turnéval ünnepük a szervezők: a régió kis falvaiba is ki­visznek egy-egy előadást. (as) Szavak nélkül mesélnek a világ keletkezéséről (Fotó: Kolibri Színház)

Next

/
Thumbnails
Contents