Új Szó, 2016. szeptember (69. évfolyam, 204-227. szám)

2016-09-26 / 223. szám, hétfő

4 I GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 2016. szeptember26.1 www.ujszo.com Pénzhez jut a tejágazat Pozsony. „Egyre nagyobb az ér­deklődés a tejtermelők állami tá­mogatása iránt” - nyilatkozta Gab­riela Matečná földművelésügyi miniszter. Az agrártárca az eddig szétküldött 2700 szerződésjavas­latból 1800-ra kapott visszajelzést. Robert Fico kormányfő még jú­lius elején jelentette be, hogy a tej­termelők együttesen 33 millió eu- rós támogatásban részesülnek. Ebből 30 millió az állami költség- vetésből, 3 millió pedig a földművelésügyi tárca költségve­téséből jut a gazdáknak. Matečná szerint a tejágazatnak égető szük­sége van a pénzinjekciókra, mivel az állam tisztában van vele, hogy milyen szociális következmé­nyekkel járna az ágazat teljes le­épülése. Brüsszel azonban nem nézne jó szemmel a tejágazatnak szánt állami támogatást, Matečná szerint a tejtermelőknek nyújtott támogatást ezért hivatalosan azon adatokért folyósítják, amelyeket a Tenyészeti Szolgáltatások intéze­téhez juttatnak el. „Csakis a gaz­dákon múlik, hogyan használják ki az így kifizetett támogatást” - tette hozzá Fico. „Nem csupán az ál­lattenyésztés mutatóinak a begyűjtését tartjuk szem előtt, adatokat kérünk a termelőktől a gazdálkodási mutatóikról, a válla­lat gazdálkodási eredményeiről. Az így begyűjtött kimutatások hasznára lehetnek a minisztéri­umnak” - vallja Matečná. „A szlovákiai tejtermelés már huzamosabb ideje veszteséges. A (Ján Krošlák felvétele) nyers tehéntej felvásárlási ára az előállítás költségeit sem fedezi” — figyelmeztet Margita Štefániková, a Szlovákiai Tejtermelők Szövet­ségének az elnöke. A tejtermelők hangsúlyozzák, hogy a tej literjé­nek értékesítési ára 21-23 cent között ingadozik, miközben 40 cent alatt nem képesek előállítani egy liter tejet. A tejtermelők szövetsége és a tejszövetség képviselői a minapi pozsonyi megbeszélésükön rá­mutattak, hogy az üzletláncok megalapozatlanul magas árré­sekkel dolgoznak, emiatt a legna­gyobb hasznot húzzák, míg az ős­termelőknek csak aprópénz jut a termékekért. A tejszövetség ezért hasznosnak tartja, hogy az egyes üzletláncoknak a jövőben részle­tes kimutatásokat kell készíteni­ük arról, milyenek a termékérté­kesítési mutatóik. (sus) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK | VALUTA Árfolyam ~T VALUTA Árfolyam Angol font 0,8643 rni Lengyel zloty 4,2869 n Cseh korona 27,022 n Magyar forint 305,51 D Horvát kuna 7,5005 D Román lej 4,4475 D Japán jen 113,02 El Svájci frank 1,0887 n Kanadai dollár 1,4625 D USA-dollár 1,1214 □ VÉTEL - ELADÁS BANK DOLLÁR I CSEH KORONA 1 FORINT Sbsrtnnk 1,16-1,09 27,83-26,21 319,68-292,15 OTP Bank 1,17-1,08 28,21-25,83 319,42-292,50 Postabank 1,17-1,08 27,97-26,08 ■■ Szí. Takarékpénztár 1,16-1,09 27,75-26,21 319,66-292,12 Tatra banka 1,16-1,09 27,90-26,17 318,78-293,38 Č80B 1,15-1,10 27,71-26,34 MM Általános Hitelbank 1,16-1,09 27,83-26,20 319,34-291,84 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Melléklet az Új Szóban! Szeptember 29-én keresse kedvenc napilapjával együtt az újságárusoknál! ÚJ SZÓ A tartalomból: • Alaposan megdolgoztatják a tárcsákat • Már bírálják a fiatal gazda program pályázatait? Szakmai nap a sárgarépa termesztéséről • ősszel fontos a gyomirtás a gabonában Ezrek kerülhetnek utcára az olcsó hitelek miatt A bankoknak a jövőben szigorúbb feltételeket kell szabniuk a hiteligénylőkkel Szemben (Tomáš Benedikovič felvétele) Pozsony. Szlovákiai családok ezrei kerülhetnek veszélybe, ha a rendkívül alacsony hitel­kamatokat megemelik. Ez az elemzők szerint ugyanakkor elkerülhetetlen, a veszélyez­tetett családoknak így már ma fel kellene készülniük a nehe­zebb időkre. „A szlovákiai háztartások több mint fele, egész pontosan az 55 szá­zaléka havi bevételeinek a többségét a jelzáloghitel törlesztésére és a lak­hatással összefüggő egyéb kiadások­ra költi. A családok 14 százalékánál még ennél is rosszabb a helyzet: a re­zsi és a hitel törlesztőrészletének a ki­fizetése után a bevételeik csupán ne­gyede marad a megélhetésre” - nyi­latkozta Petr Stuchlík, a Fincentrum pénzügyi tanácsadó társaság igazga­tótanácsának az elnöke arra a felmé­résre hivatkozva, amelyet a Fincent- rumnak az Ipsos közvélemény-kutató társaság dolgozott ki. Eszerint a mér­téktelen hitelfelvétel egyre több ház­tartást veszélyeztet. A felmérésből ugyanis kiderül, hogy a jelzáloghiteit felvevő háztartások közül minden második az elmúlt egy évben csupán 550 eurót volt képes megtakarítani. Kamatemelés várható A Fincentrum elemzői ezzel kap­csolatban arra figyelmeztetnek, hogy a hitelt felvevő háztartások jelentős része már most is lehetőségeinek a határán mozog, a közeljövőben pedig tovább romolhat a helyzet. „A jelen­leg rendkívül alacsony szinten moz­gó hitelkamatok egész biztosan nőni fognak. Sokan azok közül, akik ma még képesek fizetni a hiteleiket, a jö­vőben katasztrofális helyzetbe kerül­hetnek, elvesztve a tetőt a fejük fölül” —nyilatkozta Stuchlík. A felmérés ar­ra is kitért, hogy az eladósodott ház­tartások a jelenlegi megtakarításaik­ból meddig lennének képesek fizetni a hitelt és fenntartani a jelenlegi élet­színvonalukat. Az eredmény elkese­rítő: az ilyen családok 63 százaléka erre három hónapig sem lenne képes. Csak minden ötödik család bírná ld fél évig, egy évig pedig csak az ilyen csa­ládok 6 százaléka lenne képes fenn­tartani a jelenlegi életszínvonalát. „Mindezek fényében teljes mér­tékben érthető, hogy a jegybank szi­gorítani kívánja a hiteligénylés felté­teleit” - tette hozzá Peter Világi, a Fincentrum elemzője. A jegybank a múlt hónapban jelentette be, hogy szigorítani kíván a hitelfelvételen, megelégelte ugyanis, hogy az ügyfe­lekért folytatott harcban a pénzinté­zetek tömegesen folyósítanak köl­csönt olyanoknak, akik ezt a kamat­szint jövőbeni megemelését követő­en képtelenek lesznek visszafizetni. Jozef Makúchjegybankelnök szerint, ha a kamatok elkezdenek nőni, so­kan, akik most még probléma nélkül képesek fizetni a törlesztőrészleteket, a jövőben erre képtelenek lesznek, a bankoknak ezért vissza kellene fog­niuk a mértéktelen hitelfolyósítást. Jön a szigorítás A jegybank ezt úgy szeretné ki­kényszeríteni, hogy jövő augusztus­tól megemeli a pénzintézetek kötele­ző hozzájárulását az általuk képzett kockázati alapba. A jövőben a ban­kok valószínűleg szigorúbb szabá­lyok alapján lesznek kénytelenek el­bírálni a hiteligénylők fizetőképessé­gét is, ráadásul a kölcsönt kérvénye­zők arra sem számíthatnak, hogy a ki­szemelt ingatlan értékének a száz százalékára kapnak hitelt. (sita, mi) Veszélyes pénzintézetek A Wells Fargo alkalmazottai kétmillió hamis számlát hoztak létre, hogy koz­metikázzanak az üzleti eredményeiken (TASR/AP feivétei) A legtöbb banki ügyfelet sok­kolta a hír, hogy az amerikai Wells Fargo több millió hamis ügyfálszómlát nyitott, a ban­károk többságe viszont nem lepődött meg. Szerintük a Wells Fargo céges kultúrája egyáltalán nem kirívó. New York. A Bank of America, a Citizens Bank, a PNC, a SunTrust és a Fifth Third bankárai is elmondták, hogy az értékesítési tervek iránti .megszállottság uralkodik a bankju­kon és iszonyatos nyomás neheze­dik rájuk, hogy rábeszéljék ügyfe­leiket több számla megnyitására. A Wells Fargo alkalmazottai két­millió hamis számlát hoztak létre, hogy kozmetikázzanak az üzleti eredményeiken. A valószínűleg re­kordnak számító hamis folyószám­lát öt év alatt hozták létre. Gyors fejszámolással ebből az jön ki, hogy ha hétvégén nem osontak be hami­sítani a bankfiókba, akkor napi 1500 számlát kellett létrehozniuk. A fik­tív ügyfelekhez kártyaszámok, e- mail-címek és PIN-kódok is tartoz­tak. Sőt, számlaforgalmat is gene­ráltak a csalásban részt vevő alkal­mazottak. A csalást nem a bank lep­lezte le, hanem az amerikai fo­gyasztóvédelmi pénzügyi felügye­leti szerv, a CPFB. A hatóság a megalapítása óta kiszabott legna­gyobb, 185 millió dolláros bírságot rótta ki a Wells Fargóra. A bank 5300, a csalásban érintett dolgozót is elbocsátott. A csalássorozatot az indította el, hogy a Wells Fargo bo­nuszt kezdett fizetni az eladási szá­mokat példásan teljesítő alkalma­zottaknak. A most kirúgott legalább 5300 ember pedig gondoskodott ar­ról, hogy hónapról hónapra példá­san teljesítsen. A kirúgottak között akadtak bankvezetők is, akik sze­met hunytak a csalás felett. Bár egyelőre a Wells Fargót kivé­ve sehol nem került elő hivatalos bi­zonyíték arra, hogy az ügyfelek be­leegyezése nélkül számlákat nyitot­tak volna a banki alkalmazottak, a bankárok szerint komoly a nyomás a keresztértékesítésre, a Wells Fargo céges kultúrája pedig egyáltalán nem kirívó. Egy regionális bank volt dol­gozója szerint, aki a CNN Money-nak név nélkül nyilatkozott, a saját bank­jánál is fordult elő ilyen gyakorlat. A bankár szerint az is előfordult, hogy a kollégái módositották menet köz­ben a folyószámlák szerződéseit, hogy maximalizálják a túlkölteke­zésre terhelt költséget. Míg egy má­sik bankár arról számol be, hogy a menedzsment minden nap zaklatja őket az értékesítési számaikkal kap­csolatosan, egy harmadik szerint összemosódik az, hogy mi a legjobb az ügyfélnek és mi felel meg a bank értékesítési céljainak. (MTI.TASR)

Next

/
Thumbnails
Contents