Új Szó, 2016. szeptember (69. évfolyam, 204-227. szám)
2016-09-26 / 223. szám, hétfő
VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR www.ujszo.com | 2016. szeptember 26. I 5 Piaci rés Az iskolákban a kisebbségi nyelv csak a kisebbségi gyereknek való LUCIA MOLNÁR SATINSKÁ N emrég találkoztam egy pozsonyi ismerősömmel, három gyereke van és kétnyelvűén (szlovákul-németül) nevelik őket a feleségével. Egyik lányának most kell második idegen nyelvet választania az iskolában, az angol mellé. Egyelőre a franciát választotta, de szeptember elején meglátogatták a komáromi barátaikat, és hazafelé az autóban megkérdezte: „Apu, nem tanulhatnék francia helyett magyarul? Olyan iskolába szeretnék járni, ahol tanítanak magyart is”. Meg is magyarázta, miért: neki a magyar most sokkal haszno- * sabbnak tűnik, mint a francia, mert a nagymamája is tud magyarul, néha Magyarországra járnak kirándulni és most megtudta, hogy Komáromban is mindenki magyarul beszél. Élő franciát viszont még soha nem látott, szóval kivel fogja majd gyakorolni a nyelvet? A lány gondolkodása teljesen logikus. A magyar nyelvvel sokkal gyakrabban találkozhat egy pozsonyi gyerek, mint a hivatalosan ajánlott idegen nyelvekkel (orosz, francia, spanyol és olasz), az angolon és németen kívül. Igazából én is hasonló helyzetben voltam, mint ez a kislány, csak kicsit később, már kamaszkoromban. Az én magyamyelv-tanulásom pontosan azzal a dilemmával kezdődött, hogy az angol és a német után franciául vagy magyarul kezdjek-e tanulni. Egy ideig tanultam mindkettőt, aztán csak a magyar tudásomat bővítettem. Egyáltalán nem bánom, gondolom, szlovákiai francia újságba sosem írhatnék... Persze mondhatja bárki, hogy én meg ez a kislány ritka kivételek vagyunk. De ha körülnézünk, akár az interneten, különféle portálokon belebotlunk abba, hányán keresik a módját, hogy hogyan lehetne egy szlovák gyereket magyar nyelvre taníttatni. Hivatalosan nincs erre mód, a szlovákiai iskolarendszerben a kisebbségi nyelvek csak a kisebbségi gyerekeknek valók. Aki nem magyar anyanyelvű, pontosabban nem magyar tannyelvűiskolába jár, az az iskolai oktatás keretében nem tanulhat magyarul. Nincs tanterv sem, és ami még rosszabb, a sok nyelviskola között is csak egyet találtam, Érsekújvárban, amely gyerekeknek kínál magyar nyelvtanfolyamot. Egy gyerek járhat kis kora óta angolra, németre, akár kínaiul is tanulhat, de magyarul nem. Viszont naponta találkozunk olyan felnőttekkel, akik már bánják, hogy gyerekkorukban nem tanították meg őket magyarul. De nem csak a felelősöket kell keresni, körbe-körbe mutogatni, miért is nem működik ez. Fordítva kell kezdeni. Számomra legalábbis úgy tűnik, hogy itt van egy rés a nyelvtanítás piacán. Nem azt kell várni, hogy fentről jöjjön a változás. Terjeszteni kell a gondolatot, hogy a magyar nyelv hasznos és nem csak a magyaroknak való. to brnvg \M.t sow-cfi eastoéws. A-fter that, setvü \M.t flťv ímmortaL serVßkvt to cLea^ tbc fLoor arui tettei tlie ckVĽpty -platcs wltb you.. m S\\ n' 1 w poiA/t forgct to f>u.t a door ov^ the ten* so thflt SÍ é? p 9Ľ jyou. tepete befon you. tv^ttr tívu.t, yowr glory. 00 A halálos karikatúra (Facebook) Karikatúra miatt ölt egy iszlám fanatikus Lelőttek vasárnap Jordánia fővárosában, egy bíróság bejáratánál egy írót, akit egy karikatúra megosztása miatt az iszlám vallás gyalázásával vádoltak. Az író, Nahed Hatr éppen a tárgyalására érkezett, az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió szerint a bíróság bejáratánál a támadó három golyót eresztett a fejébe. Az 56 éves író a helyszínen meghalt, a támadót elfogták. Szemtanúk szerint a merénylő ötvenes éveiben járó szakállas férfi, aki az ultrakonzervatív szunnita szalafistákra jellemző ruhát viselt. Hatr keresztény vallású volt, ellenezte az iszlamizmust, és nyíltan támogatta hazájában a szíriai Aszad- rezsimet. Azért tartóztatták le augusztusban és citálták bíróság elé, mert a Facebookon megosztott egy karikatúrát, amely a hatóságok szerint sérti az iszlámot. A gúnyrajzon egy szakállas, muzulmán férfi látható, amint ágyban fekszik két nővel, dohányzik, és közben arra kéri az ablakon bekukucskáló Istent, hogy hozzon neki bort és kesudiót. (Az arab világban a kesudiót potencianövelőnek tartják.) A hatóságok szerint az író törvényt sértett azzal, hogy közösségi felületen megosztotta a karikatúrát. A rajz aztán nagyon gyorsan lekerült a közösségi oldalról, miután sokan dühödten reagáltak rá. Hatr akkor bocsánatot kért, és azzal védekezett, hogy a fundamentalista szunniták Istenhez való viszonyát akarta kifigurázni a karikatúra megosztásával. Azzal vádolta iszlamista ellenlábasait, hogy botránykeltéssel akarnak leszámolni vele. (MTI) Brüsszelről MOLNÁR NORBERT B rüsszel, az átkozott Brüsszel. Amelyik állandóan belepofázik az életünkbe, akinek soha semmi nem tetszik, és olyan ötletekkel jön, amelyek nekünk, közép-európaiaknak soha nem tetszenek. Az ilyen szövegek már nemcsak kocsmai közegben dívnak, hanem a közösségi portálok gondolati vezérfonalává is váltak. A populisták legnagyobb örömére. Hogyan lett Brüsszel a legnagyobb ellenség, a gyűlölt bürokraták fészke, az okostojások keltetője? Éppen a populisták és a döntéseikért felelősséget nem vállaló állami vezetők miatt. Égy politikusnak sokszor olyan döntéseket is meg kell hoznia, amelyek nem feltétlenül népszerűek a választók körében. A közép-európai vezető elmegy Brüsszelbe, 27 kollégájával együtt megszavaz egy javaslatot, megvárja, míg az az egész uniós rendszeren keresztülmegy, konkrét intézkedéssé válik, aztán elkezd mutogatni a brüsszeli bürokratákra, diktátumot emleget, és szépen lassan elhinti a választók agyában, hogy mindenért az unió és Brüsszel a hibás. Az emberek meg imádják megtalálni az ellenséget, akiről általában keveset tudnak, és minél távolabb van, annál hálásabb célpont. Azokat a tévhiteket, amelyek a brüsszeli bürokratákról plántálódtak be a fejekbe az uborkagörbületről, a gyorsforralókról, a porszívókról és a többi ilyen kaliberű dologról, politikusaink kényelmesen meglovagolják. Sőt, tovább éltetik, olykor a közbeszéd központi elemévé teszik. A harc Brüsszel ellen politikájuk alapjává válik. És üzennek Brüsszelnek. Népszavazást rendeznek. Őrültnek nevezik az uniót, miközben jómaguk esztelenül szólják a brüsszeli forrásokat. Persze, senki sem tévedhetetlen, Brüsszel sem. De nagy általánosságban soha nem akar tőlünk olyan dolgokat, amelyek nem a javunkat szolgálják. Az intézkedések nagy részét korábban végigkonzultálják az összes tagországgal, a döntések többségiek. A populistáknak és a felelőtlen politikusoknak a legjobb példa a brexit. Lehet feszíteni a húrt, összehordani hetet-havat például a pincémők dekoltázsáról, csak a vége nehogy az legyen, hogy lábon lőjük magunkat. És az ostoba népszavazás az unióból való kilépésről Nagy-Britanniában, az évszázados demokratikus hagyománnyal rendelkező országban történt, nem nálunk, posztszociéknál. Közép-Európa az elmúlt százegynéhány évben többször belepiszkított saját fészkébe. A legjobb pillanatokat is képes maga ellen fordítani. Jól ismerjük elitjeinket, bármikor képesek megbukni, mert sokszor irreálisan gondolkodnak. Még így is a világ talán legjobb klubjába tartozunk. Mindent meg kell tennünk azért, hogy önző hatalommániások kváziérdekei ezt a klubot ne bomlasszák fel. Nekünk mindig oda kell tartoznunk, mert az a haladás, a fejlődés és az emberség klubja. Nekünk több Brüsszel kell, nem kevesebb. Mert ez a garancia arra, hogy ne legyünk kitéve percemberkéink kényének-kedvének. FIGYELŐ Fej-fej mellett Clinton és Trump Csaknem holtverseny alakult ki Hillary Clinton és Donald Trump között a Fehér Házért folytatott küzdelemben a legfrissebb közvélemény-kutatás szerint. A The Washington Post és az ABC televízió közös felmérése szerint Clinton előnye apadt: a megkérdezettek 46 százaléka őt látná szívesebben a Fehér Házban, 44 százalékuk a Republikánus Párt színeiben induló Donald Trumpban bízik. A közvélemény-kutatás szerint a demokraták és a fiiggetlenek arra számítanak, hogy az első elnökje- lölti vitát Hillary Clinton nyeri. A választókat elsősorban a gazdaság és a munkahelyteremtés foglalkoztatja. A gazdaság, a terrorizmus és az etikus kormányzás kérdéseiben inkább Donald Trumpban bíznak, míg az egészségbiztosítás, a középosztály helyzetének javítása, a nemzetközi kérdések kezelése és az azonos neműek házasságának elősegítése ügyében Hillary Clintont tartanák jobb elnöknek. A válaszadók 50 százaléka szerint a gazdaság fellendítéséhez Trump jobban értene, 43 százalékuk szerint Clinton. A terrorizmussal 47 százalék szerint inkább Trump lenne képes felvenni a harcot, 45 százalék Hillary Clintont véli alkalmasabbnak. A bevándorlási gondok kezelésében a megkérdezettek 48 százaléka Clintonban, 45 százaléka Trumpban bízik. A nemzetközi válságokkal a megkérdezettek 52 százaléka szerint a demokraták jelöltje birkózna meg jobban, csak 40 százalékuk tartja erre alkalmasabbnak a republikánusjelöltet. A megkérdezettek egészségi állapotuk alapján mindkét elnökjelöltet alkalmasnak tartják, bár Trumpot 73 százalék gondolja egészségesnek, míg Hillary Clintont csak 52 százalék. Változatlanul magas, 57 százalékos mindkét jelölt elutasítottsága. (MTI) Bécs fordulópont a menekültpolitikában Ugyan konkrét döntés nélkül ért véget, mégis fordulópontot jelent az európai menekültügyi politikában a szombati bécsi találkozó az osztrák lapok szerint. Bécsben megpecsételték a befogadási kultúra végét - írta a Kurier. A szerző szerint ezt a politikusok szükség- szerűnek, az emberjogi szakértők azonban szörnyűnek tartják. A politikai fordulat megerősítéséhez fontos volt a német kancellár látogatása - áll a cikkben. A Der Standard szerint Christian Kern osztrák kancellár megmutatta, hogy kezdeményező kíván lenni az európai politikában, Németország és Franciaország pedig eddig elhanyagolták az együttműködést a kisebb államokkal. (MTI)
