Új Szó, 2016. szeptember (69. évfolyam, 204-227. szám)
2016-09-26 / 223. szám, hétfő
2 | KÖZÉLET 2016. szeptember26.1 www.ujszo.com Egyeztető fórumot akar az MKP Ősszel indítaná a párbeszédet az MKP, a magyar parlamenti képviselőkkel is tárgyalnának Menyhárt József „valós párbeszédet" szorgalmaz (A szerző felvétele) FINTA MÁRK Naszvad. össztársadalmi magyar-magyar párbeszédet akar a szlovákiai magyarok közös ügyeiről a Magyar Közösség Pártja. Egy közös politikai-szakmai-civil fórum felállítását kezdeményezik, azt azonban egyelőre nem tudni, pontosan kiket szólítanak meg. Az MKP Országos Tanácsának szombaton tartott naszvadi ülése után - mely az első volt a párt új vezetőségének hivatalba lépése óta - Ory Péter, az OT elnöke elmondta: a fórum neve Magyar Érdekképviseleti és Egyeztető Tanács lesz. A kezdeményezés a párt vezetői szerint azért fontos, mert a magyarságnak jövőképet kell adni, és ehhez intézményi hátteret kell teremteni, adott esetben olyan fórumot, ahol találkozhatnak a politikusok és a civil szféra képviselői. „Ez egy új korszak kezdetét jelenti, újra kell tervezni és gondolni önmagunkat” - mondták. A párbeszédet a közös ügyekről az MKP már az ősszel el szeremé indítani, ám egyelőre nem tudni, pontosan mikor. A legfontosabb kérdések közé a gazdaság, az oktatás és a kultúra témaköre tartozik. A fórumot nem egyállomásosra, hanem rendszeresre tervezik. Először nagyobb, átfogó kérdésekről szeremének beszélni, ígéretük szerint rangos előadókat kémek fel a vitaindító szakmai diskurzusra. Azt sem árulták el azonban, kik lesznek ezek az előadók, és pontosan kiket hívnak meg a fórumba. Menyhárt József, az MKP elnöke és Ory Péter hangsúlyozták, ezt nem a sajtón keresztül akaiják megüzenni, méltó keretet és formát akarnak adni a meghívásnak. A résztvevők elmondásuk szerint az országos lefedettségű társadalmi intézmények, politikai, civil- és szakmai szervezetek, parlamenti képviselők, a megyék képviselői, a jelentősebb magyarlakta települések polgármesterei és az egyházak képviselői lehetnek. Tavasszal ugyan felvetődött, hogy egy asztalhoz ül a Híd és az MKP, ám a találkozóra azóta sem került sor—és kifejezetten pártszintü, kétoldalú tanácskozás, úgy tűnik, nem is lesz egyhamar, az MKP a párbeszédet a fórumon keresztül képzeli el. Erre az új fórumra azonban valószínűleg Bugárék is meghívást kapnak, hiszen az MKP meg akarja szólítani a magyar parlamenti képviselőket is - a hidas képviselők mellett pedig feltételezhetően a függetlenként tevékenykedő Simon Zsoltnak is érkezhet meghívó. Nagy civil-politikai összefogásra már az elmúlt években is volt példa, ám nem sok sikerrel - a Kerekasztal kezdeményezésére az MKP, a Híd és a civil emyőszervezet egy úgynevezett kisebbségi minimumot fogadott el. A keretdokumentum azonban az előzetes várakozások ellenére nem vált a kisebbségi érdekérvényesítés sarokkövévé. Menyhárt szerint a magyarság fogyása miatt már nem engedhetjük meg magunknak, hogy „óvatosan megfogalmazott javaslatokat” fogadjunk el. „Nekünk tényleges, valós párbeszéd a célunk, és valós megoldások, ez azonban nem csak rajtunk áll” - közölte. Azzal kapcsolatban, mennyire lesz domináns szerepe az MKP-nak a fórumon belül, Menyhárt azt mondta, az MKP mindenkit egyenlő partnerként képzel el a fórumban. Az OT az ülésen pártigazgatóvá választotta Kocur Lászlót, lapunk korábbi munkatársát, a fórum kezdeményezése mellett pedig további közéleti kérdésekhez is hozzászólt a párt. Felszólították a parlamentet és a kormányt, hogy a jövő évi állami költségvetésben hangsúlyosan jelenjenek meg a leszakadó régiók, Dél- és Kelet-Szlovákia. Azt szeretnék továbbá, hogy a kormány nyissa meg az uniós strukturális és kohéziós alapokat az önkormányzatok számára, és hozzon létre a források önrészének biztosítását segítő alapot. A párt az OT zárónyilatkozatában továbbra is szorgalmazza a közmédiában a sugárzás nemzetiségi és nyelvi arányának betartását, támogatják a tanársztrájkot, és elválj ák, hogy a magyar iskolák kivételt kapjanak a kormány finanszírozási raci- onalizációs intézkedései alól. Tiltakoznak a vízügyi törvény módosítása ellen, mely illetékkel terheli a mező- gazdasági öntözővizet, és felszólítják a kormányt, hogy hozzon létre pénzügyi keretet a gazdák számára a tavaszi fagykárok enyhítésére. Népszavazási kampány a határon túl is Határon túli aktivisták is segítik a magyar kormány népszavazási kampányát. Pozsony/Budapest. A határon túli magyarok közül a legtöbben, 139 031-en Romániából regisztráltak, Szerbiából 37 821 regisztrációs kérelem érkezett. A kettős állampolgárságot tiltó országokból érkező kérelmeket külön tartják nyilván - ezekből az államokból 17 065-en regisztráltak eddig, nagy részük minden bizonnyal Ukrajnából és Szlovákiából. Lapunk májusban közölt legutóbb adatokat a regisztrációról, azóta Romániából mintegy 28 ezer, Szerbiában 9 ezer, a kettős állampolgárságot tiltó országokból pedig nagyjából 6 ezer új regisztráció érkezett. Kampány a határon túl A Magyarországon teljes erővel zajló kampány szele a határon túlia- kat is meglegyintette. A Fidesz pécsi országgyűlési képviselője, Csizi Péter pénteken úgy nyilatkozott, mintegy 200 határon túli aktivista segíti a kampányt. Az erdélyi, vajdasági, felvidéki és kárpátaljai aktivisták elmondása szerint a kvótareferendumon való részvételre és a nem szavazat leadására buzdítanak. A külhoni kampány célja azonban láthatóan most nem az volt, hogy minél több új választó regisztráljon, hanem az, hogy a már regisztráltakat mozgósítsák a Fidesszel jó viszonyt ápoló helyi pártok. Erdélyben Tőkés László, a Fidesz EP-képviselője, valamint az Erdélyi Magyar Néppárt biztatta az erdélyieket a szavazáson való részvételre, de Kövér László házelnök és több kormánypárti politikus is kampányolt arrafelé. A Vajdaságban a Pásztor István vezette VMSZ tartott több tájékoztatási fórumot az ottani településeken, és buzdította a magyar állampolgársággal is rendelkezőket, hogy vegyenek részt a referendumon, és szavazznak nemmel. Szlovákiában nem volt erősnek nevezhető kampányolás az utóbbi hónapokban, az MKP azonban többször nyilvánvalóvá tette, hogy egyértelműen a népszavazás mellett áll. Bárdos Gyula Csemadok-elnök, az MKP elnökségi tagja augusztus végén úgy nyilatkozott a Kossuth Rádiónak, hogy „a felvidéki magyarok részt vesznek a népszavazáson”. Az MKP Országos Tanácsának szombati ülése zárónyilatkozatába is bekerült, hogy a párt kiáll a kötelező kvóták elutasítása mellett. Menyhárt József, az MKP elnöke lapunknak azt mondta, őt pártelnökként hivatalosan nem kereste senki azzal, hogy segítse a magyar kormány kampányát. Az MKP elmondása szerint ugyanakkor már állást foglalt a kérdésben petíciójával a kötelező kvóták ellen, melyet ősztől tavaszig csaknem 80 ezren írtak alá. Az óvatosabb szlovákiai hozzáállást a magyar kormányzat kampánya kapcsán azzal magyarázta, hogy a felvidéki magyarság a kettős állampolgárságot tiltó szlovák törvény miatt más helyzetben van, mint a többi határon túli közösség. Erdélyi bojkottkampány A határon túl azonban nem csak kampány folyik, vannak, akik az október 2-i népszavazás bojkottjára buzdítanak. A Ne népszavazz! elnevezésű ellenkampány Erdélyben indult be, a magukat magánemberként bemutató kezdeményezők a Transindex.ro erdélyi magyar hírportálon hoztak nyilvánosságra egy nyílt levelet. „Tisztában vagyunk azzal, hogy a menekültválság a legnagyobb kihívások egyike, amellyel szembe kell néznünk napjainkban. Egy olyan kihívás, amelyre nincsenek egyszerű válaszok, és amelynek hatékony kezelésével egyelőre egész Európa adós” - írják levelükben, melyben kijelentik, a népszavazás azonban rossz és felesleges. Leszögezik, a szíriai háborúból elmenekültek nagy része anya és gyermek, és nem volt más választásuk, mertaz életük volt a tét. „Aki őket terroristaként kezeli, téved. Aki őket terroristaként állítja be, tudatosan manipulál” - vélekednek. „Úgy döntöttünk, nem fogjuk ölbe tett kézzel nézni és hallgatni azt a gyalázatot, ami Magyarországról ömlik felénk” - jelentik ki. Szerintük Erdély „évszázadok óta a tolerancia büszke hazájának vallja magát“, és „nem lehet gyűlölettel válaszolni a háborús propagandára, folyamatos ijesztgetésre és félelem- keltésre”. Az ellenkampányolók közt saját bevallásuk szerint vannak jobboldaliak, baloldaliak, liberálisok és konzervatívok is. A HVG információi szerint néhányan közülük RMDSZ- es fiatalok, ám jobbnak látják, ha ez nem derül ki, ugyanis az RMDSZ több politikusa, és egyházi vezetők is a népszavazáson való részvételre buzdítottak. (fm) Fennakadások az iskolai internet ügyében IBOS EMESE Az oktatási minisztérium versenypályázat nélkül újabb egy évre meghosszabbította az internet-hozzáférésről szóló szerződóst. Az Aliancia Fair- play ós a Slovensko Digitál civilszervezetek törvénysértés gyanúja miatt a Közbeszerzési Hivatalhoz fordultak. Pozsony. Az iskolák hat éve az Infovek 2 névre keresztelt projekten keresztül ingyen jutnak hozzá az internethasználathoz. 2015 őszétől az Infovek 2-t az Edunet névre keresztelt projektnek kellett volna felváltania, közbeszerzési pályázatát azonban az oktatási minisztérium csak két hónappal az Infovek lejárta után írta ki. Ezzel tavaly egy évre meghosszabbították az éppen lejáró szerződést. Az Edunet közbeszerzési eljárását máig nem értékelte ki az oktatási minisztérium, idén szeptemberben pedig ismét meghosszabbította az Infovek 2 szerződését. „A minisztérium két éve nemcsak képtelen lebonyolítani az internetszolgáltató pályázatok közötti zökkenőmentes átmenetet, hanem tehetetlenségének következményeit Nem biztos, hogy a legolcsóbb internetet biztosítja a tárca (Ján Krošiák-fotó) törvénysértő módon próbálja meg pótolni” - mondta Pavol Lacko, az Aliancia Fair-play elemzője. Rámutatott, hogy a közbeszerzési törvény pontosan megszabja, milyen feltételekkel lehet meghosszabbítani a szerződéseket, az ínfüvekről szóló megállapodás pedig nem teljesíti azokat. így valószínűleg mindkét szerződéshosszabbítás törvénysértő. A tárca egyik alkalommal sem hirdetett versenypályázatot, azt állította ugyanis, hogy kizárólag egyetlen szolgáltató képes internet- hozzáférést biztosítani az iskoláknak. A civilek ezért mindkét szerződést felülvizsgáltatják a közbeszerzési hivatallal. Az oktatási minisztérium állítja, hogy a szerződések meghosszabbításakor törvényesen járt el, és jobb feltételeket harcolt ki. Háromezer iskola közül mintegy 100 olcsóbb és gyorsabb internetet kap. A 80 millió eurós költségvetésű Edunet közbeszerzési pályázatát a Slovensko Digital több alkalommal élesen bírálta. „A versenyből kizárták a kisebb, regionális szolgáltatókat, holott régiónként ők olcsóbb és gyorsabb internetet biztosítanának, mint a nagy szolgáltatók. Többször felajánlottuk segítségünket, írásos megkeresésünket azonban ignorálja a minisztérium” - zárta Ján Hargaš, a Slovensko Digitál képviselője.
