Új Szó, 2016. szeptember (69. évfolyam, 204-227. szám)
2016-09-23 / 221. szám, péntek
6 KÜLFÖLD 2016. szeptember 23.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Egyiptom: százak fulladhattak meg Kairó. Egyiptom partjainál felborult szerdán egy hajó, amelyen mintegy hatszáz bevándorló utazott. A halálos áldozatok számát különféle források eltérően adják meg. Egyelőre alig 160 embert mentettek ki a Földközitengerből, ami azt jelenti, hogy még 400 embert keresnek. A súlyos baleset Rosetta közelében történt. A hajón Szíriái, egyiptomi és más afrikai országok állampolgárai utaztak. Az első ismeretek szerint azért borult fel, mert a teherbírásához képest túl sokan voltak rajta. (MTI) Mustárgáz iraki támaszpont ellen Washington. Az amerikai védelmi minisztérium közölte, hogy feltehetően mustárgázt vetettek be az Iszlám Állam szervezet fegyveresei egy észak-iraki légi támaszpont ellen, ahol a támadás idején amerikai katonák is voltak. A Pentagon előzetes vizsgálatai során a támaszpontra lőtt lövedékek vagy aknák repe- szein mustárgáz nyomait találták. A támadásban sem amerikai katonák, sem az általuk vezetett nemzetközi koalíció katonáinak nem esett baja, de nem tudni, hogy voltak-e áldozatok az irakiak között. Az ENSZ vizsgáló- bizottsága idei jelentésében megállapította, az öt éve tartó szíriai polgárháborúban a szemben álló felek többször is bevetettek vegyi fegyvereket. (MTI) India egy új rakótót próbált ki Újdelhi. India egymás után kétszer sikeres próbát tett egy új, vízről és szárazföldről is indítható, nagy hatótávolságú légvédelmi rakétával, amelyet Izraellel közösen fejlesztett ki. Mindkettő ,.közvetlen” találatot ért el. A célpontok robotrepülőgépek voltak különböző magasságban - tájékoztatott a védelmi tárca. Júniusban India egy másik típusú, közepes hatótávolságú földlevegő rakétát próbált ki sikeresen, 24 óra leforgása alatt egymás után háromszor. Azt a típust is egy izraeli céggel közösen fejlesztették ki. A fegyverkísérletek a hagyományos ellenféllel, Pakisztánnal ismét romló viszony légkörében folynak. (MTI) Tart a tisztogatás Törökországban Athén/Ankara. A görög menekültügyi hivatal elutasította a törökországi puccskísérlet után Görögországba szökött 8 török katona egyikének menedékkérelmét - mondta a dezertőrök ügyvédje. A görög hatóságok emellett megtagadták két másik katona kérelmének megvizsgálását. A török munkaügyi tárca 785 dolgozóját bocsátotta el eddig a július 15-ei katonai puccskísérletet követő tisztogatások keretében. Törökországban két hónap alatt kb. 100 ezer embert menesztettek vagy függesztettek fel állásából. (MTI) Uniós exbiztos akadt horogra Panama után Bahama: több mint 175 ezer új offshore céges adattömeg szivárgott ki ÖSSZEFOGLALÓ Berlin. Nóhány hónappal a Panama-iratok utón újabb offshore céges adattömeg szivárgott ki. A kiszivárgott adatokban előkerülnek befolyásos külföldi politikai figurák is. Közülük a legismertebb a holland Neelie Kroes, aki 2004-től 2014-ig volt a brüsszeli Európai Bizottság tagja. Több mint 175 ezer bahamai cégről kerültek ki adatok, ezeket nagyrészt ugyanaz a nemzetközi tényfeltáró újságírói csapat dolgozta fel, amely a Panama-iratok ügyét is feltárta. A céges dokumentumokat a német Süddeutsche Zeitung szerezte meg, majd megosztotta a Tényfeltáró Újságírók Nemzetközi Konzorciuma nevű nemzetközi újságírói hálózattal. Bár a most kiszivárgott fájlok a terjedelmüket és a tartalmuk mélységét tekintve is elmaradnak a Panama-iratoktól, így is sok új részlet válik hozzáférhetővé az offshore- világ egyik fontos szeletéről. Fekete után szürke zóna Az Egyesült Államok keleti partjától délre található, 700 szigetből álló Bahama-szigetek egyike azon apró karibi országoknak, ahol régóta virágzik a minimális mértékű adó befizetését lehetővé tevő offshore- üzlet. Ügyvédek és egyéb közvetítő cégek tömegével hozzák létre a cégeket külföldi magánszemélyeknek és vállalatoknak. A leggazdagabb országokat tömörítő és az offshore- üzlet elleni harcban kiemelt szerepet játszó OECD 2000-ben rátette a Bahama-szigeteket azoknak az államoknak a feketelistájára, amelyek a szervezet szerint segítik az adóelkerülést. Bahama erre gyorsan megváltoztatott több jogszabályt is, és így egy évvel később lekerült a listáról. 2009-ben viszont az OECD az úgynevezett „szürkelistára” tette a karibi országot, ami jelzi, hogy a szervezet továbbra sincs megelégedve az ottani szabály ozási gyakorlattal. Uniós lobbista Már csak ezek miatt is különösen kínos Neelie Kroes volt uniós biztos számára, hogy most fény derült korábbi offshore-kötődésére. A kiszivárgott információk szerint 2000-től 2009-ig volt a Mint Holdings Ltd. nevű bahamai cég egyik igazgatója. Az nem derül ki a dokumentumokból, hogy a társaságnak mi volt a teNeelie Kroes volt uniós biztos (Képarch.) vékenysége, de az igen, hogy Kroes kinevezésével egy időben került be az igazgatók közé egy Amin Badr-el- Din nevű jordán üzletember. Badr-el- Din alapította az UAE Offsets Group nevű céget, amely korábban üzleti kapcsolatban állt a Lockheed Martin nevű fegyvergyártó vállalattal. Neelie Kroes még európai bizottsági munkája előtt lobbistaként dolgozott a Lockheednek. Bár Kroesnek európai biztosként nyilatkoznia kellett üzleti érdekeltségeiről, a Mint Hol- dingsban betöltött tisztségéről nem számolt be. Kroes jelenleg tagja több cég igazgatótanácsának, és tanácsadóként dolgozik a Bank of America Merrill Lynchnek és az Ubemek. Legutóbb azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy kritizálta azt az Európai Bizottság döntését, amely szerint azApple-nek 13 milliárd eurónyi adót kell megfizetnie Írország számára. Több politikus érintett A holland politikus mellett vannak még más korábbi politikai vezetők is a kiszivárgott adatokban. Kolumbia korábbi energiaügyi miniszteréről, Carlos Caballero Árgáezről például az derült ki, hogy minisztersége alatt tisztviselője volt két bahamai cégnek. Most közölte, hogy az egyik cégnek Miamiban volt egy bankszámlája, amelynek apja volt a tulajdonosa. A másik cég egy ingatlant tulajdonolt szintén Miamiban. Argáez hozzátette, hogy ügyvédek tanácsára választották Bahamát a cégek alapítására. Az iratokban szerepel például Bili Momeau kanadai pénzügyminiszter és Amber Rudd brit belügyminiszter is. Emellett feltűnnek magyar kötődésű szereplők, köztük egy olyan társaság, amelynek éveken át a szoros kormányzati kapcsolatokkal rendelkező nagyvállalkozó, Horváth László volt a vezetője. (MTI, 444.hu) Aleppóban újra heves harcok dúlnak Miközben Moszkva azt hangoztatja, nem hátrál ki a szíriai válság megoldását célzó, amerikaiakkal kötött megállapodás mögül, az ószak-szíriai Aleppóból ismét heves harcokról és bombázásokról érkeztek hírek. Moszkva/Aleppé. Szergej Rjab- kov orosz külügyminiszter-helyettes kijelentette, Moszkva álláspontja szerint az elmúlt napok eseményei azt bizonyítják, hogy az amerikai-orosz egyezmény időszerűbb mint valaha. A megállapodás végrehajtásának az esélyei csökkentek, de alternatívája nincsen - fogalmazott Rjabkov. A szíriai harcokat nyomon követő az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) arról adott hírt, hogy tegnap is súlyos harcok folytak Aleppóban, harci gépek hevesen bombázták a részben a lázadók, részben pedig a kormányerők kezén lévő nagyvárost. Ugyanezt mondta a Levante Front nevű aleppói lázadó- szervezet egyik vezetője is, aki szerint gyújtóbombákat is bevetettek a lázadók ellen. „Ez nyomásgyakorlás az ellenzékre. Az oroszok csak a megadást fogadják el. Számukra nincs más megoldás” — mondta. Egy Predator típusú, földi célpontok elleni csapásmérésre alkalmas amerikai harci drón tartózkodott Aleppó térségben, amikor támadás érte az ENSZ egyik humanitárius segélyt szállító konvoját - közölte az orosz védelmi minisztérium. A Predator percekkel a támadás előtt ért a térségébe, és mintegy fél órával azt követően távozott. Á Pentagon cáfolta az orosz védelmi tárca állítását. „Megerősíthetjük, hogy egyik eszközünk - pilóta vezette vagy pilóta nélküli - sem tartózkodott Aleppó környékén, amikor a humanitárius konvoj elleni bombatámadás történt” - közölte Jeff Davis kapitány, az amerikai védelmi minisztérium szóvivője. A konvoj ellen Urm al-Kubra településnél hétfőn elkövetett támadásban a Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége szerint mintegy 20 civil vesztette életét. Washington Moszkvát vádolta meg a támadással, amit az visszautasított. (MTI) Megleckéztették Szijjártó Pétert London. A brit külügyminisztérium nyilatkozatban utasította vissza annak a magyar kormány által készített szórólapnak a tartalmát, amely szerint London egyes negyedeibe nem lehet bemenni, mert a bevándorlók nagy száma miatt e területeket a hatóságok nem tudják ellenőrizni. Nincsenek olyan területek az Egyesült Királyságban, amelyeken ne lehetne érvényt szerezni az ország törvényeinek — áll a Foreign Office állásfoglalásában. A közlemény előzménye, hogy Szijjártó Péter magyar külügyminisztert a BBC esti hírműsorában kérdőre vonták, hogy a magyar kormány miért terjeszt valótlan állításokat. (NOL) Szükségállapotot hirdettek a karolinai Charlotte-ban Eldurvultak a faji eredetű zavargások, még több rendőrt vetnek be (TASR/AP) Szükségállapotot hirdettek az egyesült államokbeli Charlotte-ban, miután ismét erőszakig fajuló tiltakozások voltak amiatt, hogy egy rendőr intézkedés közben lelőtt egy afroamerikai férfit. Charlotte. Észak-Karolina állam kormányzója, Pat McCrory bejelentette, hogy a nemzeti gárda és az autópálya-rendőrség egységeit küldik erősítésként a városba járőrözésre. A szükségállapot bevezetésére azután került sor, hogy helyi idő szerint szerda este a rendőrség könnygázt és gumilövedékeket vetett be több száz tüntető ellen, akik egy békésen megemlékező tömegből váltak ki és kezdtek randalírozni a város utcáin. Egy tüntető súlyosan megsebesült a zavargások alatt. A polgármesteri hivatal azt írta, a férfi belehalt a sebesülésébe, később ezt úgy módosították, hogy válságos állapotban van. Helyi illetékesek közlése szerint a férfit nem rendőrségi lövedék találta el. Hat rendőr könnyebben megsebesült a tüntetőkkel folytatott összecsapásban, egy tüntető pedig egy élő adásban tudósító riportert ütött le. Az észak-karolinai városban kedden a rendőrök intézkedés közben lőttek agyon egy 43 éves fekete férfit. A rendőrség szerint a férfinél fegyver volt, az áldozat családja azonban ezt vitatja. Az első zavargások kedden este törtek ki a városban, 16 rendőr megsebesült. Észak-Karolina egyébként az amerikai elnökválasztás egyik „billegő” állama, amelynek nagy szerepe lesz annak eldöntésében, hogy Donald Trump vagy Hillary Clinton költözik-e jövőre a Fehér Házba. A lövöldözés idején Trump épp az államban kampányolt, azzal az üzenettel, hogy a feketék élete még soha nem volt ilyen rossz Amerikában, és ez ellen csak ő tud tenni valamit. Szerinte a fekete lakosság körében népszerűsége nyílegyenesen megy felfelé, a CNN legfrissebb felmérése szerint azonban az észak-karolinai feketék 97 százaléka azt mondja, hogy Clintonra fog szavazni. (MTI, NOL)
