Új Szó, 2016. szeptember (69. évfolyam, 204-227. szám)

2016-09-20 / 218. szám, kedd

6 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 2016. szeptember 20.1 www.ujszo.com Többségünk a hitelek miatt panaszkodik Pozsony. Egyre többen kémek tanácsot a banki ombudsmantól, hivatalos panasszal azonban to­vábbra is rendkívül kevesen élnek, és ezeknek is csak a töredékét is­merik el jogosnak. A banki om­budsman közbenjárására tavaly így csupán 15 ezer eurót kaptak vissza az ügyfelek a pénzintézetektől. „Tavaly 2358-an vették igénybe a banki ombudsman szolgáltatása­it, ilyen sok érdeklődőre a poszt 2007-es létrehozása óta nem volt példa, ami részben azzal magya­rázható, hogy a banki ügyfelek bát­rabban állnak ki a jogaikért” - nyi­latkozta Eva Čemá banki ombuds­man. Az általa vezetett intézmény azonban nem állami, hanem a ban­kok által létrehozott civil intéz­ményként működik. Részben ezzel is magyarázható, hogy a bankok vi­szonylag ritkán ismerik be, hogy hibáztak. Hivatalos panasz egyéb­ként is kevés érkezett az ombuds­manhoz. Míg 2014-ben 383 ilyen beadványt regisztráltak, tavaly már csak 319-et, és közülük csak 94 esetben döntöttek a banki ügyfelek javára. Ezeknek köszönhetően az ügyfeleknek 15 ezer eurót voltak kénytelenek visszaadni a bankok. „A hivatalos beadványok több­sége továbbra is a hitelekkel kap­csolatos. Az ügyfelek leginkább akkor szoktak panaszkodni, ha nem tudják fizetni a kölcsönüket” - ál­lítja Čemá, aki ezúttal is felhívta a Eva Černá banki ombudsman sze­rint egyre többen kérnek tőle ta- nácsot (Peter Žákovič felvétele) figyelmet arra, hogy az ügyfelek ne halogassák a végsőkig a bank fel­keresését, ha problémáik akadnak. A kliensnek egyébként első körben az adott bankhoz kell fordulnia jog­orvoslatért, és ha nem jár szeren­csével, akkor érdemes felkeresnie az ombudsman intézményét. A banki ügyfelek panaszukat postán (Rajská 15/A, 811 08 Brati­slava) vagy e-mailen keresztül (ombudsman@bankovyombudsman. sk) is elküldhetik. A beadványt azonban személyesen is el lehet juttatni a hivatalhoz, az ügyfeleket szerdánként 9 és 17 óra között fo­gadják a fent említett címen. A be­advány elbírálása ingyenes, az el­járás egyszerű esetben nem tarthat tovább 3 hónapnál, bonyolultabb ügyeknél pedig 6 hónapos határ­idővel számolhatunk. (TASR, mi) Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Melléklet az Új Szóban! A tartalomból: Szüreteljük fő gyümölcsünket, a téli almát! f • Az állatok szervezetére ható környezeti tényezők 1 • Mikor és hogyan szaporítsuk a liliomot? !"• Hogy a karácsonyi kaktusz ne az ünnep után virágozzon Csoportosan legszebb a kerti árvácska Szeptember 22-én keresse kedvenc napilapjával együtt az újságárusoknál! Új SZÓ A vártnál is gyorsabban nő idén a szlovák gazdaság Pozsony. A stagnáló áraknak ás a növekvő béreknek köszönhe­tően a lakossági fogyasztás nyolc éve nem volt olyan látvá­nyos, mint idén. Emiatt Szlo­vákia gazdasági növekedése is nagyobb lesz, mint azt a pénzügyminisztérium erede­tileg feltételezte. A pénzügyminisztérium mellett működő Pénzpolitikai Intézet (IFP) a nyár elején még azzal számolt, hogy Szlovákia bruttó hazai termé­ke (GDP) idén 3,2 százalékkal nő­het, az elmúlt hónapok látványos ja­vulásának köszönhetően a tegnap kiadott előrejelzése már 3,6 száza­lékos GDP-növekedést jelez előre. „A külföldi és a hazai kereslet is job­ban alakult, mint azt eredetileg fel­tételeztük. A lakossági fogyasztás ráadásul nyolc éve nem látott csú­csokat döntöget” - nyilatkozta Peter Kažimír pénzügyminiszter, aki sze­rint azonban nem szabadna megfe­ledkeznünk az autóiparról sem. Ez utóbbinak köszönhetően idén 5 szá­zalékkal nőhet Szlovákia kivitele. Az ország gazdasági teljesítmé­nyére idén egyedül az uniós támo­gatások visszaesése lehet negatív hatással, tavaly ugyanis ezek az elő­ző programozási időszakra fenntar­tott pénzek gyors merítése miatt megugrottak, idén így jóval keve­sebb támogatást használunk fel, mint 2015-ben. Jövőre a Nagy-Britannia uniós kilépése okozta kilengések miatt Szlovákia gazdasági növeke­dése ugyan 3,5 százalékra eshet vissza, a tegnap közzétett előrejel­zés azonban 2018-ra már 3,9, 2019- re pedig 4,4 százalékos GDP- növekedéssel számol. „Az idei 3,6 százalékos növeke­déssel Szlovákia az egyik legjob­ban teljesítő uniós gazdasággal Szlovákia dinamikus gazdasági növekedése egyre inkább a lakosság növek­vő kiadásainak köszönhető (Képarchívum) SZLOVÁKIA GAZDASÁGA 2016 2017 GDP-növekedés 3,6% 3,5% 3,9% 4,4% Foglalkoztatottság növekedése 2,1% 1,5% 1,1% 0,9% Béremelkedés ______________________ 2 ,8% 3,5% 4,3% 4,8% Munkanélküliség 9,8% 8,5% 7,4% 6,4% Infláció-0,5% 0,9% 1,6% 1,9% • Forrás: IFP büszkélkedhet” - nyilatkozta Ro­bert Fico kormányfő, aki szerint a dinamikus növekedést a lakosság is megérzi. A pénzügy adatai szerint a foglalkoztatottság idén 2,1, jövőre 1,5 százalékkal nőhet. A munka- nélküliek aránya ezzel párhuzamo­san az idei 9,8-ról jövőre 8,5 szá­zalékra csökkenhet. „Várakozása­ink szerint a munkanélküliség ese­tében már idén elérhetjük a 2008-as rekordot. Csak idén mintegy 50 ezer új munkahely alakul” - tette hozzá a kormányfő. Ezzel párhuzamosan nőnek a fizetések is. A nominálbé­rek idén 2,8, jövőre pedig 3,5 szá­zalékkal lehetnek magasabbak. Ha figyelembe vesszük, hogy idén az átlagos árszint fél százalékkal csökkenhet, akkor a fizetéseinkből 3,3 százalékkal több árut vásárol­hatunk, mint tavaly. (mi) Horvát nyaralót vegyenek A migránsválság és a terror­veszély miatt a szlovákiai tu­risták tömegesen fordítanak hátat Törökországnak, Tunézi­ának és Egyiptomnak, szabad­ságukat a környező országok­ban vagy a horvát tengerpart­nál töltve. Ezzel párhuzamo­san egyre többen döntenek úgy, hogy a biztonságosnak számító Horvátországban saját nyaralót vásárolnak. r Pozsony. „A szlovákiai ügyfelek érdeklődése a horvát tengerparton található ingatlanok iránt 2004 óta folyamatosan nő. Míg azonban ko­rábban évente legfeljebb 10 száza­lékos növekedést regisztráltunk, az idei első fél évben 15 százalékkal többen kerestek eladásra kínált nya­ralót, mint a múlt év azonos idősza­kában” - nyilatkozta Peter Forgács, Közép- és Kelet-Európa legna­gyobb külföldi ingatlanforgalmazó­ja, a Rellox társaság értékesítési me­nedzsere. Szerinte a horvátországi ingatlanokat a szlovákiai érdeklő­dők a viszonylag alacsony árak és a jó megközelíthetőség miatt részesí­tik előnyben. „A horvát ingatlanárak az elmúlt években enyhén csökken­tek, miközben a geopolitikai helyzet (Képarchívum) változása miatt egyre több turista tölti a nyaralását Horvátországban” - tette hozzá Forgács. Horvátorszá­got tavaly 14,15 millió turista ke­reste fel, 8%-kal több, mint az előző évben, a növekedés pedig idén is folytatódott. Vagyis ha jelenleg ve­szünk egy horvát tengerparti nyara­lót, jóval nagyobb az esélyünk arra, hogy a nyári szezonban nem lesz gondunk a kiadásával. Egy horvát nyaraló vásárlása persze továbbra sem olcsó mulatság, így nem csoda, hogy a Rellox ügyfélköre is a tehe­tősebb rétegek közé tartozik. „Ügy­feleink nagy része olyan befutott, középkorú vállalkozó, akinek van elég felesleges megtakarítása” - mondta Forgács. A horvát ingatlanok iránti foko­zott érdeklődést megerősítette Ante Nevistic, az Adriatica ingatlanügy­nökség tulajdonosa is. „A tehető­sebbek építési telkeket vásárolnak a tengerparton, amelyeken aztán ha­talmas villákat építenek. A felső kö­zéposztályhoz tartozók megeléged­nek a tengerparti városokban talál­ható nagyobb lakásokkal, amelye­kért legfeljebb 150 ezer eurót fizet­nek. Az alsó középosztály pedig öregebb kőházakat vásárol, amelyek legfeljebb 80 ezer euróba kerülnek” - mondta Nevistic. Szerinte a szlo­vákiai érdeklődők többsége a Zadar és Dubrovnik közötti tengerparti te­lepüléseket részesíti előnyben. A megvásárolt ingatlant évente azon­ban átlagosan egy hónapra veszik igénybe, a fennmaradó, nagyjából négy hónapban bérbe adják. Nevis­tic arra is felhívta a figyelmet, hogy a horvátországi bankok egyre ked­vezőbb hiteleket kínálnak a külföl­dieknek, az ingatlant így egy ott fel­vett kölcsönből is megvásárolhat­juk. (TASR, mi)

Next

/
Thumbnails
Contents