Új Szó, 2016. szeptember (69. évfolyam, 204-227. szám)
2016-09-20 / 218. szám, kedd
www.ujszo.com I 2016. szeptember 20. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Kétoldalú fájdalom Nagy-Britannia szorongatása nagyon is kétélű fegyver pozsonyi uniós csúcs jelentőségét elsősorban az adta, hogy az európai vezetőknek meg kellett nyilvánulniuk három nyitott kérdésben. Az első a tagállamok egységessége. Nos, az egyes tagok nem ugrottak látványosan egymásnak sem a színfalak mögött, sem a sajtó előtt, a nemzetek és földrajzi blokkok közti törésvonalak nem olyan élesek, mint korábban. A második a migránskér- désre adott válaszok, amelyben sokat nem léptek előre a tagállamok. A kvótarendszernek valószínűleg végleg lőttek, de egyelőre csak megfoghatatlan nyilatkozatokat kaptunk, konkrét megoldásokat nem. A harmadik, az unió szempontjából legfontosabb, de talán legkevésbé elemzett probléma Nagy-Britannia sorsa és a brexit levezénylése. A távozási folyamatot két forgatókönyv alapján képzelhető el. Az egyik nagyon barátságos, a másik kimondottan ellenséges uniós hozzáállással számol, de nem lettünk okosabbak a tekintetben sem, hogy melyik stratégiát akarja követni az EU. Robert Fico miniszterelnök kimondottan a héják álláspontjára helyezkedett, mikor a találkozó utáni talán legnagyobb felzúdulást kiváltó interjúban a Financial Timesnak azt mondta, a brexitet „nagyon fájdalmassá” kell tenni, és az EU-nak „gondja lesz arra”, hogy Nagy- Britannia rosszabbul éljen az unión kívül. Fico kijelentései előrejelzik, hogy a britekkel való egyezkedés során nem szabad figyelmen kívül hagyni aNagy-Britanniában dolgozó uniós állampolgárok érdekeit, és a velük való egyenlő bánásmód a feltétele annak, hogy London továbbra is élvezze az uniós belső piac előnyeit. Az, hogy pontosan mi történik Nagy-Britanniával a kiválás után, kulcsfontosságú az EU egységét tekintve, s nem csak azért, hogy mennyire érzik majd a folyamatot „fájdalmasnak” a britek. A brexitről szóló népszavazás után kézzelfogható volt a düh és a tanácstalanság, s máig nem csillapodott. Két dolog feszül egymásnak. Ha Nagy-Britannia kilépése viszonylag kevés komplikációval és következménnyel járna, mert a britek továbbra is részesednének a közös piac összes előnyéből, az a kilépés gondolatával játszó államokat bátorítaná, hogy kövessék London példáját. Ha viszont a britek távozása komoly gazdasági problémák forrásává válna, azt egyes uniós tagállamok gazdasága is megérezné, és az Angliában kint dolgozók számára is nehezebb időkjönnének. E kettő között kellene megtalálni az optimális megoldást, a kompromisszumot, de egyáltalán nem lesz könnyű. Mert végeredményben nem az a lényeg, hogy a briteknek fájjon a távozás, hanem hogy mindenki megtalálja a folyamatban a saját számítását - az uniós tagállamok is. (Ľubomír Kotrha karikatúrája) Menekültek helyett inkább pénzmegvonás GÁLZSOLT F tűnik, a kelet-európai tagországok vezetői inkább ■ T csendben megszavazták az országaiknak adott uniós I fi fej lesztési pénzek alapos megnyirbálását, csak hogy ĺL y ne kelljen kvóták alapján menekülteket befogadniuk. '—* •/ Nem is lenne ezzel semmi baj, ha nem felejtettek volna el erről tájékoztatni minket. A (cseh)szlovák köztudatba Martin M. Šimečka, a cseh Respekt szerkesztője és a szlovák Denník N szerkesztőbizottságának elnöke dobta be a hírt, hogy térségünk államai az Európai Tanács múlt heti ülésén az unió jövő évi költségvetési tervében belementek a nekik járó fejlesztési pénzek jókora megnyirbálásába. Eközben hasonló mértékben megemelték a mig- ránsválság kezelésére szánt összegeket. Ráadásul a tőlünk megvonandó pénzösszegek nagysága - mutat rá Šimečka - kísértetiesen hasonlít azokra az összegekre, amelyeket büntetésként kellett volna fizetnünk az általunk be nem fogadott menekültek után egy korábbi bizottsági javaslat szerint. Logikusan kínálkozik a magyarázat, hogy gyakorlatilag suttyomban vállaltunk a büntetést, más formába csomagolva és elhallgatva, csak ne kelljen menekülteket befogadnunk. Az Európai Unió Tanácsának hivatalos honlapján persze uniós zsargonban, diplomatikusan van minden megfogalmazva és természetesen a kiadásnövelésekre koncentrálva, de a mellékelt táblázatban lévő számok egyértelműek. Azt mutatják, hogy a Tanács jövő évi költségvetési javaslata szerint a „Biztonság és állampolgárság” nevű részre szánt összegeket (ebből finanszírozzák a menekültválság kezelését) 24,4 százalékkal megemelné az idei évhez képest, miközben a „Gazdasági, szociális és területi kohézió” fejezetre (jórészt ebből támogatják az elmaradottabb térségek felzárkóztatását) 23,93 százaléknyival kevesebbet költené. Persze más részeket is érintenének az elvonások és másutt is van emelés, valamint az összes változás után is még mindig a kohézióra és a „fenntartható növekedésre” (ez főleg a közös agrárpolitikát takarja) menne messze a legtöbb kiadás az EU közös költségvetéséből. De mégis egyértelmű, hogy a tervezet valóra válásának fő vesztesei az új, kelet-közép-európai tagországok lennének, amelyekbe a legtöbb fejlesztési pénz áramlik. Még akkor is, ha cinikusan megjegyezhetjük, hogy ezeket a pénzeket például Szlovákiában sosem tudtuk egészében lehívni, a hatékony, korrupciómentes elköltésükről nem is beszélve. Az EU éves költségvetése egy hétéves költségvetés (jelenleg a 2014 és 2020 közötti) keretei között mozog, a Bizottság tesz rá javaslatot és a Tanács meg az Európai Parlament közösen fogadja el a végső verziót (erre november 17-ig van idejük). A jelenlegi tanácsi tervezethez még hiányzik a parlament jóváhagyása, de a tagállamok kormányai (ők ülnek a Tanácsban) már elfogadták. Tegyük hozzá, csendben, a máskor oly hangos populisták most taktikusan hallgattak arról, hogy megszavazták a nekünk szánt pénzek megkurtítását. Köztük Robert Fico szlovák kormányfő, aki első kézből tájékozódhatott, hisz a Tanácson belül a költségvetési tervezet elfogadását a szlovák elnökség nevében Vazil Hudák volt gazdasági miniszter koordinálta. A lépés meg a kommunikáció teljes hiánya újra rámutat, hogy térségünk vezetőinek annyira jól jön a migráns/menekültellenes kártya folyamatos kijátszása, és az országuk védelmezőjeként magukra vett szerep eljátszása, hogy ezért nem csekély pénzügyi áldozatot is hajlandóak hozni. Persze csak halkan, csöndben, ilyen „sikereket” nem szokás nagy dobra verni. nem sikerült! Angela, Megváltoztatja a námet menekültpolitikát Angela Merkel pártja, a CDU berlini tartományi válaeztáeon elszenvedett kudarca. Merkel egyébként már hetek óta nem használja a befogadással kapcsolatban tavaly kiadott jelszót, a Wir schaffen das-t (Sikerülni fog). Azt felváltotta a Németország Németország marad jelszó. A Die Welt című lap rámutatott, hogy Merkel a választási kudarc miatt nem utazott el hétfőn a New York-i ENSZ Közgyűlésre sem. Ez sorozatban az ötödik tartományi választási kudarc, a lap szerint a kancellár egyetlen szerencséje, hogy tavaszig nincs több választás. A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint a CDU berlini szervezete hibás a választási katasztrófáért, nem pedig a kancellár. A két héttel ezelőtti mecklenburgi tartományi választással ellentétben a berlini választás „nem Angela Merkel menekültpolitikájáról szóló szavazás volt” - írta a lap. A fővárosiak 50 százaléka elégedett a kancellár munkájával. A Frankfurter Rundschau szerint az eredményt meghatározta a menekültek gyakran hisztérikusan tárgyalt kérdése, és a politika régi szereplőinek tevékenységével való elégedetlenség is. „Különösen ironikus, hogy a kancellárt azért az állítólagos menekültbarát politikájáért büntették meg, amellyel már szakított.” A Süddeutsche Zeitung elemzésében kiemelte: az SPD és a CDU rossz szereplése nemcsak a bevándorlóellenes Alternatíva Németországnak (AfD) megjelenésének tulajdonítható, hanem annak is, hogy elhanyagolták a robbanásszerűen fejlődő főváros növekedési fájdalmainak enyhítését. A lap Ideges demokrácia című kommentárja szerint „az AfD sikerének az az üzenete, hogy nem természetes, nem magától értetődő, hogy a társadalom liberális, és az is marad, nem magától értetődő, hogy a kisebbségeket - és itt nem csak a menekültekről van szó - tisztelik, és továbbra is tisztelik majd, és az sem magától értetődő, hogy a demokráciát mindenki szereti, és továbbra is szeretni fogja”. Azonban az AfD miatt Németország nem lett kevésbé demokratikus, és az utóbbi időszak belpolitikai fejleményeinek kedvező hatása is lehet: a berlini választás után elindulhat egy folyamat, amelynek révén a két néppárt, az SPD és a CDU ismét jobban megkülönböztethető lesz egymástól, az SPD az arculatának baloldali, a CDU pedig a jobboldali elemeit emeli ki, ami nem árthat a demokráciának. A Bild am Sonntag megbízásából készült felmérés alapján a CDU/CSU most a szavazatok 32%-át szerezné meg az országos parlamenti választáson. Ez 10%-os visszaesés a 2013- as41,5%-hozképest. (MTI) FIGYELŐ Nem kell fólni, fájni fog Az EU nagyon fájdalmassá teszi London számára a brexitet, és gondja lesz arra, hogy Nagy- Britannia rosszabbul éljen az unión kívül - mondta Robert Fico a Financial Timesnak. Most meglátjátok, miért fontos az EU-ban maradni - ez lesz az EU stratégiája - tette hozzá a kormányfő. Szerinte blöffölnek azok a brit politikusok, akik azt mondják, hogy „minden rendben lesz, minden fantasztikus lesz”. Fico a közép-európai EU-tagok idegességéről és félelmeiről szólt a szabad mozgás szabályozásáról elhangzott londoni követelésekkel kapcsolatban. Hozzátette: az ö legfőbb követelése a szlovák állampolgárokkal szembeni egyenlő bánásmód. „Nem engedhetjük, hogy az Egyesült Királyság másodosztályú állampolgárok csoportját hozza létre a keleti EU- munkavállalókból.” Ha sikerül elérni, hogy London ugyanolyan bánásmódban részesítse az uniós munkavállalókat, mint a briteket, „akkor a válás sikerrel jár, de ebben az esetben is az Egyesült Királyság számára lesz fájdalmasabb” - fejtette ki Fico. Korábban a Reuters brit hírügynökségnek az mondta, a visegrádi négyek megvétóznak minden olyan megállapodást, amely korlátozná a munkavállalásijogokat. „Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia nem köt kompromisszumot, ha úgy látjuk, hogy nem bánnak egyenlően a Nagy- Britanniában élő és dolgozó emberekkel” - szögezte le. Theresa May brit miniszterelnök már többször hangoztatta, viszonossági alapon a brexit után is biztosítható lesz a külföldi EU- állampolgárok és az uniós tagállamokban letelepedett britek jogainak érvényesülése. (MTI)
