Új Szó, 2016. szeptember (69. évfolyam, 204-227. szám)

2016-09-19 / 217. szám, hétfő

2 I KÖZÉLET 2016. szeptember 19.1 www.ujszo.com V4-es részsiker a csúcson Orbán elégedetlen volt: ezúttal is hazabeszélt (SiTA/AP-feivétei) Fico magát fényezi FINTA MÁRK Pozsony. Orbán Viktor szerint a pónteki pozsonyi EU-csúcs sikertelen volt, mert nem sikerült megváltoztatni a korábbi „önsorsrontó és naiv" bevándorláspolitikát. Andrej Kiska szlovák államfő élesen odaszúrt a magyar miniszterelnöknek. Orbán Viktor péntek este úgy nyi­latkozott: az uniós csúcson többet beszéltek a menekültek szétosztásá­nak gyorsításáról, mint a határon történő megállításukról. Csupán azt nevezte pozitívumnak, hogy az uni­ós vezetők megegyeztek a Bulgári­ának történő segítségnyújtásban - a balkáni tagállam Törökországgal közös határain ugyanis nő a migrá­ciós nyomás, és egyre nagyobb for­rásokat emészt fel a határvédelem. A magyar kormányfő szerint a migrációs válság kezelésében Né­metország és Görögország játszik csúcsszerepet - előbbi mindaddig vonzó lesz a migránsok számára, míg nem állapítanak meg egy felső be­fogadási határt, utóbbinak pedig meg kell akadályoznia, hogy a bevándor­lók az európai kontinens belsejébe folytassák útjukat, ám ezt Orbán szerint nem teszi meg. Belpolitikai célok A csúcs zárónyilatkozata ugyan­akkor épp arról beszél, hogy az EU soha többé nem engedheti meg ma­gának a tavalyi, ellenőrizetlen hul­lám megismétlődését, és csökkente­ni akarja a szabálytalanul érkező migránsok számát. Emellett az is szerepel benne, amit a V4 közös nyi­latkozatban követelt: a külső schen- geni határok ellenőrzésének meg­erősítése. Orbán nyilatkozata meglepőnek tűnhet annak fényében, hogy a V4-ek többi tagja elégedetten nyilatkozott a csúcs után. Elemzők szerint viszont belpolitikai szempontból logikus a magyar kormányfő értékelése: ha beismerné, hogy az EU bevándor­láspolitikája épp abba az irányba változik, melyet Orbán is szeretett volna, nem folytathatná az EU-t tá­madó népszavazási kampányát. A kötelező kvóták elleni kampány már eddig is több milliárd forintot emésztett fel. Kiska beszólt Orbánnak A többi V4-es kormányfő nem re­agált Orbán sajtótájékoztatójára, Andrej Kiska szlovák államfő azon­ban élesen bírálta a magyar kor­mányfőt, politikai haszonszerzéssel vádolva őt. Kiska szerint Orbán a csúcs értelmét és céljait vonta két­ségbe, mikor sikertelennek bélye­gezte a találkozót, és ezt igazságta­lannak érzi a résztvevőkkel szemben. „Mindannyian tudjuk jól, hogy az Európai Unió eszméjének nem csak a hibák, tévedések, vagy azok a prob­lémák ártanak, amelyeket az élet hoz magával. Hanem az is, hogy ha a po­litikusok már nem tudnak egy szép szót sem mondani az EU-ról és an­nak intézményeiről, Brüsszel pedig szitokszóvá válik. Emellett gyakran csak a saját, hazai céljaikat tartják szem előtt. Nem az unió jobbítása, hanem csupán a hazai választási eredmények, százalékok érdeklik őket, emiatt cinikusan leegysze­rűsítenek összetett kérdéseket, vagy túloznak” - jelentette ki az államfő. Hamarosan Pestre megy Kiska éles bírálata némiképp vá­ratlan, hiszen az utóbbi hónapokban minden szlovák és magyar csúcspo­litikus igyekezett kiemelni, hogy a két ország kapcsolata sosem volt még ilyen jó, mint most. Lapunk információi szerint egyébként a szlovák államfő még az idén hivatalos látogatásra készül Magyarországra. Pozsony. Míg Robert Fico kor­mányfő sikertörténetként értékeli a pénteki EU-csúcsot, az elemzők azért nem ennyire lelkesek. Ráadá­sul a miniszterelnök saját párttársa is elégedetlen az eredménnyel. Fico a vasárnapi televíziós vitaműsorokban arról beszélt, lét- fontosságú volt, hogy a tagálla­mok vezetői találkozzanak, és megmutassák az európai nyilvá­nosságnak, hogy közösen akaiják folytatni útjukat. Ezt a célt a kor­mányfő szerint sikerült teljesíteni, a konkrét intézkedések pedig majd a következő, formális csúcstalál­kozókon születnek meg, brüsszeli környezetben. „Gondolkodjunk kicsit pozitívan, legyünk egy ki­csit büszkék erre az országra. Ez az ország stabil és jólétben él. Ha ez nem így lenne, Pozsonyban sosem lett volna csúcstalálkozó. Ne le­gyünk negatívak, ez egy jó csúcs volt, emellett kitartok” - mondta a közszolgálati televízió vitamű­sorában. Radoslava Brhlíková politoló­gus ugyanakkor azt mondta, bár a politikusok optimisták voltak a csúcs után, a találkozó eredménye meglehetősen bizonytalan. A Po­zsonyi útiterv megrajzolása ugyan szép dolog, de nem tudjuk, ponto­san mit tartalmaz, ráadásul a nyil­vánosságra hozott célok már a csúcstalálkozó előtt ismertek vol­tak, tehát nem az EU-s vezetők po­zsonyi vitájának eredményei. A Financial Times szerint a ta­lálkozót úgy harangozták be, mint az őszinte beszéd színterét, ám in­kább barátságos csoportterápiára emlékeztetett. A csúcspolitikusok viccelődtek és nevetgéltek, nem úgy tűntek, mint akik egy megosz­tott kontinenst képviseltek. „Ha a pozsonyi csúcs célja az volt, hogy elkerüljék a veszekedéseket, ez nyilván sikerült nekik” - írja a lap, mely szerint az uniós vezetőknek meg kell mutatniuk, hogy a brexit nem forgatja fel az EU-t. Boris Zala, a Smer EP-képvise- lője is bírálta a csúcsot, szerinte elégtelen a találkozó üzenete. Fico párttársa, aki az utóbbi időben gyakran élesen kritizálta a minisz­terelnököt, azt mondta: az eredmé­nyek nagyon szerények voltak, an­nak ellenére, hogy csak nem for­mális találkozóról volt szó. Elmon­dása szerint minden, ami a Pozso­nyi útitervbe bekerült, már benne volt Jean-Claude Junckemek, az Európai Bizottság vezetőjének múlt heti évértékelőjében is. „Az euró­pai valóságot az Európai Bizottság és az Európai Parlament is sokkal jobban érzékeli, a kormányfők saj­nos csak a helyi, nemzeti légkört is­merik, melyet nem tudnak európai megoldásokká átformálni” - véle­kedett a képviselő. (fm, TASR) Fico elégedett saját magával: ezúttal is hazabeszélt (SlTA-feivétel) A Pozsonyi útiterv célkitűzései RÖVIDEN Visegrádi vétó a briteknek Pozsony. A visegrádi négyek készek megvétózni minden olyan megállapodást Nagy- Britannia és az EU között, amely korlátozná a munkavállalási jo­gokat brit földön—mondta Ro­bert Fico. „A V4-es országok nem kötnek kompromisszumot. Ha úgy találjuk, hogy nem bán­nak egyenlően a Nagy- Britanniában élő és dolgozó em­berekkel, akkor megvétózunk bármiféle megállapodást az EU és Nagy-Britannia között” - szögezte le Fico. (MTI) Kiállnak a galántai központ mellett Galánta. A galántai Čistý deň reszocializációs központ néhány lakójának szülei azt követelik Ján Richter szociális ügyi mi­nisztertől, hogy hagyja meg az intézmény akkreditációját. Az engedélyt a múlt héten vonták meg. A levelet 25-en írták alá, és leszögezik: elégedettek az in­tézményben végzett munkával és az igazgatóval is. (SITA) HÁTTÉR Miben egyeztek meg az uniós vezetők a pónteki pozsonyi EU-csúcson? A találkozó legfontosabb eredmónyei. Pozsony. Az Európai Unió előtt álló legfontosabb kihívásokat és a kezelésükre vonatkozó alapelveket rögzítették az uniós tagállamok ve­zetői a Pozsonyban pénteken kidol­gozott útitervben, amelynek elké­szítésére az Egyesült Királyság EU- ból való várható kilépése, a mig- ránsválság és a biztonsági helyzet romlása ösztönözte őket. A találkozó után kiadott közle­mény szerint az útiterv fő céljai közé tartozik annak biztosítása, hogy a 27 bennmaradó tagország együtt siker­re vigye az uniós együttműködést, hogy - a migránsválságból és a ter­rorcselekményekből okulva - nö­veljék a külső és belső biztonságot, és csökkentsék a gazdasági és szo­ciális bizonytalanságot. A tagorszá­gok készek arra, hogy közös meg­oldásokat találjanak mindezen problémákra, és meggyőződésük, hogy együttesen rendelkeznek is az ehhez szükséges eszközökkel. A közlemény szerint a terv fő célja a menekültválság területén, hogy többé ne fordulhasson elő a tavalyi, ellenőrizetlen bevándorlási hullám, és csökkenjen a szabálytalanul az unióban tartózkodók száma. Emel­lett biztosítani kell a külső határok ellenőrzését, és vissza kell térni a schengeni övezet hatékony működtetéséhez. Szélesebb körű egyetértésre kell törekedni a migrá­ciós politikában, és a szolidaritás el­vét is alkalmazni kell. Kiáll az úti­terv az EU-török megállapodás vég­„Biztosítani kell a külső határok ellenőrzését, és vissza kell térni a schengeni övezet hatékony működtetéséhez." rehajtása mellett, továbbá a külső határ mentén fekvő országok támo­gatása mellett, külön említve Bulgá­riát. Tartalmazza a menetrend a me­nekülteket kibocsátó országokkal folytatott párbeszéd és támogatásuk szükségességét is, valamint az uniós határok és tengerpartok védelmét segítő szolgálat kiépítésének befeje­zését. A belső és külső biztonsággal kapcsolatban fő cél mindent meg­tenni annak érdekében, hogy támo­gassák a tagállamokat a belső biz­tonság elérésében és a terrorizmus elleni küzdelemben. Ehhez erősíteni kell az együttműködést és az infor­mációcserét a biztonsági szolgála­tok között, olyan intézkedéseket kell elfogadni, amelyek értelmében az EU külső határait átlépőket ellenőr­zik, információs adatbázist kell lét­rehozni az előzetes ellenőrzésekhez, valamint erőfeszítéseket kell tenni a radikalizáció ellen. Emellett ugyancsak lényeges a változó geopolitikai környezetben megerősíteni az uniós együtt­működést a külső biztonság és a vé­delem tekintetében is. Ezért az uniós tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács december­ben konkrét intézkedéseket hoz. A gazdasági kérdéseket illetően a cél az ígéretes jövőkép kialakítása és jobb lehetőségek teremtése a fiata­loknak. Fontos cél egyebek mellett a tagállamok támogatása a fiatalok munkanélküliségének visszaszorí­tásában, és jelentősek a kifejezetten fiataloknak szóló uniós programok. Lényeges továbbá az egységes pi­accal kapcsolatos stratégiák áttekin­tése is. (MTI) Fico nekiment a pedagógusoknak Pozsony. Kemény kritikával illette Robert Fico a sztrájkoló tanárokat. A kormányfő szerint nem legális a Szlovák Pedagó­gusok Kezdeményezésének til­takozó megmozdulása. Fico hosszabb idő után aNový čas című napilapnak adott inter­jút, melyben kifejti: nem tetszik neki, hogy a tanárok a nyári szü­net után kezdtek el tiltakozni. „Két hónapig otthon voltak, szeptember 4-én pedig az első dolguk volt, hogy munkába mentek, és sztrájkot jelentettek. Miért nem dolgoztak a nyári szünet alatt, és miért nem akkor tiltakoztak?” - kérdezte a kor­mányé. Elmondása szerint a ta­nárok átlagfizetése 1100 euró körül alakul, ami 200 euróval magasabb az országos átlagbér­nél. „Mindenki többet akar, mindenki” - jelentette ki azzal, hogy mások nagyon boldogak lennének, ha törvény által ga­rantált 24 százalékos béremelést kapnának. Az idei tanév pedagógus­sztrájkjába 106 iskola 1773 ta­nára kapcsolódott be. A tiltako­zás szerdán folytatódik, a tilta­kozó tanárok akkor az első két óránnemveszikfelamunkát. (fm)

Next

/
Thumbnails
Contents