Új Szó, 2016. szeptember (69. évfolyam, 204-227. szám)

2016-09-17 / 216. szám, szombat

2 I KOZELET 2016. szeptember 17.1 www.ujszo.com szó szerint kiürült gr g* A pozsonyi csúcsra több mint ezer újságíró akkreditálta magát, az Incheba kiáilítócsarnokban kialakított sajtóköz­pontból buszokkal szállították őket a várba (siTA/AP-feivétei) Orbán beszólt Schulznak Pozsony. Már az uniós csúcs előtt izzott a hangulat egyes tag­államok és az uniós intézmé­nyek vezetői között. Orbán Vik­tor magyar miniszterelnök csü­törtökön tárgyalt Martin Schulzzal, az Európai Parla­ment elnökével, de ez sem ol­dotta a kettejük közti feszültsé­get. „Hangsúlyozottan arra kér­tem az elnök urat, hogy adja meg a tiszteletet a magyaroknak, és a jövőben ne alkalmazzanak jog­alkotási trükköket, így kijátszva ezzel a nemzetállamok szuverén döntését, mint ahogy tették ezt egyébként a kvótánál, ahol a mi­niszterelnökök az önkéntes kvóta mellett döntöttek és a par­lament összejátszva a bizottság­gal ezt kötelező kvótára változ­tatta” - számolt be röviden Or­bán a Schulzcal folytatott meg­beszélésről, amikor megérke­zett a pozsonyi csúcsra. Martin Schulz tegnap délelőtti, pozso­nyi sajtótájékoztatóján válaszolt Orbánnak. „Ha a kötelező kvó­ták nem oldják meg a helyzetet, és az önkéntes kvóták jobb meg­oldást jelenthetnek, akkor kész vagyok azokat támogatni, de látni kell a probléma mindkét oldalát: a menekülteken segíteni kell”- mondta tegnap Schulz. Ugyanakkor elutasította azt a magyarországi híresztelést, amely szerint ő arról beszélt volna, hogy magyarországi, baloldali vezetésű városok fo­gadhatnának be menekülteket, ha a magyar állam erre nem lesz hajlandó. „Ilyen elképzelés fel sem merült, ez elképzelhetetlen, biztosan félrefordították szava­imat” - mondta az EP elnöke. Schultz arra kérte a tagállamok vezetőit, hogy viselkedjenek fe­lelősségteljesen az EU-val kap­csolatban, és ne bírálják az uni­ós szerveket azokért a döntése­kért, amelyekben ők is részt vet­tek. Ezzel feltehetően a kötelező kvóták elfogadására utalt, ame­lyet a tagállamok belügymi­niszterei fogadtak el minősített többséggel. A találkozót Schulz kérte a ma­gyar fél egyes kijelentései miatt. A német szociáldemokrata párt (SPD) politikusa a Spiegel Onli­ne hírportálon közölt interjúban a napokban elítélte Jean Asselbom luxemburgi külügyminiszter ki­jelentését, amely szerint meg kel­lene vonni Magyarország uniós tagságát, de odaszólt Orbán Vik­tornak is, hangsúlyozva: most a közösség összetartására kell összepontosítani, és nem „provo­kációkat kell egymás fejéhez vágni nap mint nap”. Orbánt azért is bírálta, mert „mindenből ki­vonja magát, például a menekült­kérdés közös megoldásából”. Ki­fogásolta Orbán Viktor hangne­mét, aki kommunista politikus­nak nevezte a luxemburgi kül­ügyminisztert. „Nem ócsárolhat­ja uniós kollégáit, így nem visel­kedünk egymással” - üzent Schulz Orbánnak. Schulz szerint az EU-ban hiányzik az egységes fellépés, de reméli, hogy a pozso­nyi csúcs ezt megteremti. „Erős unióra van szükségünk, de az csak annyira lesz erős, amennyire azt megengedjük” - mondta az EP elnöke. (Ipj) Pozsony LAJOS P. JÁNOS Pozsony. Robert Kaliňák belügyminiszter nem viccelt, amikor azt mondta, az uniós csúcs idejére Pozsony Európa legvédettebb fővárosává válik. Ez tegnap mindenképpen igaz volt, legalábbis a rendőrök száma alapján. A pozsonyi és a főváros környéki lakosság komolyan vette, hogy a szigorú biztonsági intézkedések óri­ási dugókat okoznak majd, így a vá­ros tegnap teljesen kihalt volt, kará­csony este több embert lehet az ut­cákon látni. A többség valószínűleg inkább hosszú hétvégét szervezett magának, és feltehetően már szerda este vagy csütörtök reggel elment a városból. Aki csak erre az egy napra jött a szlovák fővárosba, könnyen hihette, hogy a lakosság többsége rendőr vagy katona. A belváros ut­cáin ugyanis - a külföldi turistákat nem számítva - minden második ember zöld egyenruhában vagy te­repruhában, géppisztollyal a vállán sétált. Az egyik külföldi újságíró meg is jegyezte a Twitteren, hogy Pozsonyban csak villamosok és tan­kok közlekednek. T ankot ugyan nem nagyon lehetett látni, de páncélos csapatszállítót annál többet. A forgalom — legalábbis a város belső részein - minimális volt. A fő­város egyik legforgalmasabb utcá­ján, a négysávos Stefánia (Štefániková) úton néhányan fut­ballozni kezdtek. Az EU-csúcs hivatalos sajtóköz­pontjában is elsősorban a biztonság­FINTAMÁRK Grigorij Mesežnikov politológussal az EU-csúcs jelentőségéről, és a V4 unión belüli valódi súlyáról beszélgettünk. Ez a csúcstalálkozó nem formá­lis, mégis úgy nyilatkoznak róla az uniós csúcsvezetők, mint fontos fo­lyamatok elindítójáról. Mi a jelen­tősége az Európai Unió számára? Elsősorban az, hogy ez az első csúcstalálkozó az utóbbi időben történt, nagyon fontos események, például a brexit és a migrációs vál­ság után. Ebben a megújult felál­lásban nyílt most lehetőségük az EU vezetőinek megvitatni ezeket a problémákat. Viszonylag rövid a tárgyalás, öt óra alatt nem lehet mindent megoldani, de lehetőség volt teljesen nyíltan beszélni a kri­tikus dolgokról, ez pedig azt jelzi, hogy az Európai Unióban megvan a szándék a problémák megoldására. Meglátjuk, hogy az egyes országok, regionális csoportosulások meny­nyire nyíltan beszélnek a javaslata­ikról. A V4-ek egyre határozottabb hangon szólalnak meg az EU-ban, Orbán Viktor magyar miniszter- elnök a nyáron beszédeiben egyenesen azt hangoztatta, hogy az európai álom Közép-Európába költözött. Most saját javaslatcso­ra ügyeltek, így fordulhatott elő valószínűleg, hogy a több száz fősre tervezett teremben a wifi kapacitását nem sikerült eltalálni: az internet a legtöbbször akadozott, kínosan so­kat kellett várni egy-egy oldal be­töltésére, ha egyáltalán nem az a fel­irat jelent meg, hogy There is no in­ternet connection, vagyis Ön jelen­leg offline. A szervezők az ételek és italok tekintetében sem kényeztették el az újságírókat. Volt ugyan in­gyenkávé és ásványvíz, valamint pogácsát is mindenki ingyen ehetett, de a kávé ihatatlan volt, a víz — leg­Grigorij Mesežnikov maggal álltak elő. Milyen a V4 valódi súlya az unióban? Elég gyakran utazom Európában, de egyelőre nem vettem észre, hogy az európai álom a V4 tagországaiba költözött volna, és Európa a mi meg­oldásaink felé fordult volna. Volt egy időszak, mikor ezek az országok ér­dekesek voltak, de most úgy érzem, a legnagyobb gond az, hogy a V4 ahelyett, hogy a problémák megol­dásának része lenne, maga is prob­lémává vált. Amikor az egyes tag­országok eltérő hozzáállásáról be­szélnek a migrációs válság kapcsán, ez alatt lényegében a V4-et kell ér­teni. Ha pedig a csoportosulás valós súlyáról beszélünk, a négy ország­nak négy szavazata van az Európai Tanácsban, és azokban az ügyek­ben, ahol nem feltételezhető a kon­szenzus, a többi uniós ország na­gyon könnyen leszavazhat minket. alábbis a szénsavas - pedig délután négyre elfogyott. Aki jobb kávét szeretett volna, annak 1,50-et kellett fizetnie, ugyanennyibe került fél li­ter szénsavas ásványvíz, a kóla 2 eu­ró volt. Aki nem bírta ki egész nap pogácsán, az vehetett 2,50-ért szendvicset, vagy 7 euróért rántott húst rizzsel. A minestrone leves 2,20-ba került. A biztonság azonban látszólag tö­kéletes volt. A sajtóközpontnak he­lyet adó Incheba kiállítóközpont parkolójába behajtó kocsikat rönt­gennel világították át, akárcsak az Ez természetesen nem jó, így kon­szenzusra kellene törekedni, ha a megoldás részei akarunk lenni. Sok­kal szolidárisabban kellene visel­kednünk az Európai Unióval, mert profitálunk az előnyeiből, de a kö­telezettségeinket kisebb lelkesedés­sel teljesítjük. Mi a jelentősége Szlovákia szá­mára ennek a csúcstalálkozónak? Milyen következtetéseket vonha­tunk le belőle? A pénteki csúcs olyan jelzést küldhet, hogy az EU fenntartható projekt. Szerintem ez az emberiség történetének legjobb integrációs projektje. Sok ember megértheti, hogy az unió mögé érdemes beállni, és támogatni a proeurópai erőket. Ez érvényes azokra a politikusokra is, akik nem hagynának ki egyetlen al­kalmat sem, hogy egy populista trendet követve belerúgjanak az EU-ba. Nekik érdemes lenne ön­vizsgálatot tartaniuk, és tudatosíta­niuk, hogy az európai projekt ku­darca nagy kárt okozna a nemze­teknek, különösen Szlovákiának. Ami a lakosságot illeti, továbbra sem tartok attól, hogy a közvéle­mény elfordulna az EU-tól, mert az előnyei annyira kézzel foghatóak számunkra, hogy nem várok drámai támogatottságcsökkenést. A politi­kusoknak azonban mindenesetre abba kéne hagyniuk az unióellenes kártyával való játszadozást és az EU-ról szóló dezinformációk ter­jesztését. újságírókat az egyes eseményekre szállító buszokat. A kiáilítócsarnokban kialakított sajtóközpontba csak fémdetektoros kapun lehetett belépni, miután a csomagokat is átvilágították; igaz, ez standard eljárás már minden uniós intézményben és a legtöbb szlovák kormányépületben is. Viszont a géppisztolyos, kutyás rendőrök szá­ma itt is megdöbbentően magas volt. Talán jobb lett volna, ha egy kicsit erősebb wifit biztosítanak, akár még a rendőrök számának csökkentése árán is. A V4 „rugalmas szolidaritást” akar Pozsony. A V4-es országok is egy javaslatcsomagban vázolták elképzeléseiket, mely sok helyen egybecseng Juncker tervével, el­sősorban a biztonság és védelem területén. Az azonban kitűnik belőle, hogy abban, ki vezesse ki a problémákból az uniót, nincs egyetértés. Szerintük az EU csak akkor lehet erős, ha az egyes tagorszá­goknak és polgáraiknak erős szavuk lesz. Egyensúlyt kell te­hát teremteni az egyes EU- intézmények között, és meg kell erősíteni a nemzeti parlamentek hangját az unión belül. Vélemé­nyük szerint az Európai Unió­nak emellett figyelembe kell vennie a tagországok sokszí­nűségét, és tiszteletben kell tar­tania döntéseiket. A külső schengeni határok megerősítése a V4 számára is prioritás, támogatják az ETIAS ■ tervét, a védelem és a terrorizmus elleni harc szempontjából pedig gyakorlati és rugalmas intézke­déseket javasolnak. A V4 nyilatkozatában vissza­tért a migráció témájához is: ja­vítaná a Törökországgal, vala­mint a migráció forrásországai­val való együttműködést, az il­legális bevándorlás elleni véde­lem szempontjából szerintük ez kulcsfontosságú. Az egyes EU-s tagországoknak ugyanakkor szerintük maguknak kell eldön­teniük, milyen formában segíte­nek, az elosztási mechanizmus­nak önkéntes alapon kell nyu­godnia. (fm, SITA, TASR, SME) Mesežnikov: szolidárisabbnak kéne lennünk az Európai Unióval

Next

/
Thumbnails
Contents