Új Szó, 2016. szeptember (69. évfolyam, 204-227. szám)
2016-09-14 / 214. szám, szerda
I HOBBI új szó 2016. szeptember • www.ujszo.com A munkám a hobbim Imi • Hogy lett belőled tervező? Liberecben végeztem textil szakon, ékszer- és divat- tervező tagozaton 2005-ben. A diploma után egy csehországi neves divatékszer- gyártó cégnél dolgoztam tervezőként három évig. Ez a pár év varázslatos időszaka volt az életemnek, gyakran jártunk Párizsba, Frankfurtba, különböző divat- és szakmai kiállításokra. Nagyon sokat tanultam a marketingről, rengeteget foglalkoztam a trendek összeállításával és ebből a mai napig tudok ihletet meríteni, hiszen hasonlóan működik ez a lakberendezésben is. Ma már kizárólag textiltermékek készítésével foglalkozom, az ékszertervezés egy ideje a múlté, de a vásárlóim gyakran kérnek tőlem tanácsot, hogy hogyan rendezzék be az adott szobát, milyen színek domináljanak, milyen ágytakaró vagy párnák illenek az adott enteriőrhöz. Hogyan kezdődött a varrás? Anyai nagymamám varrónő volt, és kiskoromban rengeteg időt töltöttem vele. Emlékszem, mindig a varrógép körül sündörögtem, míg ő dolgozott. Nagyinak egy klasszikus régi pedálos gépe volt, mai napig azzal varrogat nyolcvanévesen is. Ámulattal néztem, ahogy a masina működik, csodálattal figyeltem minden egyes öltését. Aztán amikor ügyesebb lettem, a maradék anyagokból kézzel varro- gattam ruhákat a babáimnak. így szerettem bele a varrásba. Tizenöt éves születésnapomra kaptam az első varrógépemet, onnantól kezdve már magamnak varrtam a ruháimat, eleinte a nagyi segítségével, aztán már egyedül. Apai nagymamámtól örököltem a művészi hajlamaimat, aki festőművész volt. Szüleim mindig úgy neveltek, hogy azzal foglalkozzam majd, ami igazán érdekel. Sosem kényszerítettek bele olyan dolgokba, amiket nem szeretettel csináltam, és ezért nagyon hálás vagyok nekik. Lehet, hogy biztosabb lenne a jövőképem, ha például könyvelő, vagy ügyvéd lennék, de talán a szám széle lefelé görbülne, és nem tudnék igazán kiteljesedni a munkámban. Szeretném egyszer majd ezt továbbadJULI EGY IGAZI CSODANŐ, NEMCSAK A LOVE COLORS TEXTILMŰHELY ALAPÍTÓJA ÉS TERVEZŐJE, DE EZEN KÍVÜL FELESÉG, HÁROM CSODÁLATOS KISFIÚ ÉDESANYJA, KUTYAGAZDI, HÁZIASSZONY, CSAK HOGY EGY PILLANATRA SE ÁLLJON MEG A MÓKUSKERÉK ni a saját gyermekeimnek is, hiszen a legfontosabb, hogy szeretettel végezzük a munkánkat és akkor ezt az energiát tudjuk majd kamatoztatni. Miért pont lakástextilek? Anyasági éveim alatt kezdtem újból varrogatni. Eleinte a gyerekeknek, majd a barátaim gyerekeinek, ilyen-olyan párnahuzatokat, lakástextileket, mire egyszer csak azt vettem észre, hogy idegen emberek fordulnak hozzám, hogy nekik is varrják. így alakult a Love Colors - ami annyit jelent „szeresd a színeket", vagy „a szeretet színei". Számomra nagyon fontos, hogy mindig fejlődni tudjak szakmai téren, ezért rengeteget kísérletezek, új dolgokat próbálgatok, és mindig arra törekszem, hogy tökéletesen végezzem a munkám. Az évek alatt megtanultam, hogy a nem kellőképpen elvégzett munka nem időtálló, akkor meg semmi értelme az egésznek. Én azon dolgozom, hogy az általam készített termékek hosszú évekig szolgáljanak bennünket. Nem vagyok a Fart pour Fart híve, nem szeretem a kizárólag dekoratív jelleggel bíró tárgyakat. Nekem fontos, hogy a használati tárgyaink ne csak szépek legyenek, hanem funkcionálisak is. Igyekszem a legjobb minőségű anyagokkal dolgozni, és olyan technikákat alkalmazni, hogy a Love Colors textíliák megfelelő gondoskodás mellett generációkon keresztül jó szolgálatot tudjanak teljesíteni. • Miből merítesz inspirációt? Munkásságomnak két fő vonala van, az egyik a gyermekeknek készült termékek, a másik a felnőtteknek tervezett textíliák. Rengeteg inspirációt merítek a srácokból, a fiaimból, de valahol bennem is ott lapul egy nagy kislány, aki egy-egy munka során életre kel. Egy dolog nagyon fontos, hogy gyermekeknek gyermekszívvel alkossunk, szeretettel és pozitív energiával. Ez az én fő indíttatásom és remélem, hogy a munkáim is ezt tükrözik. Minden kreációm saját tervezésű, amit számítógépen modellezek, így könnyebben tudok kommunikálni a vevőimmel. Az alapötlet is mindig a tiéd, vagy a megrendelőé? segítségem, azért igyekszem tartani a 34 hetet. A gyermekágytakarók kb. 2 hét alatt készülnek el, de a munkaidő ebben az esetben is nagyon individuális. Maga a tűzés (quilting) egy nagyon bonyolult, tervezésileg és fizikailag is megterhelő folyamat. Úgy kell elképzelni, hogy a nagy ágytakarót a varrógépem alatt mozgatom és így készítem az adott mintát. Ezt nevezik szabadkézi tűzésnek. Mik a terveid a jövőre nézve? Szeretnék anyagtervezés- sel is foglalkozni, majd tartós együttműködést kiépíteni butikokkal, viszonteladókkal, esetleg egy franchise márka beindítása is aktuális lehet, de egyelőre most még igyekszem a jelenre koncentrálni, és megbirkózni az adott kihívásokkal. Elsősorban a web-oldalam elkészítése a legfontosabb. Dolgozunk rajta, hamarosan beindul, aztán nemsokára a varroda rekonstrukciójával kell majd foglalkoznom és közben eleget tenni a kliensek igényeinek. Nagy álmom, hogy saját bemutatóteremben tudjam fogadni a hozzám látogató vevőket, és van egy vágyam, hogy tanfolyamokat tudjak majd tartani hozzám hasonló ügyes, jó fej csajoknak. Bízom benne, hogy nemsokára teljesül ez is, a pozitív hozzáállás már megvan. • És mi a hobbid mindemellett? Nekem megadatott az a csoda, hogy a munkám lett a hobbim, ezért ezt a két dolgot nem különítem el. Természetesen ma már társul hozzá pár olyan dolog, amit nem igazán szívesen csinálok, például a számláim elrendezése, hivatalos ügyek intézése, de ezeket az apróságokat leszámítva igazán szerencsésnek mondhatom magam. Mindezért nagy hálával tartozom a családomnak is, mert a támogatásuk nélkül nem biztos, hogy itt tartanék. Igazából azt szeretem a legjobban, mikor rám hagyják a tervezés folyamatát. Küldenek pár fotót a gyerekszobáról, esetleg a kis tulajdonosról és én megpróbálok ráérezni a személyiségére. De van olyan is, hogy a szülőknek már van konkrét elképzelésük, és ilyenkor igyekszem teljesíteni a vágyaikat. Természetesen ragaszkodom a saját tervezéshez - ötvözve az adott stíluselemekkel, de mindenképpen az egyediség a cél. Az a véleményem, hogy egy olyan gyermek, aki jó minőségű, szép kézművestermékek között nő fel, ezt a színvonalat fogja igényelni felnőtt korában is. Biztos vagyok benne, hogy jobban érdeklődik majd a kultúra iránt, ösztönösen az igényességre fog törekedni. Ez nem sznobizmust jelent. Az egyedi, kézművestermékeknek lelkűk van és ez érték ebben az instant világban. • Miket készítesz legszívesebben? Legszívesebben ágytakarókat készítek. Akár gyermekeknek, akár felnőtteknek, de mindegyik darab kihívás számomra. Igényesen letűzött, gondosan elkészített kézimunkák ezek, amelyek generációkon keresztül használhatóak, moshatóak, strapabírók. A szépség csak ráadás. Meddig tart egy takaró elkészítése? Akár egy hónapba is eltelhet, de ha nagyon bonyolult a minta, akár tovább is elszórakozom vele. Ha van
