Új Szó, 2016. szeptember (69. évfolyam, 204-227. szám)
2016-09-14 / 214. szám, szerda
Itthon 2016. szeptember • www.ujszo.com Új szó HOBBI PIKK Kerti többlettermények a Facebookról NEM TUDOM, HOGY MÁSOK IS ÉSZREVETTÉK-E, DE EGYRE TÖBB ÉRTELMES DOLOG (IS) JÖN VISSZA A DIVATBA. A DEREKAT ALAPOSAN TAKARÓ NADRÁGOK, A VINYLLEMEZEK, NA ÉS PERSZE A KERTÉSZKEDÉS. a kedves olvasó most sóhajt egyet, hiszen épp előbb jött be a kertből, és még vár rá a befőzés, a lekvárfőzés, akkor annak nagyon örülök. Hiszen ha körbenézünk közvetlen környezetünkben, a szerencsésebbeknek megadatik az, hogy nem a városba kell bemenniük paradicsomért, hanem kisétálhatnak érte a komposzton túlra. Viszont úgy néz ki, hogy a kertészkedésre igenis, újra motiválnunk kell magunkat és másokat. Szerencsére, annyira nem rossz a helyzet, hiszen egyre többen és többen térünk vissza a gyökereinkhez, az alapvető zöldségek és gyümölcsök otthoni termesztéséhez. Nem is olyan rég, találkoztam a Facebookon egy családi kezdeményezéssel, amiből (nem csak) a Csallóköz embere tanulhat. A PIKK lényege, hogy a terméstöbbleten nemes egyszerűséggel továbbadnak, elcserélik vagy eladják. így mindenki jól jár. Erről beszélgettem Németh Gergellyel. A feleségével Zuz- kával, és kisfiúkkal Fllippel ők alkotják a PIKK csapatát. • Hogy született meg a PIKK ötlete? Nyárasdon, ahol élünk, van egy kertünk a családdal. A kert fontos része az életünknek, egyrészt örömet okoz, meg hát egészségesebb, ami itt megterem, a boltban vásárolt import élelmiszerekkel szemben. Gyümölcsök, zöldségek, fűszernövények, gyógynövények. Vegyszereket nem használunk. Ha gazdag év van, nem szeretnénk veszni hagyni a sok felesleget, így úgy döntöttünk, hogy akkor kiárusítjuk, ami kimarad. Például az interneten, a Facebookon. Kiposztolom, hogy van pár felesleges cukkinink, és jelentkezik, akit érdekel. A PIKK szót pedig a gügyögő kisfiúnk alkotta meg. így nevezi a napot, fényt, ráadásul az angol pickszed- ni, csipegetni jelentéshez is passzol. • Van idő a kertészkedésre az irodai munka mellett? Lehet rá szakítani, ha az ember akar. Az van a kerttel, hogy ha munka van, akkor munka van. Viszont egyelőre még nem nőtt a fejünkre, bár néha úgy néz ki. Napi szinten nem tudunk vele foglalkozni, de hetente többször igen. Öntözünk, gyomlálunk, kapirgálunk, ha elkésünk vele, akkor behozzuk később. • Az ember azt hinné, hogy manapság már az ülőmunkát végző ember nem fog kimenni kertet ásni. Nálatok ez hogyan jött? A szüléinknek és környezetünknek köszönhetjük, hogy nem undorodunk a kinti munkáktól. Mindig is volt kertünk, növényeink, állataink. S ha az embert érdekli valami, akkor beleássa magát. Mit hol lehet termeszteni, milyen növény milyen más növénnyel szeret egy ágyásban élni; milyen természetes főzetekkel lehet gyógyítani más megbetegedett növényeket. Inspirálódunk máshol látott példákkal. Igyekszünk csakis természetes alapanyagokat használni, a permetezéshez is. • Nem lenne egyszerűbb megvenni a boltban? Szimbiózisban szeretnénk élni a világgal és egészségesen, ezért meggondoljuk, hogy mit eszünk, mit veszünk. Sajnos a mai világban a feje tetejére van minden fordítva, semmi sem úgy van, ahogy gondolod. Ezért a legegyszerűbb, ha mindent, amit lehet, magad oldasz meg, főleg az ilyen fontos dolgot, mint az egészséged. • Hogyan látod a környezeted viszonyát ehhez? Az ember eltávolodott a házi dolgoktól. Pedig náíunk a faluban is még pár évtizede, az „átkozott" szociban volt a falunak boltja, ahol a helyi termesztők az élelmiszert a falusiaknak árulták. Aztán jött a nagy villogás, színes világ, és mindenki megbolondult: csomagolt, bolti gyümölcs, „papája Nicaraguából". De talán most jön valamiféle felvilágosodás. VARGA BIANKA (FOTÓK: PIKK ÉS A SZERZŐ) Magunkat is műveljük Ennyire még soha nem volt szabad választásunk a felett, hogy mit teszünk az asztalra magunknak, és a családunk számára. Nekem a legnagyobb biogazdálkodás, két utcával arrébb, a mamáék kertje. Tökéletes helyzetben vagyunk, a termőföld kiváló, az időjárás is kedvező, nem leptek el még mindent a betonágyások. Egyetlen dolog van, amit a földön kívül művelni kell, az pedig önmagunk. Ez pedig hangozhat bármennyire is álmodozónak, akkor is így van. A kertészkedés nem csak az ételt hozza magával. Az ember mozog, ha úgy tetszik, sportol. Mert igen, nemcsak futással, görkorcsolyákkal és szobabiciklivel tudjuk magunkat kondícióban tartani, hanem egy jó ásással, kapálással, gereblyézéssel. De az még semmi! Az ember kint van a szabadban, és tengerparti nyaralásokat megszégyenítő barnasággal fog garantáltan este bemenni vacsorázni. A vacsora pedig lehet pont ennek a munkának édes gyümölcse, zöldsége. Amiben benne van minden erőfeszítése, energiája, gondoskodása, munkája, (vébé)
