Új Szó, 2016. szeptember (69. évfolyam, 204-227. szám)
2016-09-14 / 214. szám, szerda
* www.ujszo.com | 2016. szeptember 14. KULTÚRA I 5 A drámai 56-os helyzet Nem mozgatta meg a hazai magyar írók fantáziáját a későn kiírt tematikus pályázat JUHÁSZ KATALIN A kassai Thália Színházban a közelmúltban ismertették annak a drámapályázatnak az eredményét, amelyet Magyarország Kassai Főkonzulátusa a színházzal közösen hirdetett meg az 1956-os forradalom 60. évfordulója alkalmából, összesen három mű érkezett, és mivel pont ennyit díjazhattak, egyik szerző sem maradt elismerés nélkül. Július elején érkezett szerkesztőségünkbe a felhívás a Csemadok Kassai Városi Választmányától, melyet a lebonyolítással bíztak meg. Ebben az állt, hogy augusztus 15-i határidővel várnak drámákat hazai magyar szerzőktől az 1956-os hősök tiszteletére, a szlovákiai történések, reakciók hangsúlyozásával. Mondhatjuk tehát, hogy a potenciális szerzők rendelkezésére álló idő rövid volt. Ezt némiképpen árnyalja, hogy már tavaly nyáron szóba került a pályázat, de csak az idei nyár elejére vált biztossá, hogy a magyar félnek lesz rá anyagi kerete. A kiírásban az is szerepelt, hogy a főkonzulátus egy, a Thália Színház pedig két pályaművet díjazhat. Nos, előbbi elismerését Tarics Péter, az utóbbiét pedig Csáky Pál és Krausz Tivadar kapta meg. A három dráma felolvasóest formájában kerül a közönség elé október, november és december folyamán. Fogács Milkóst, a Thália Színház dramaturgját arra kértük, értékelje szakmai szempontból az alkotásokat. „Tarics Péter szövege, a Tanúságtétel, (i)gazság, végítélet egy tipikus reprezentatív, protokolláris mű, amely valamilyen konkrét alkalomra, jubileumra, ünnepségre szokott készülni. Mindenképp elismerésre méltó viszont az az alaposság, amellyel a szerző belezsúfolta negyven oldalba 1956 egész történetét. Hatalmas kutatómunkát végzett, és a szlovákiai eseményeket is hozzárendelte a történethez. A darab jelentőRÖVIDEN Nóhány múzeum zárva lesz Pozsony. Az Európai Unió állam- és kormányfőinek pozsonyi találkozója miatt szeptember 16-án, pénteken zárva lesz a Szlovák Nemzeti Múzeum több múzeuma: a Vajanský rakparti központi épület, a várban lévő Történeti Múzeum és a Žižka utcai múzeumok, tehát a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma is. (tb) Százezer látogató a Modigliani-tárlaton Budapest. Több mint százezer látogatót regisztráltak eddig a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) Modigliani-kiállításán; a nagyszabású tárlat az október 2-i zárásig hétfőnként is megtekinthető. Az MNG kiállítása az olasz festő életművének első nagyszabású bemutatója Magyarországon. A több mint nyolcvan alkotást: aktokat, portrékat és szobrokat - köztük 61 Modigliani-művet—felvonultató tárlatra a világ több nagy köz- és magángyűjteménye kölcsönzött műveket. (MTI) Peter Kalmus a zsinagógában Somorja. Ma 19 órakor nyitják meg az At Home Galleryben Peter Kalmus One Man Band Tour 2016 című kiállítását. A kiállítás kurátora: Boris Kršňák. A szlovák képzőművész, performer 2000-ben már kiállított a somor- jai zsinagógában. Ezúttal olyan installációt mutat be, amely kettéosztja a kiállítóteret. Az egyik részben az emlékezés helyét alakította ki a művész szemétre dobott kacatokból, régiségkereskedésekben vásárolt tárgyakból, múltból származó információkból. A másik térfélen pedig alternatív oktatást nyújtó iskolát hozott létre. A kettő azonban - a megismerést szolgálva-együtt működik. A kiállítás október 13- ig tekinthető meg. (tb) A forradalom tíz évvel ezelőtt, az 50. évforduló apropóján is megihlette a színházcsinálókat. Az akkori termésnek az 56 csepp vér című rockmusical az egyik legemlékezetesebb darabja. A Rómeó és Júlia-átiratból film is készült (Képarchívum) sége leginkább abban áll, hogy a hallgatóság felelevenítheti ismereteit 1956-ról, és megtudhatja, hogy ezzel párhuzamosan mi történt, illetve mi nem történt nálunk. A drámai szituációk komponálása azonban már nem igazán sikerült a szerzőnek” - mondta el a dramaturg. Tarics Pétert e- gyébként az utóbbi időben a Boráros Imre Színház házi szerzőjeként ismerhetjük, főleg monodrámákat ír. Egy nemzeti öntudatra ébresztő, kinyilatkoztató, küldetéstudatos, az időben jó néhány évtizedet visszalépő színházeszményt vall a magáénak. Az irodalmárként rendkívül sokoldalú Csáky Pál több drámát is jegyez. Ez a mostani, a Ballada a szabadságról egy család története, amelyen végigzakatol a történelem. „A főszereplő nő első félje a második világháborúban hal meg, második félje az 50-es évek szövetkezetesítésének esik áldozatául, a lánya kommunista lesz, a fia pedig 56-ban hal meg. Minden kataklizma idején történik velük valami, ami emberáldozattal jár. Szóval ez egy modellértékű történet, de süt belőle, hogy Csákynak meglehetősen régimódi elképzelései vannak a színházról. Itt már akadnak színpadi konfliktusok, szemben állnak egymással bizonyos elvek és eszmék, de a szereplők nem hús-vér figurák, inkább szócsövek” - véli Forgács Miklós. A Thália dramaturgja a harmadik művet, Krausz Tivadar A kutya halála című drámáját tartja a legizgalmasabbnak. A legegyénibb hangú hazai magyar szerzők egyike az utóbbi időben az irodalom peremvidékére került, nagyon ritkán publikál, úgyhogy első drámája egyfajta visszatérésnek is felfogható. „Egy második világháborús hadifogoly hazafelé tartva talál egy szovjet harci kutyát, amelyet tankok felrobbantására képeztek ki. És mivel a nagyanyja és az édesanyja orosz, szót tudnak érteni az ebbel. Aztán sok minden történik a férfival. Filmesként dolgozik, magas pártkörökbe kerül, szovjet elvtársakat kísér, maj d kegyvesztett lesz, mert a felvidéki jogfosztottakat képviseli és a kitelepítések ellen próbál tenni. Az ő történetével párhuzamosan a kutya szemszögéből is látjuk a világot. Ez az abszurd látásmód nagyon érdekes, de a szöveg túlságosan epikus. Érezhető, hogy a szerzőnek nincs tapasztalata a drámai formákkal.” Forgács Miklós számára a pályázatnak két tanulsága van. Az első az, hogy egy jubileum vagy előre megadott téma nem mozgatja meg a szerzők fantáziáját. Azok, akik a drámai műnem iránt érdeklődnek, szívesebben hoznak saját témát. Ráadásul nálunk kevés írónak van komplex színházi víziója. Ezt bizonyítja a tavalyi komáromi librettópályázat is, amelyre négy mű érkezett, és közülük is csak egy felelt meg a kiírásnak. A második tanulság, hogy aktívnak tekinthető színműíróink színházról alkotott képe nem a legkorszerűbb. Érződik, hogy nem ismerik közelről a mai színházi irányzatokat, trendeket. „Mostanában megint azt a korszakot éljük, amikor nem elsősorban az íróasztal mögött, írói magányban született szövegek kapnak teret a színpadon, hanem azok, amelyek egy konkrét színházi stábbal együttműködve alakulnak” - állítja a Thália Színház dramaturgja. Szükséges némi „utómunka” ahhoz, hogy a három díjazott darab közönség elé kerülhessen. A felolvasó színház jellegéből adódóan bele kell férniük egy-másfél órába, ezért húzni kell belőlük, alakítani kell rajtuk. Nézz a szomszédod képébe! - a budapesti Toldi moziban Az elmúlt két év legsikeresebb szlovák és szlovák-eseh koprodukciós alkotásait láthatják az érdeklődők holnaptól szombatig a budapesti Toldi moziban a Szlovák Filmnapokon, amelyet Nézz a szomszédod képébe! mottóval kínál a Szlovák Intézet. A kiválasztott öt film hazai és nemzetközi megmérettetéseken is sikerrel szerepelt, fontos, aktuális kérdéseket feszeget, nyugtalanít és szórakoztat egyszerre. Emellett a magyar nézőkre a meglepetés erejével hathat a szlovákiai magyar színészek és producerek jelentős szerepe a mai szlovákiai filmgyártásban. Erről is szó esik majd a nyitófilmet követő beszélgetésen, ahol Prikler Mátyás rendezőt és Marek Leščák forgatókönyvírót Gerencsér Péter filmtörténész kérdezi. A Szlovák Filmnapok nyitófilmje Marko Skop Eva Nová című drámál~J A OJ t—J v Mrien 09 15. o K-&61 ' s 2 9 1 S ( I S i I č V Š ľ ľ K l SIMM |M-XMYJI N ja, főszerepben Emília Vášáryová- val. Jaro Vojtek Gyerekek című alkotása négy epizódban láttatja a gyermek-szülő kapcsolatot, a film egyik főszerepét Bandor Éva alakítja. Peter Bebjak A takarító című filmjének főszereplője elhunyt emberek lakását takarítja, és munkája kapcsán bizarr kedvtelést talál: kilesi a hozzátartozók életét. Vetítik a filmnapokon Ivan Ostrochovský Koza című bokszolós road movie-ját, valamint Slávek Horák cseh-szlovák koprodukcióban készült Házi gondozását. „Nem könnyű a szlovák kultúrának Budapesten, nagy a konkurencia. De remélem, az áprilisi könyv- fesztivál szlovák díszvendégségének sikeréből, az érdeklődésből a szlovák filmszemle is képes profitálni - mondta el kérdésünkre Deák Renáta, a budapesti Szlovák Intézet munkatársa. - Tavaly már volt egy hasonló szemle a Toldi moziban, azt együtt szerveztük a Cseh Centrummal. Nagyon sokan voltak kíváncsiak a friss szlovák és cseh termésre. A cseh filmnek komoly rajongói vannak Magyarországon, de a kortárs szlovák film nem marad el a cseh mögött. És az is látszik az idei válogatásból, hogy az elmúlt években nagyon eredményesen segíti egymást a két filmszakma. Bízom benne, hogy a Toldiban most is sikere lesz a szlovák filmnek, hisz legjobbat hozzuk a magyar közönség elé. Annak is nagyon örülök, hogy egyre nagyobb nyitottságot tapasztalunk, főleg az alternatív közösségek oldaláról. PapírFejek - Szlovák filmbox címmel például egészen év végéig klasszikus szlovák filmeket fognak rendszeresen vetíteni a Kék Ló nevű romkocsmában és az Auróra közösségi térben is.” (as, k)
