Új Szó, 2016. szeptember (69. évfolyam, 204-227. szám)
2016-09-12 / 212. szám, hétfő
4 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 2016. szeptember 12.1 www.ujszo.com Pozsonyban egyeztettek a pénzügyminiszterek az adóelkerülések elleni uniós összefogásról Jyrki Katainen, az Európai Bizottság alelnöke, Peter Kažimir pénzügyminiszter és Jósé Angel Gurria OECD-főtitkár szerint szigorítani kell az adózási szabályokon (TASR-feivétei) Pozsony. Az uniós tagországok költségvetései évente 50-70 milliárd euró adóbevételtől esnek el a nemzetközi nagyvállalatok kreatív adóalap-csökkentő gyakorlata miatt. Az Európai Unió pénzügyminisztereinek (Ecofin) hétvégi pozsonyi találkozóján erre a problémára is megpróbáltak gyógyírt találni. A pozsonyi értekezlet fontos témája volt az adóelkerülés és adócsalás elleni megújult és összehangolt küzdelem. A pénzügyminiszterek egyetértettek abban, hogy a legtöbb állam adóigazgatását komoly kihívás elé állítja a digitális gazdaság. „Szigorítani szeretnénk az adózási szabályokon, megakadályozva, hogy a cégek kijátsszák az európai adózási szabályokkal kapcsolatos kiskapukat, ugyanakkor nem szeretnénk, ha a szabályok szigorítása miatt a cégeket elriasztanánk az európai beruházásoktól” - nyilatkozta Peter Kažimir szlovák pénzügyminiszter, aki szerint azonban az uniós adóharmonizáció továbbra sem téma. Magyar javaslat Varga Mihály magyar pénzügyminiszter szerint a digitális vállalatoknak is ki kell venniük a részüket a közteherviselésből, és ugyanúgy, mint bárki másnak jövedelmük után adót kell fizetniük. A magyar miniszter által Pozsonyban ismertetett megoldás lényege, hogy a bankok és egyéb pénzügyi szolgáltatók visszatartanának minden regisztrált digitális vállalatnak irányuló kifizetésből egy bizonyos százalékot, és azt továbbutalnák a saját adóhatóságuknak. A levont összeg mintegy fedezetként szolgálna a meg nem fizetett adó után - mutatott rá Varga, aki szerint a rendszer az EU minden tagállamában működhetne, így a digitális cégeknek történő fizetések más tagállamokba való áthelyezésével nem lenne megkerülhető. Az OECD is beszállt A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országai már 2013-ban akciótervet fogadtak el a káros adótervezés visszaszorítására. A 15 pontból álló akcióterv (BEPS) célja, hogy olyan eszközökkel lássa el az adóhatóságokat, amelyekkel fel lehet tárni az agresszív adótervezésből eredő veszteségeket. Az Európai Tanács pedig idén júliusban - a BEPS akcióterv kidolgozása során kialakult közös álláspontból kiindulva - elfogadta az adóelkerülés elleni irányelvét. Az uniós dokumentum öt témakörben (a kamat levonhatóságának korlátozása, a tőkekivonás megadóztatása, visszaélés elleni általános szabály, ellenőrzött külföldi társaságokra vonatkozó szabályok, hibrid struktúrák) határoz meg közös iránymutatást, a végrehajtást nemzeti hatáskörbe utalva. Az új szabályok közül legalább négyet kell a tagállamoknak 2018 végéig bevezetniük. Problémás gazdaság A pozsonyi tanácskozáson résztvevő pénzügyminiszterek áttekintették az unió gazdasági helyzetét, és egyetértettek abban, hogy fiskális területen is minden korábbinál több kihívás előtt áll Európa. A pénzügyi válság örökségeként gazdasági és politikai bizonytalanságokkal kell megküzdeni, másrészt több ország költségvetési hiánya meghaladja a 3 százalékos referenciaértéket, ráadásul megrendült a bizalom az euróövezet integritásában. Uniós segélycsomag Kažimir szerint a helyzet javítása érdekében hozták létre tavaly a Juncker-tervnek is nevezett Európai Stratégiai Beruházási Alapot (EFSI). A Jean-Claude Juncker uniós bizottsági elnök nevéhez kötődő terv azon az elképzelésen alapul, hogy Brüsszel az uniós büdzséből 21 milliárd eurót bocsát rendelkezésre, és az Európai Beruházási Bankkal (EIB) együttműködve, összesen 315 milliárd euró értékben segítik elő olyan beruházások megvalósulását, amelyeket a magánszektor gazdasági alapon esetleg túl kockázatosnak ítélne, de ilyen ösztönzővel mégis hajlandó belevágni a megvalósításba. Jyrki Katainen, aki az Európai Bizottság illetékes alel- nökeként felügyeli és egyengeti az európai beruházási programot, Pozsonyban elmondta, hogy rendkívül elégedett az eddigi eredményekkel. Szerinte a beruházási terv rácáfolt a kétkedőkre: az EIB csaknem 100 projekten dolgozik, aminek köszönhetően 200 ezer uniós kis- és közép- vállalkozó juthat támogatáshoz, miközben a 315 milliárdos keret 37 százalékát már felhasználták. Katainen szerint már e héten javaslatot tesznek a program meghosszabbítására. (TASR, MTI, mi) PRVÁ STAVEBNA SPORITEĽŇA LAKÁSHITEL 2030-ig dotáljuk a veszteséges szlovák bányákat Nyitranovék. „Amíg én leszek a miniszterelnök, a szlovák kormány nem fordít hátat a hazai bányászoknak” - jelentette ki szombaton Robert Fico kormányfő, aki idén sem hagyta ki a lehetőséget, hogy a szlovákiai bányásznap alkalmából ne ereszkedjen le egy hazai bányába. A kormányfő a nyitranováki bánya mélyén megígérte hogy 2030-ig támogatni kívánják a 4200 embernek munkát adó, ugyanakkor veszteséges Felső-nyitrai Bányatársaságot. A kormányfő ezzel szembemegy az Európai Bizottsággal. Ez utóbbi ugyanis idén tavasszal élesen bírálta Szlovákiát azért, mert a szénbányászat évi 90 millió eurós állami támogatását is az áramszolgáltatók ügyfeleivel fizetteti meg. Ez a fogyasztói ár tizedét teszi ki, vagyis minden egyes euróból, amit az áramszolgáltatónak kifizetünk, tíz centet erre fordítanak. A széntüzelésű erőművek támogatására fordított díjból a Felső-nyitrai Bányatársaságot támogatják. Csak ennek köszönhető, hogy a nem versenyképes szénbányászat még nem szűnt meg. Fico a hétvégén ráadásul azt sem zárta ki, hogy ha a bányák tulajdonosai újabb ötletekkel állnak elő, az állam ezekre is biztosíthatna támogatást. (TASR, mi) Németország nagyon megfizet a brexitért Berlin. Ha a britek elhagyják az EU-t, akkor a németek nagyon rosszul járnak, ugyanis a 2019-2020- as költségvetésbe 4,5 milliárd euróval többet kellene befizetniük — írja a Reuters egy belső német pénzügyminisztériumi dokumentumra hivatkozva. A németek már így is messze a legnagyobb nettó befizetők az unióban, éves szinten nagyságrendileg több mint 15 milliárd euróval többet tesznek be a közös kasszába, mint amennyit kivesznek belőle. Európa második legnagyobb nettó befizetőjének kiesésével - akik a britek lennének - a németek részaránya az uniós GDP-ből a jelenlegi 21-ről 25%-ra nőne. A pénzügyminisztériumi dokumentum - amelyet Wolfgang Schäuble tárcavezető kérésére készítettek - megjegyzi, hogy az extra 4,5 milliárd euró nem számol az EU büdzsé semmilyen kompenzációs kiigazításával, ami a brit kilépés miatti kiesést csökkentené. Mindezek mellett azért érdemes szem előtt tartani, hogy jogilag még nem történt semmi: azaz a britek még nem nyújtották be a hivatalos kilépést elindító, lisszaboni szerződés 50. cikkelye szerinti folyamatot, ami alapjáraton két évet adna a tagállamnak a kilépésre. (MTI, TASR) AKTUÁLIS középárfolyamok 1 VALUTA ÁRFOLYAM 1 VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8455 Hl Lengyel zloty 4,3345 m Cseh korona 27,022 Magyar forint 308,61 n Horvát kuna 7,4838 CT Román lej 4,4495 n Japán jen 115,85 Svájci frank 1,0969 n Kanadai dollár 1,4600 CT USA-dollár 1,1268 a VÉTEL - ELADÁS [bank DOLLÁR I CSEH KORONÁI FORINT Sberbank 1,16-1,09 27,83-26,21 322,49-294,71 OTP Bank 1,18-1,08 28,21-25,83 322,18-295,03 Postabank 1,17-1,08 27,97-26,08 HH Szí. Takarékpénztár 1,16-1,08 27,76-26,21 323,33-295,49 Tatra banka 1,16-1,09 27,89-26,16 322,15-296,47 ČSOB 1,15-1,09 27,71-26,34 mmm Általános Hitelbank 1,16-1,09 27,84-26,22 322,35-294,58 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) TP33010029
