Új Szó, 2016. szeptember (69. évfolyam, 204-227. szám)

2016-09-10 / 211. szám, szombat

o N C/5 Jön a Mérges Buddha 21, oldal 2016. szeptember 10., szombat, 10. évfolyam, 37. szám 9/11 öröksége: terror után háború A 9/11-es terrortámadás nemcsak az emberek biztonságérzetét változtatta meg világszerte, hanem egy új, ideológiai jellegű háborúsorozat kiváltó oka lett. T ragédia, rombolás. Vér, szilánkok. Áldo­zatok, leomló épü­letek. A 2001. szep­tember 11-i New York-i terrortámadást követő kép­sorok beleégtek a nyugati világ polgárainak retinájába. A megtör- ténhetetlen, az elképzelheteden vált valósággá. Emberi drámánál, emblematikus cselekménynél sok­kal többről van szó: korszakzáró, korszaknyitó mozzanatról. Újraindított történelem A WTC ikertornyai elleni támadás a fukuyamai értelemben vett törté­nelemvégi időszaknak vetett véget. Az 1989-ben induló idilli „hosz- szú évtizednek”. Amikor ’89-ben Közép-Európa felszabadult a szov­jet elnyomás és a kommunizmus alól, ezzel párhuzamosan pedig összedőlt a Szovjetunió, egy rövid időre úgy tűnt, valóban vége a tör­ténelemnek. Jön a Pax Američana, avagy a Pax Democratica: a világ mind több részében győzedelmes­kedik a demokrácia, a szabad világ kiterjeszti határait, ennek eredmé­nyeként lassan értelmezhetetlen fo­galommá válik a háború és a dikta­túra. Jön a töreden béke, a fejlődés, a szabadság korszaka. Amikor 1992-ben megjelent Fran­cis Fukuyama híres könyve, A tör­ténelem vége és az utolsó ember, valóban úgy tűnhetett, az aranykor köszönt az emberiségre. A kommu­nista rendszerek Európában és a vi­lág nagy részén összeomlottak, ahol maradtak, ott vagy önmaguk véres paródiájává váltak (Eszak-Korea), vagy belső reformokkal menekül­tek előre (Kína gazdasági nyitása). Ezzel párhuzamosan az Egyesült Államok súlya nőtt, az Európai Unió integrációja mélyült, határai kitolódtak, a világ pedig egyre nyi­tottabbá vált. Háborúk a terror ellen Ennek a nagy történelemvégi idill- nek a végére tett pontot az ikertor­nyokra célzott támadás, új törés­vonalakat rajzolva. Az értelmezési verseny pedig a mai napig tart: a terrorizmus üzent hadat a szabad világnak, vagy a civilizációk egymás elleni küzdelmének előszele érte el a Nyugat partjait? Amerika 9/11-re adott válasza lát­szólag az első koncepcióból indult ki, ezt támasztotta alá a Bush-ad- minisztráció nyelvezete is. A terro­rizmus elleni Háború első színhelye Afganisztán volt, a konfliktus gya­korlatilag a mai napig tart. Szűk egy hónappal a WTC ledőlése után, 2001. október 7-én az Egyesült Ál­lamok hadereje megkezdte az afga­nisztáni hadműveletet, az első hó­napok sikerei láttán pedig kevesen gondolták volna, hogy több mint egy évtizedig elhúzódó háború vár a nyugati szövetségesekre. A komolyabb problémák 2005- ben kezdődtek, paradox módon a legtöbb amerikai katonai áldozat pedig a béketeremtő imázst építő Barack Obama első elnöki ciklusa alatt volt. Míg a háború elején ha­vonta 5-10 koalíciós katona esett el, addig a csúcsponton, 2009 és 2012 között ennek a tízszeresére ugrott a nyugati katonai áldozatok száma. Döntő többségük amerikai volt. Két évvel az afgán kaland meg­kezdése után új frontvonal nyűt a terrorellenes háborúban. 2003. március 20-án megkezdődött az Iraki szabadság hadművelet. A hivatalosan deklarált cél az állí­tólag tömegpusztító fegyvereket birtokló Szaddam Husszein diktá­tor hatalmának megdöntése volt, emellett a rendszert a terrorizmus támogatásával is gyanúsították. Az iraki rezsimnek nem sok köze volt a 9/11-es támadásokat elkövető al­Kaidához, ám áttételesen a háború oka a szeptember 11-i támadás. Míg a nyugati katonák az ázsiai frontokon harcoltak, az iszlám terroristák megvetették lábukat a nyugati világban. 2004. március 11-én a madridi pályaudvar elleni támadás 191 halálos áldozatot kö­vetelt, az egy évvel későbbi londoni terrorcsapásban 56-an haltak meg. Vég nélküli háború Mind az algán, mind az iraki há­ború gyakorlatilag vég nélküli konfliktussá vált. Közös vonásuk a villámgyors előretörés, a kontroll megszerzése, az új rendszer alapjai­nak lerakása, majd a belső ellenállás kialakulása és megerősödése. Gya­korlatilag az elfoglalt területeken belül üti fel a fejét a terror eszközeit használó ellenség, destabilizálva a régiót, aláásva a megszálló hata­lom tekintélyét Jellemző, hogy az ország elfoglalása során, a reguláris hadseregek elleni támadásban sok­kal kevesebb katona veszti életét, mint a megszállás időszakában el­követett gerilla- és terrorakciókban. Afganisztán és Irak ikertestvérnek tűnik, ám paradox módon két erősen eltérő történetet mutat. Mindkettő etnikailag heterogén, különböző fejlettségi szintű régi­ókból összegyúrt ország, ám míg Afganisztán mindig egy periférikus, ellenőrizheteden állam volt (az im­A világtörténelem legsúlyosabb terrortámadása Példátlanul súlyos, tömegkatasztrófával járó terrorcselekmények sorozata rázta meg tegnap az Egyesült Államokat: New Yorkban - két becsapódó repülőgép nyomán - összeomlott a Világkereskedelmi Központ (WTC) ikerfelhőkarcoló mindkét tornya, Washingtonban pedig a védelmi minisztérium, a Pentagon épületére zuhant egy repülőgép vagy egy helikopter. New York belvárosa, Manhattan déli része fölött reggel három­negyed kilenckor tűnt fel egy szokatlanul alacsonyan szálló gép. Mint utóbb kiderült, az American Airlines Bostonból Los Angelesbe tartó Boeing 767-esét térítették el. A gép belevágódott a Világkereskedelmi Központ egyik tornyába, körülbelül a nyolc­vanadik emelet magasságában. Tizennyolc perccel később egy másik gép érkezett, és a másik toronynak csapódott neki. New York fölött lángok csaptak fel, és sűrű, fekete füst borult a városra. „Szörnyűségesen sok em­ber veszítette életét" - jelentette be Rudolph Giuliani New York-i polgármester. Az első hivatalos becslések 10 ezerre teszik a halot­tak számát, de egyes hírek szerint elérheti a 60 ezret is. New Yorkban és Washingtonban kora délutánra vérhiány alakult ki. (...) A támadássorozatot a Népi Front Palesztina Felszabadításáért mozgalom vállalta magára, de később a szervezet szóvivője cáfolta ezt az állítást. Meg nem erősített források Szíria egyetértéséről adtak hírt. Egyelőre nem tudják, kik állnak a történtek hátterében. Míg a világ döbbenettel fogadta a merény­leteket, a palesztinok lakta Kelet-Jeruzsá- lemben, Irakban és más arab országokban örömünnep tört ki a hír hallatán. Az AFP háttértudósításában emlékeztet arra, hogy az egyiptomi kormány már júniusban figyelmeztette Washingtont: ha az Egye­sült Államok nem tesz komoly lépéseket a közel-keleti erőszak megfékezésére, félő, hogy elszabadul a terrorizmus. Az al-Akbár kormánylap augusztus végén bírálta George Bush elnököt, és azt írta: az izraeli-arab konf­liktus „egyre általánosabb és egyre veszélye­sebb amerikai-arab konfliktussá vált." Oszama Bin Laden közel-keleti terrorista vezető három hete állítólag arra figyelmeztetett, hogy híve­ivel példa nélkül álló támadást intéz amerikai érdekek ellen Izrael támogatása miatt. (...) Új Szó, 2001. szeptember 12. perialista angolok és a kommunis­ta szovjetek bicskája is beletört), addig Irak egy egykori civilizációs központ területén létrehozott kép­ződmény. Lényeges különbség, hogy míg Af­ganisztánt egy terrorszervezeteket bujtató, szélsőséges iszlamista irány­zat vezette, addig Irakban egy világi államot működtető, „régi vágású” keleti diktátor uralkodott. Az al- Kaidához hasonló terrorszervezetek külső, ideológiai ellensége a Nyugat volt, ám a belső, hazai ellenfél a He­lyi világi diktátor - Irakban például Szaddám Husszein. Az amerikai védelmi politika ezt a különbséget nem ismerte fel idejében, vagy ha felismerte, nem tulajdonított neki jelentőséget Hétköznapi terror Az afgán kalandot a történelmi tapasztalatok alapján - nyugati mércével mérve - sikeresen befe­jezni nem lehet, ám lassan lokális konfliktussá vált. Az iraki háború ezzel szemben hosszabb és rémisz- tőbb árnyékot vetett: az I. világhá­ború után megrajzolt állam kvázi szétesésének következtében egy, az al-Kaidánál sokkal profibb és szé­lesebb bázisra építő terrorszervezet, az Iszlám Állam létrejöttéhez járult hozzá. Az állam helyett államot szervező csoportosulás nem csak helyi akciói és a Nyugatra exportált támadásai által vált félelmetessé, hadműveleteinek nem elhanyagol­ható szerepe van az utóbbi másfél év menekülthullámának elindítá­sában. Az elhúzódó konfliktusok hatásá­ra a terrorizmus elleni harc mint „márkanév” megkopott, helyét egyre inkább a civilizációk összecsa­pása veszi át - amit a Fukuyama- vízióra anno replikát író Samuel E Huntington hasonló című mű­vében már a 90-es évek közepén megjósolt. Eközben pedig a terror belopózott a nyugati ember hét­köznapjaiba. Mi a periférián sze­rencsére ezt csak a médián keresztül érzékeljük, ám Nyugat-Európában szinte a mindennapok részévé vált a szorongás. Közben 2008-ban beütött a világ- gazdasági válság is, egyre közpon­tibb téma a középosztály lecsúszása. A történelem végét és a 90-es évek gond nélküli, bizakodó hangulatát a rettegés váltotta fel. Rettegés a ter­rortól, az idegenektől, a lecsúszás­tól, a pauperizálódástól. Migránsúton Vajon mennyiben járultak hozzá a háborús kalandok a menekültáradat megindulásához? Csak kis részben. Az afganisztáni migránsok az ottani szélsőséges helyi erők, sőt, sokszor a kilátástalan szociális helyzet elől me­nekülnek. Előbbi ellen harcoltak az amerikaiak is, utóbbi pedig koráb­ban is jellemző volt a régióra. A Közel-Keletről főleg Szíriából menekülnek a tömegek, azt a folya­matot viszont nem az iraki hadvise­lés váltotta ki, hanem az arab tavasz és a szír vezetésnek a forradalmi mozgolódásra adott véres válasza - valamint a nagyhatalmi érdekek, ezek kereszteződésében áll Szíria. Mózes Szabolcs

Next

/
Thumbnails
Contents