Új Szó, 2016. szeptember (69. évfolyam, 204-227. szám)
2016-09-10 / 211. szám, szombat
101 KULTÚRA 2016. szeptember 10.1 www.ujszo.com Utazás az ügynök koponyája körül Bandor Éva és Mokos Attila az előadás próbáján (Fotó: a színház archívuma) RÖVIDEN Daniel Day-Lewis újra kamera aló áll Lo* Angeles. A 2012-ben bemutatott Lincoln után először készül filmszerepre Daniel Day- Lewis Oscar-díjas brit színész. A Vérző olaj rendezőjével, az amerikai Paul Thomas Ander- sonnal fog együtt dolgozni. Az egyelőre cím nélküli mozi középpontjában az ötvenes évek divatvilága áll. Day-Lewis és Anderson utoljára a Vérző olaj készítésekor dolgozott együtt, alakításáért a színész Oscar-díjat kapott. A 2010-es években egyetlen fűmben szerepelt, Steven Spielberg Lincolnjában, ezért szintén neki ítélték a legjobb férfifőszereplőnek járó aranyszobrot. (MTI) A Womex jövőre Katovicében Varsó. A Lengyelország déli részén fekvő Katovice ad otthont 2017 októberében a világzenei expónak. Az UNESCO 2015 decemberében tüntette ki a Zene városa címmel Katovicét, amely először lesz a helyszíne a lengyel városok közül a világzene csúcsrendezvényének. A World Music Expót (Womex) 1994 óta szervezik meg évente. Tavaly a közép-kelet-európai országok közül elsőként Budapest volt a Womex házigazdája. A rendezvény komoly szakmai sikert aratott, 2550 külföldi vendég érkezett, 1500 cég és kiadó volt jelen 94 országból. A közönség számára is elérhető 60 világzenei koncerten 320 művész lépett színpadra.Idén októberben a spanyol Santiago de Compostelában rendezik meg a világzene első számú szakmai eseményét. (MTI) KACSINECZ KRISZTIÁN Szeptember 16-án mutatják be a Komáromi Jókai Színházban Arthur Miller drámáját, Az ügynök halálát. Az eredeti, márciusra tervezett premier a rendező betegsége miatt elmaradt. Tóth Tibor színházigazgató a premiert megelőző, csütörtöki sajtótájékoztatón elmondta: az előadás kiválóan illeszkedik a 2016/17-es évad tematikájához, a társadalmi megosztottság kérdésköréhez, amit jól kifejez a darabban megfogalmazott kegyetlen farkastörvény is: „Aki csődöt mond az üzleti életben, az csődöt mond a társadalomban és annak nincs többé joga az élethez.” Miller kíméletlen végkövetkeztetése a 40-es években az amerikai álom végső kudarcát leplezte le, mára viszont általános, hétköznapi szorongássá, közép-európai valósággá (is) vált. A főhős, a Mokos Attila által alakított lecsúszott kisvállalkozó, Willy Lo- man ugyanakkor nemcsak a társadalommal, önmagával is meghasonul, élete krízispontra jut. Ahogy Tóth Tibor fogalmaz, „elméjében fokozatosan felszínre törnek a múlt meg nem emésztett emlékei, az elfojtott és elhallgatott titkok és tévedések, melyek lassan rátelepednek a jelenre és felzabálják a jövőt.” „Ez abelső vívódás elevenedik meg a színpadon, melyet jól kifejez a Ga- dus Erika által megálmodott, a gondolatok labirintusára asszociáló díszlet is - vette át a szót a rendező, Forgács Péter. - A bemélyedésekkel szabdalt, megdöntött tér sokszor járhatatlan és veszélyes, hiszen nagyon könnyű megindulni a lejtőn, vagy akár belezuhanni valamelyik verembe. A gödörbe csúszás metaforája is benne van ezáltal a darabban, főleg amikor egy-egy szereplő nyakig elsüllyedve, az egyik veremből szólal meg.” Forgács Péter szerint Miller első pillantásra időben és térben is távolinak tűnő drámáját a mindannyiunk életében felmerülő kétségekkel, az öncsalással, a családi traumákkal és a szeretteinkhez fűződő ambivalens viszonyunkkal való szembesítés teszi időtlenné és igazán emberközelivé. „A főhős az önáltatás csapdájába esik, valójában jóval kevesebb annál, mint amennyit hisz magáról. Egy ponton kénytelen szembenézni a kudarccal, sikertelen életének pedig ezután úgy próbál értelmet adni, hogy a fiát akarja már-már fanatikusan sikeressé tenni, bevégeztetni vele azt, amit ő nem tudott véghez vinni. Végül ez az igyekezete is csődöt mond, ami családi konfliktushoz, majd pedig tragédiához vezet” - foglalta össze a történetet a rendező. A dráma különlegessége, hogy teljesen nélkülözi az időrendet, a főhős gondolatai múlt jelen és jövő között cikáznak, emlékei, illúziói és a jelenvaló szétválaszthatatlan szövevénnyé gabalyodnak. A címszerepet játszó Mokos Attila szerint ez olyan, mintha a főhős fotókat szedegetne ki egy családi albumból, melyekről aztán eszébe jutnak mindenfele dolgok. A darab tehát tulajdonképpen az ő fejében játszódik, nem véletlen, hogy eredetileg a „Fejének belseje” címet szánták neki. Arthur Miller drámáját 1959-ben mutatták be először Magyarországon, a címszerepben Tímár József legendás alakításával. A 90-es évek végén a kassai Thália Színház is műsorra tűzte, az akkori előadásban a most Willy Loman feleségét, Lindát alakító Bandor Éva is szerepet kapott. A művésznő a csütörtöki sajtótájékoztatón elmondta: súlyos szerepről van szó, ami a „kényszer- szünet” alatt is akarva akaratlanul tovább munkálkodott benne. „Ennyi idő alatt felpattannak azok a rétegek, amelyeknek fel kell pattanniuk ahhoz, hogy izgalmas legyen az előadás. Érdekes dolgok születhetnek még ebből” - véli a színésznő. A további szerepekben Tóth Károly, Skronka Tibor, Szabó Viktor, Olasz István, Drága Diána, Dékány Nikolett, Gardenö Klaudia és Nagy László lesznek láthatók. A díszlet- és jelmeztervező Gadus Erika, a rendező asszisztense Balaskó Edit, az előadás zenei vezetője pedig Pálinkás Andrássy Zsuzsanna. Bukta Imre faluja a Zmeták Galériában Bukta Imre: Palántás ágyások, 2001 (Fotó: zmeták Galéria) TALLÓSI BÉLA Október 15-ig látható a Zmeták Ernő Mfivászeti Galériában Bukta Imre Én ás a falu című kiállítása, mely a Mező- szemerón élő is alkotó Mun- kácsy-díjas művész két nagy korszakát mutatja be: korai akciós műveit (1974-től '80- ig) és a festészet dominanciáján alapuló, érett kori munkáit (2001-től napjainkig). Érsekújvár. A Zmeták Ernő Művészeti Galéria egyik hosszú távú programjában rendszeresen mutatja be a magyar képzőművészet jelentős egyéniségeinek alkotásait. Helena Markusková, az intézmény művészettörténésze ezúttal Bukta Imre munkásságából válogatott és állított össze olyan kiállítást, amelyen a közönség komplex képet kap arról, hogy a magyarországi művész miként ábrázolja, milyennek mutatja festészetében a falut. Helena Markusková a nagyszerű válogatással Bukta Imre faluábrázolása fejlődésének ívét is felvázolta. A magyarországi művész munkássága szorosan összefonódik szülőfalujával, Mezőszemerével, ahol felnőtt és ahol dolgozott, ahonnan elindult (hosszabb időt távol töltött), majd ahova visszatért. A falu és a természet formálták Bukta Imre művészetét, adták számára az első impulzusokat az ábrázoláshoz. A falu nyújtotta a témákat is, és a falusi életmód tükröződik ábrázolásmódszerében is; a természethez közeli formákat applikáló klasszikus festészeti stílust, kísérletező művészként, különféle, ötletes és beszédes technikákkal vegyítette - festészetidegen elemek beépítésével a képmezőbe. „Ökologikusán és gyakorlatiasan gondolkodik, re- ciklálja a környezet nyújtotta anyagokat (csempék, gyufák)” - fogalmaz Helena Markusková. Bukta Imre korai műveiben a természet, a szövetkezeti udvar, a régi parasztvilág eszközei-kellékei a fotótechnikával megalkotott - akciókról készült - műalkotások tárgya. Útkereső kísérleteinek egyik emblema- tikus darabja az 1974-es, akciós Repce-lak című munka (Érsekújvárban is kiemelt helyen látható). Bukta Imre testi és lelki lehetőségeinek határait vizsgálva, egyben az alkotószabadságot demonstrálva három napot és három éjszakát töltött ágyban a házukhoz közeli repcemezőn. A falu képének esszenciája a véréből fakad. Téma számára minden, amit vidéki életterében tapasztal: a veteményesek szerves rendje, a facsemeték törékeny szépsége, a tájba épített indusztriális elemek, az ipari hulladékkal teli táj, a téli zimankóba száradni kitett ruhák. Bukta Imre Nem statikus tájat fest, hanem életteret adó, élő organizmusként ábrázolja a falut.
