Új Szó, 2016. szeptember (69. évfolyam, 204-227. szám)
2016-09-10 / 211. szám, szombat
14-15. oldal 2016. szeptember 10., szombat, 10. évfolyam, 37. szám Egy helynek mesélnie kell A kígyó gyereke kígyó Éhhalál várt volna az ötéves Umarra, a Boko Haram iszlamista csoport egyik harcosának fiára egy északkelet-nigériai menekülttáborban, ha Fatima Salisu nem veszi gondjaiba a kisfiút - írta riportjában az AFP francia hírügynökség a Nigériában dzsihádisták által elrabolt tízezrek sorsáról beszámolva. A mikor megkérdeztem egy katonától, hogy örökbe fogadhatom-e a kicsit, gúnyosan nevetett, és azt mondta, inkább hagyni kellene meghalni és kidobni a szemétbe - emlékezett vissza az asszony. A konfliktus új kasztot szült az észak-nigériai társadalomban; a dzsihádisták által elrabolt fiatal férfiak, nők és gyermekek tízezrei váltak a szegények között a legszegényebbé, ők lettek a kitaszítottak kasztja. A 25 éves Fatima Salisunak megesett a szíve a kisfiún. A nő most özvegy és maga is menekült. Több mint egy évig élt az iszlamisták fogságában. Kényszerítették, hogy menjen hozzá a szélsőségesek egyik harcosához. Egy kislánya is született a férfitól, de a kisgyerek meghalt. Fatima „férje” halála után tudott elmenekülni a szélsőségesektől. A nő most menekülttáborban él. w A nő most özvegy és maga is menekült. Több mint egy évig élt az iszlamisták fogságában. Gyermeke meghalt. Az ENSZ Gyermekalapjának jelentése szerint a 2,6 millió nigériai belső menekült fele gyermek. Összesen 475 ezer gyermek szenved súlyos alultápláltságban, háromszor többen, mint januárban, és 20 ezer nigériai gyermeket szakított el a 2009 óta tartó konfliktus a családjától — tette hozzá az UNICEF. Csak a dalori táborban, Borno állam központja, Maiduguri mellett, mintegy ötvenezren élnek, de Fatima Salisu és fogadott fia elkülönülten él a többiektől. „Nem szabad közel mennem hozzájuk, mindenki megvetéssel néz rám” - mondta. „En még csak elviselem a gúnyolódásokat” - mondta a fiatalasszony, de aggódik Umar és a táborban élő hasonló gyerekek miatt. „Megverik őket, nem játszhatnak a többiekkel. Ez faj” — panaszolta. „Ha ezt megengedjük, a harag megváltoztatja őket, és súlyos veszélyt jelentenek majd a társadalomra.” A szakértők figyelmeztetnek a Boko Haram egykori foglyai és a többi nigériai között mélyülő szakadékra is. A Csád-tó térségében elfoglalt városokban a Boko Haram emberek tízezreit tartotta fogva hónapokig, amíg a hadsereg ki nem szabadította őket. A férfiakat rendszerint agyonlőtték. A kiszabadított nőket viszont a társadalom kiközösíti, gyermekeikre leendő fegyveresekként tekintenek. „A lázadók gyermekeinek kitaszítása akadályozza a megbékélési és rehabilitációs folyamatot, és automatikusan befolyással lesz az esetleges radikalizálódásukra” — magyarázta Hilary Marfess, a virginiai Védelmi Elemzések Intézetének (IDA) elemzője, a térség szakértője. „Nagyon sok nőt raboltak el, a legismertebb példa a 2014 áprilisában elhurcolt chiboki diáklányok esete, de sokan önként csatlakoztak a Boko Haramhoz” - mondta az elemző. A városok fegyveres felszabadításakor „szinte leheteden különbséget tenni azok között, akiket elraboltak, és azok között, akik önként álltak be közéjük”, ami miatt a bizalmadanság és ellenségeskedés légköre uralkodik. „Megszakadt a bizalom a közösségek között” - tette hozzá. Még a családokban is érezhető a számkivetettség. „Mindenki azt hiszi, hogy szándékosan mentünk férjhez a Boko Haram fegyvereseihez, pedig kényszerítettek minket” - mesélte köny- nyek között a 27 éves Hafsa Ibrahim, akit a Borno államban fekvő Barnában raboltak el, és kényszerítették hozzá egy terroristához. A hatóságok közbelépésére lenne szükség. „Szeretet« kell mutatnunk az ártadan gyermekek iránt, és támogatnunk kell a szintén ártadan anyjukat” - mondta Borno kormányzója, Kashim Shettima még tavaly májusban. Ellenkező esetben „örökölni fogják” az apjuk haragját- figyelmeztetett. Nigéria északkeled részében azonban az emberek továbbra is meg vannak győződve arról, hogy „a rossz vér” nemzedékről nemzedékre öröklődik. ,A kígyó gyereke kígyó”- tartja egy helyi szállóige. (MTI) Anya és lánya az egyik maiduguri menekülttáborban. Két év után térhettek vissza a Boko Haram fogságából, de nincs hova menniük, mert otthonukat kifosztották, felégették, állataikat elvitték. (Fotók: tasr/ap, srTA/AP) Éhező gyerekek a maiduguri melletti bakasi táborban. A 2,6 millió nigériai belső menekült fele gyermek. Összesen 475 ezer gyermek szenved súlyos alultápláltságban. Vizet osztanak a munai táborban Ő vajon kihez tartozik?