Új Szó, 2016. szeptember (69. évfolyam, 204-227. szám)

2016-09-10 / 211. szám, szombat

14-15. oldal 2016. szeptember 10., szombat, 10. évfolyam, 37. szám Egy helynek mesélnie kell A kígyó gyereke kígyó Éhhalál várt volna az ötéves Umarra, a Boko Haram iszlamista csoport egyik harcosának fiára egy északkelet-nigériai menekülttábor­ban, ha Fatima Salisu nem veszi gondjaiba a kisfiút - írta riportjában az AFP francia hírügynökség a Nigériában dzsihádisták által elrabolt tízezrek sorsáról beszámolva. A mikor megkérdez­tem egy katonától, hogy örökbe fogad­hatom-e a kicsit, gú­nyosan nevetett, és azt mondta, inkább hagyni kellene meghalni és kidobni a szemétbe - emlékezett vissza az asszony. A konfliktus új kasztot szült az észak-nigériai társadalomban; a dzsihádisták által elrabolt fiatal férfiak, nők és gyermekek tízezrei váltak a szegények között a legsze­gényebbé, ők lettek a kitaszítottak kasztja. A 25 éves Fatima Salisunak meg­esett a szíve a kisfiún. A nő most özvegy és maga is menekült. Több mint egy évig élt az iszlamisták fogságában. Kényszerítették, hogy menjen hozzá a szélsőségesek egyik harcosához. Egy kislánya is született a férfitól, de a kisgyerek meghalt. Fatima „férje” halála után tudott el­menekülni a szélsőségesektől. A nő most menekülttáborban él. w A nő most özvegy és maga is menekült. Több mint egy évig élt az iszlamisták fogságában. Gyermeke meghalt. Az ENSZ Gyermekalapjának jelentése szerint a 2,6 millió ni­gériai belső menekült fele gyer­mek. Összesen 475 ezer gyermek szenved súlyos alultápláltságban, háromszor többen, mint január­ban, és 20 ezer nigériai gyermeket szakított el a 2009 óta tartó konf­liktus a családjától — tette hozzá az UNICEF. Csak a dalori táborban, Borno ál­lam központja, Maiduguri mellett, mintegy ötvenezren élnek, de Fati­ma Salisu és fogadott fia elkülönül­ten él a többiektől. „Nem szabad közel mennem hozzájuk, mindenki megvetéssel néz rám” - mondta. „En még csak elviselem a gúnyolódáso­kat” - mondta a fiatalasszony, de aggódik Umar és a táborban élő hasonló gyerekek miatt. „Megverik őket, nem játszhatnak a többiekkel. Ez faj” — panaszol­ta. „Ha ezt megengedjük, a harag megváltoztatja őket, és súlyos ve­szélyt jelentenek majd a társada­lomra.” A szakértők figyelmeztetnek a Boko Haram egykori foglyai és a többi nigériai között mélyülő sza­kadékra is. A Csád-tó térségében elfoglalt vá­rosokban a Boko Haram emberek tízezreit tartotta fogva hónapokig, amíg a hadsereg ki nem szabadí­totta őket. A férfiakat rendszerint agyonlőtték. A kiszabadított nőket viszont a társadalom kiközösíti, gyermekeikre leendő fegyveresek­ként tekintenek. „A lázadók gyermekeinek kitaszítá­sa akadályozza a megbékélési és re­habilitációs folyamatot, és automa­tikusan befolyással lesz az esetleges radikalizálódásukra” — magyarázta Hilary Marfess, a virginiai Védel­mi Elemzések Intézetének (IDA) elemzője, a térség szakértője. „Nagyon sok nőt raboltak el, a leg­ismertebb példa a 2014 áprilisában elhurcolt chiboki diáklányok ese­te, de sokan önként csatlakoztak a Boko Haramhoz” - mondta az elemző. A városok fegyveres felszabadítása­kor „szinte leheteden különbséget tenni azok között, akiket elrabol­tak, és azok között, akik önként álltak be közéjük”, ami miatt a bizalmadanság és ellenségeskedés légköre uralkodik. „Megszakadt a bizalom a közösségek között” - tet­te hozzá. Még a családokban is érezhető a számkivetettség. „Mindenki azt hiszi, hogy szán­dékosan mentünk férjhez a Boko Haram fegyvereseihez, pedig kény­szerítettek minket” - mesélte köny- nyek között a 27 éves Hafsa Ibra­him, akit a Borno államban fekvő Barnában raboltak el, és kényszerí­tették hozzá egy terroristához. A hatóságok közbelépésére lenne szükség. „Szeretet« kell mutatnunk az ártadan gyermekek iránt, és tá­mogatnunk kell a szintén ártadan anyjukat” - mondta Borno kor­mányzója, Kashim Shettima még tavaly májusban. Ellenkező esetben „örökölni fogják” az apjuk haragját- figyelmeztetett. Nigéria északkeled részében azon­ban az emberek továbbra is meg vannak győződve arról, hogy „a rossz vér” nemzedékről nemzedékre öröklődik. ,A kígyó gyereke kígyó”- tartja egy helyi szállóige. (MTI) Anya és lánya az egyik maiduguri menekülttáborban. Két év után térhettek vissza a Boko Haram fogságából, de nincs hova menniük, mert otthonukat kifosztották, felégették, állataikat elvitték. (Fotók: tasr/ap, srTA/AP) Éhező gyerekek a maiduguri melletti bakasi táborban. A 2,6 millió nigériai belső menekült fele gyermek. Összesen 475 ezer gyermek szenved súlyos alultápláltságban. Vizet osztanak a munai táborban Ő vajon kihez tartozik?

Next

/
Thumbnails
Contents