Új Szó, 2016. szeptember (69. évfolyam, 204-227. szám)
2016-09-10 / 211. szám, szombat
4 | KOZELET 2016. szeptember 10. I www.ujszo.com Szijj ártó: Az SNS megváltozott A magyar külgazdasági és külügyminiszter szerint továbbra is vannak nyílt sebek a magyar-szlovák viszonyban CZAJLIK KATALIN SZALAY ZOLTÁN A szlovák kormánnyal a nyilvánosság kizárása mellett a kényes ügyekről is tárgyalnak. A Híddal ugyanakkor a Fidesz továbbra sem kezdeményez együttműködést. Szijjártó Páter, a magyar diplomácia vezetője az uniós külügyminiszterek pozsonyi találkozója után adott interjút az Új Szónak. Legutóbbi, lapunknak adott interjújában, 2014 októberében azt mondta, fél éven belül megnyitják a szlovák-magyar kapcsolatok kényes kérdéseit, például az állampolgársági törvényt, a nyelvtörvényt vagy a Hedvig-ügyet. Tud- tunkkal ez azóta sem történt meg. De megtörtént, igaz, nem látványosan. 2015 elején leültünk Miroslav Lajčákkal egy négyszemközti beszélgetésre, és végigvettük a legégetőbb problémákat, az említett hármat is. Megállapodtunk, hogy nem a nyilvánosságon keresztüli üzengetéssel igyekszünk előrelépni ezekben az ügyekben. Felvetettük például a kisiskolák ügyét is. Ha pedig most megnézzük a szlovák jogszabályok változásait, bizonyos aggályainkra megoldás született. Nem mindenre, de az oktatási szabályozásban már történt előrelépés. Malina Hedvig ügyében az álláspontunk változatlan: soha nem fogjuk elfogadni, hogy ő lenne a hibás azért, ami történt. A többi témában is zajlanak az egyeztetések, remélhetőleg nyugvópontra jutunk. Nem a nyilvánosság előtt akarunk üzengetni. A határon túli magyar nemzeti közösségnek az a jobb, ha a két kormány jó kapcsolatokat ápol, mert így van több esély arra, hogy rendezzük a vitás ügyeket. Ez igaz, viszont ezek a kényes kérdések az itt élő közösséget érintik. Konkrétan például az állampolgársági törvény ügye hogy áll? A kormányalakításkor a szlovák pártok egyértelművé tették az elutasító hozzáállásukat. Erről nincs egyezség, ez egy nyitott seb, amilyen több is van. Folyamatosan napirenden tartjuk azonban a témát, magyar és európai fórumokon is. Az a kérdés, hogy kizárólag ezekről a nyitott sebekről beszélünk- e, vagy azokról a dolgokról is, amelyek való segítséget jelentenek a határ mentén élő magyaroknak: hogy nyitunk-e új határátkelőket, végrehajtunk-e határon átnyúló fejlesztéseket, összekötjük-e az energiarendszereinket és így tovább. Szerintem az a jó stratégia, ha nemcsak arról beszélünk, ami elválaszt, hanem arról is, ami összeköt. A Gyurcsány- és a Bajnai-kormány megpróbálta ennek az ellenkezőjét, de nem látom, miért lett volnajobb az a helyzet a magyar közösségnek a mostaninál. Ha nem lenne beszélő viszony a két kormány között, az biztosan nem segítene megoldani a problémákat. Ennek viszont van egy olyan olvasata is, hogy a kétoldalú szlovák-magyar viszony oltárán a magyar kormány feláldozza a szlovákiai magyarok érdekeit. Önök szerint ez így van? A mindennapok ezt bizonyítják? Egyes köröket jól láthatóan frusztrálja a magyar-szlovák sikertörténet, hiszen amikor Magyarországnak és Szlovákiának is baloldali kormánya volt, szinte le sem tudtak ülni egy asztalhoz. Mindenki azt várta, hogy amikor Magyarországnak egy határozott jobboldali kormánya van, Szlovákiának pedig határozott baloldali, nem fognak tudni szót érteni. A nemzetközi baloldal számára csalódás, hogy mégis minden idők legpozitívabb politikai légköre alakult ki. Senki nem mondja, hogy nincsenek megoldásra váró kérdések, de például benyújthatnánk közös európai pályázatot az új komáromi hídra, indíthattunk volna új kompjáratot, építhettünk volna új utakat a határon keresztül, összeköthettük volna a gázvezetékrendszereinket, ha nem lenne korrekt kapcsolat a két kormány között? Viszont az itteni magyarság számára legfájóbb kérdésekben nincsenek eredmények. Valamelyikben vannak. Tény, hogy teljesen megoldva még egyik sincs. És az is tény, hogy ezeknek a kérdéseknek a rendezéséhez idő és sok tárgyalás, beszélgetés kell, ezen az úton járunk. A kommunikáció eközben arról szól, hogy a szlovák-magyar kapcsolatok milyen jók. Mert abban állapodtunk meg, hogy a nehéz kérdéseket nem a sajtón keresztül fogjuk megvitatni, úgy nem jutnánk közelebb a megoldáshoz. És igen, a kapcsolatok jók, és ennek vannak eredményei is. Most hogy látja ezeket a konkrét ügyeket, mondjuk kétéves időtávlaton belül milyen előrelépésre lehet számítani? Nem akarok hazárdjátékot játszani, nem vagyok jós. Ha az egyéb együttműködési területeken olyan ütemben tudunk sikertörténeteket elérni, mint eddig, akkor jó esély van az előrelépésre ezekben az ügyekben is. Hogyan viszonyul a magyar kormány ahhoz, hogy a 2006-2010-es ciklus után másodszor is a Szlovák Nemzeti Párttal együtt kormányoz a Smer? Akkor ezt a döntést élesen bírálták, most viszont ez a bírálat elmaradt. Nehéz lett volna ilyen kritikát megfogalmazni, amikor a koalícióba egy részben magyar párt is belépett. Fideszes politikusként valószínűleg nem nehéz kitalálni, a Híd-MKP-viszonylatban kit preferálok, külügyminiszterként viszont azt kell mondanom, a koalícióba egy magyarokat is képviselő párt is belépett. Sokat beszélgettem Lukáš Parízek barátommal (az SNS külügyi államtitkára — a szerk. megj.) arról, ő mint fiatal, európai gondolkodású politikus hogyan viszonyul ahhoz, hogy az SNS néhány éve európai, magyar, civilizált szemszögből vállalhatatlan kijelentéseket tett és politikát folytatott. Ő azt mondta, a jelenlegi SNS nem a korábbi SNS. Világossá tette, hogy ő a magyarokkal korrekt viszonyra törekvő párt tagja. Az MKP-s partnereik erről bizonyára máshogy vélekednek... Ezért is mondtam, hogy fideszes politikusként MKP-Híd-viszony- latban nyilván eltalálnák, hogy kit részesítenék előnyben. Külügyminiszterként viszont intenzív kapcsolatban vagyok az SNS-esekkel, ez a dolgom, ez szolgálja a felvidéki magyarok érdekeit. Tehát ön szerint megváltozott az SNS? Ha objektiven megnézzük, milyen a néhány évvel ezelőtti és a mostani SNS viszonyulása a magyarokhoz - ég és föld. Újraértékeli a magyar kormány, illetve a Fidesz a Hídhoz való viszonyát, miután az a kormánykoalíció tagja lett? Ha államközi szempontból nézzük, erre nincs szükség. Mi azzal a kormánnyal dolgozunk együtt, amely a szlovákiai választások alapján megalakul. Államközi szempontból tehát ez nem releváns kérdés. Pártpolitikai szempontból releváns lehet, de én egyelőre nem látom jelét annak, hogy a Fidesz ne az eddig ismert preferenciáját tartaná meg. Szurkolunk az MKP új vezetésének, hogy átlendítse az MKP-t a holtponton. Fideszes politikusként azt mondom: a helyi magyarság érdekét az szolgálná a legjobban, ha az MKP egy erős magyar képviselettel bírna a parlamentben. Az előbb viszont magyarokat is képviselő pártként említette a Hidat... Vegyes párt, magyarokból is álló párt. Tudomásul kell venni, hogy vannak magyarok, akik a Hídban vannak, és vannak, akik az MKP- ban. A Fidesz mindazonáltal hosszú ideig olyan pártként kezelte a Hidat, amellyel nem kell partnerségi viszonyra törekednie, mert nem etnikai alapon szerveződik. Ezt most is tartom. Etnikai alapon az MKP szerveződik, a Híd egy vegyes párt. Nincs szükség viszont partneri viszonyra, ha a parlamentben egyedül képviseli a magyarok érdekeit a Híd? Egyelőre nem látom azt, hogy preferenciát váltanánk. Ugyanakkor mi szívesen beszélünk mindenkivel, aki magyar érdeket képvisel. Semmi ok nincs arra, hogy a Híddal ne folytassunk konzultációkat. Ez azt jelenti, hogy a MAÉRT-ra is meghívást kaphat a Híd? Ez nem az én kompetenciám. Én nem tudok arról, hogy a Hídtól érkezett volna megkeresés, hogy gondoljuk újra a velük való kapcsolatot. És ha jönne egy ilyen megkeresés? Akkor meggondolnák azok, akiknek ez a dolguk. És mi az ön véleménye? Ezt valakinek kezdeményeznie kell, magától nem indul el. Önök nem fogják kezdeményezni? Én nem tudok arról, hogy nálunk olyan megfontolás lenne, hogy kezdeményezzük. A két párt esetleges újraegyesüléséről mi az álláspontjuk? Nincs álláspontunk, a kormány részéről ez furcsa is lenne. Szerintem nem Budapestről kell megmondani, hogy a helyi magyar pártok hogyan működjenek. Mégis azáltal, hogy önök kiemelnek egy pártot, konkrétan az MKP-t, befolyásolják az itteni magyar politikát. Van-e más etnikai alapon szerveződő magyar párt Szlovákiában?
