Új Szó, 2016. szeptember (69. évfolyam, 204-227. szám)

2016-09-09 / 210. szám, péntek

2 I KÖZÉLET 2016. szeptember 9.1 www.ujszo.com Női esélyegyenlőség: a lista végén állunk Egy erős nő a férfiak között. Angela Merkel német kancellárt 2014-ben díszdoktorrá avatták a pozsonyi Comenius Egyetemen. Szlovákiában az egyetemeken sem ideális a nők esélyegyenlősége. (Vladimír Simieek felvétele) FINTA MÁRK Szlovákiának továbbra is jelentős problémái vannak a férfiak és nők közti esélyegyenlőség megteremtésével. Az EU tagországai közül az utolsó előtti helyen kullogunk, csak Romániát előzzük meg. Előrelépni pedig nem lesz könnyű. Mindez a Nemi Esélyegyenlőségi Index 2015 nevű felmérésből derül ki, melyet a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE) mutatott be Pozsonyban. A felmérés a 2005 és 2012 közti időszakban lezajlott fej­lődést vizsgálja. Hat alapterületen, a munka, a pénz, a tudás, az idő, a ha­talom és az egészség területén vették górcső alá a nemek közti esély- egyenlőséget a készítők. A férfiak és nők helyzete közti különbség egy pontszámot eredményezett, mely minél alacsonyabb, annál nagyobb az egyenlőtlenség a két nem között. A legalacsonyabb az 1, a legmagasabb a 100 pont - utóbbit csak a teljes egyenlőségért lehetett megkapni. Apa mosdik, anya főz Szlovákia átlagpontszáma 36,5 volt, ennél kevesebb pontszámot csak Romániában mértek a készítők - ahol egy friss kutatás szerint elképesztő méreteket ölt a családi erőszak, hat év alatt közel nyolcszáz halálos áldoza­tot számolt össze a Nők és Férfiak Esélyegyenlőségének Országos Ügynöksége. A legmagasabb helye­ken a skandináv országok végeztek, a listavezető Svédország 74,2 ponttal áll az élen. Magyarország a lista má­sodik felében kapott helyet, 41,6-os átlagpontszámmal. Az egyes területek közül Szlovákia az idő területén teljesített a leg­rosszabbul, 17,7-es pontszámot ka­pott. A férfiak csupán 8, míg a nők 62 százaléka főz és végez házimunkát. A családért és a háztartás vezetéséért te­hát továbbra is elsősorban a nők fe­lelnek, ez pedig befolyásolja életük minőségét, lehetőségeiket a munka- vállalásra és általános helyzetüket a munkapiacon. A hatalom területén csökkent a nők aránya, elsősorban a gazdasági szfé­rában látványos ez a jelenség - Szlo­vákia pontszáma itt 21,1. Hosszú haj, rövid ész? A tudás területén 34 pontot kapott az ország, az EU-s átlag ugyanak­kor 49,1. Míg 2005-ben több férfi­nak volt főiskolai végzettsége, mint nőnek, jelenleg fordított a helyzet - továbbra is létezik azonban a nemi szegregáció azokban a tanulmányi szakágakban, melyeket hagyomá­nyosan nőinek tartunk. Ilyenek pél­dául az oktatással, egészségüggyel, szociális munkával, valamint a tár­sadalomtudományokkal foglalkozó szakok, a nők 47 százaléka ezeken tanul, míg a férfiaknak csupán ke­vesebb mint negyede. A munkapiacon valamivel jobb a helyzet, és a fizetések területén is javulás tapasztalható, ugyanakkor a nők ugyanazért a munkáért tovább­ra is kevesebb pénzt kapnak, mint a férfiak, aminek köszönhetően ala­csonyabb a nyugdíjuk is, és egész életük során nagyobb a szegénység kockázata számukra. Az egészség területén a legmagasabb Szlovákia pontszáma, itt 86,7 pontot értünk el. Kiderült azonban, hogy az egész­ségesen élt évek száma mindkét nemnél csökkent. Rólunk nincs felmórós Az index nem vizsgálta, hogy az egyes országokban élő nemzeti ki­sebbségek, így például a szlovákiai magyarok körében milyen a nemek közti esélyegyenlőség helyzete. Bo- lemant Lilla, a szlovákiai magyar nők és gyerekek érdekeinek védel­mével foglalkozó Phoenix Polgári Társulás vezetője szerint erről nem könnyű képet alkotni, hiszen ilyen felmérés nem készült, bár érdekes lenne egy hasonló kutatás. Bizo­nyosságot nehéz szerezni, mert bár szlovákiai magyarként két kultúrát ismerünk, így nyitottabb lehet a fel­fogásunk, ám nemzeti kisebbség­ként a megmaradásért küzdve erő­södhet a „hagyományos” felfogás a férfi és női szerepekről. Isztambul kell Szlovákia Bolemant elmondása szerint esélyegyenlőség terén csak úgy léphet előre, ha a hatalom bir­tokosai tesznek valamit. Ennek azonban jelenleg két komoly akadá­lyát látja. Egyrészt, a nőket nem en­gedik he a döntéshozatali helyekre, ahol saját maguk dönthetnének dol­gaikról - a hatalmat ugyanis jelen­leg senki sem akarja megosztani. A másik akadály, hogy késlekedik a nők elleni erőszak és a családon be­lüli erőszak felszámolását célzó Isz­tambuli Egyezmény ratifikálása. Bolemant Lilla szerint a késlekedés annak köszönhető, hogy a döntés­hozók nem tartják igazán fontosnak a témát, emellett pedig komoly anyagi vonzata is van. Ján Richter családügyi miniszter a hónap elején Brüsszelben úgy nyi­latkozott, Szlovákia év végéig rati­fikálhatja az egyezményt. Először azonban az ország törvénykezésébe szeretnék beledolgozni az ezzel kap­csolatosjogszabályokat. A miniszter elmondása szerint ezt más országok fordítva végzik, először ratifikálják az egyezményt, csak ezután foglal­koznak a hazai törvényekkel. INEKO: Rangsorolták az iskolákat IBOS EMESE Az INEKO társadalomkutató intézet mór hagyományosan idén is elkészítette az alapiskolák, a gimnáziumok és a szakközépiskolák értékelését. A nyilvánosságra hozott adatokat nem minden iskola esetében lehet készpénznek venni. Pozsony. A korábbi évekhez ha­sonlóan magyar iskola idén sem került a legjobb tíz közé egyetlen kategóriában sem. Az INEKO hangsúlyozza, hogy az összeállított rangsor elsősorban a diákok által elért eredményeket tükrözi, nem pedig az iskola, a képzés színvo­nalát mutatja. Az iskolák 0-10 pontszám közti eredményt érhettek el, minél magasabb a pontszám, an­nál jobb az iskola eredménye. Az alapiskolák esetében a Tesz­telés 9 eredményei 60%-os, a Tesz­telés 5 eredményei 20%-os súllyal befolyásolták az eredményt, a ma­radék 20%-ot a tanulók tanórán kí­vüli eredményei töltik ki. Összesí­tésben egy kassai, egy nagymihályi és egy pozsonyi szlovák tanítási nyelvű alapiskola végzett az élen. Nincs magyar rangsor A magyar alapiskolák összesített rangsorolása nem készült le. Pusz­tán a Tesztelés 9 adatai alapján ka­punk némi képet a diákok teljesít­ményéről. Viszont ezek az adatok sem tekinthetők mérvadónak. Egy­részt nyílt titok, hogy számos isko­lában a tanárok segítenek a diákok­nak a tesztek kitöltésekor, másrészt a magyar iskolák többsége olyan tanulmányi versenyekbe is bekap­csolódik, melyeket az oktatási mi­nisztérium nem ismer el, és így az INEKO sem számol velük. A ma­gyar iskolák közül a Tesztelés 9 eredményei alapján a peredi, a fel- sőpatonyi, az egyházgellei, a po­zsonyi, a lévai és az érsekkétyi a- lapiskolák teljesítettek a legjobban. Eltórő körülmények A gimnáziumok és szakközépis­kolák értékelésekor az érettségi vizsgák, az oktatási minisztérium által szervezett tanulmányi verse­nyek eredményeit, illetve a végző­sök elhelyezkedésének mutatóit vették figyelembe, valamint a nem­zetközi projektekbe és programok­ba való bekapcsolódást. Az ered­ményt nagyban befolyásolja a diá­kok létszáma is. Az idei rangsorban olyan magyar gimnáziumok kerül­A legjobb magyar gimnáziumok rangsor iskola értékelés 7. i Šafárik Gimnázium, Rozsnyó 7,9 30. Dunaszerdahelyi Magángim­názium 6,9 46. Nagykaposi Gimnázium ! 6,3 ...... 6 3. Selye János Gimnázium, Komárom t ' 6,1 — .... 8 4 Duna utcai Gimnázium, Pozsony • Forrás: INEKO tek az élre, melyek az érettségi vizsgák során is jól teljesítettek. A legjobb, 7,9-es eredményt a rozs- nyói kétnyelvű gimnázium tudhatja magáénak, miközben a legerősebb szlovák gimnázium 9,1 pontot ért el. A legjobb magyar gimnázium a Dunaszerdahelyi Magángimnázi­um lett a komáromi Selye János Gimnázium előtt. A szakközépis­koláknál az érsekújvári Jedlik Ányos Szakközépiskoláé a legjobb eredmény, szlovák vonalon a leg­jobb eredmény 9 pont volt. Az INEKO arra figyelmeztet, hogy az „eredményeket erősen be­folyásolja, milyen környezetben működik az iskola, nem veszik fi­gyelembe a tanulók társadalmi hát­tere jelentette különbséget”. Gya­korlatilag ők is elismerik, hogy egy nagyvárosi elit iskolában könnyebb jó eredményeket elérni, mint egy leszakadó régióban működő intéz­ményben. A legjobb magyar szakközépiskolák rangsor | | iskola értékelés 28. | Jedlik Ányos j Szakközépiskola, Érsekújvár 7,3 32. Egészségügyi Középiskola, Dunaszerdahely 7,2 78. Kereskedelmi Akadémia, Rimaszombat 6,5 ~~ 116. i Ipari szakközépiskola, Komárom 6,0 129' j Magán Szakközépiskola, ; Guta 5,7 . Forrás: INEKO RÖVIDEN Plusz 3 kormánypárti képviselő Pozsony. Peter Marček, Martina Simkovičová és Rastislav Holú- bek, a Sme rodina frakció egykori képviselői a szeptemberi parla­menti ülésen többször a kormány által beterjesztett javaslatok mel­lett szavazott. Boris Kollár június­ban zárta ki a képviselőket a frak­cióból, miután elmondása szerint sokszor nem úgy szavaztak, mint a frakció többsége, és sokszor tar­tózkodtak vagy megszavazták a kormány által beterjesztett javas­latot. Például a Robert Kaliňák belügyminiszter leváltását szor­galmazó szavazáson a három kép­viselő tartózkodott. (Aktuality.sk) Írországba mehet Roman Brecely Pozsony. írországi nagykövet le­het Brecely. A Sieť augusztus 15- én megválasztott elnöke jelenleg a külügyminisztériummal tárgyal a nagyköveti poszt betöltéséről, azonban végleges döntés még nem született. A külügyminisztérium egyelőre nem nyilatkozik az ügy kapcsán. (Denník N) Andrej Dankónak 9 autója van Pozsony. Kaliňák, Kiska és Kažimír tartozik a vagyonbevallá- saik alapján a legjobban kereső politikusok közé, igaz, nem a funkciójukból kifolyólag. A parla­ment honlapján közzétett 2015-ös vagyonnyilatkozat szerint Robert Kaliňák belügyminiszter egyéb bevételei meghaladták a 300 000 eurót, Peter Kažimír pénzügymi­niszteré a 100 000 eurót, Andrej Kiska államfőé pedig a 240 000 eurót. Robert Fico kormányfői fi­zetése tavaly 45 353 euró volt, be­vallásában feltüntette nyaralóját, Pozsonyban található szőlészetét és két autóját. Robert Kaliňák éves miniszteri fizetése 40 780 euró. Ezen kívül van két belvárosi lakása a fővárosban és részvényei. Andrej Kiska 95 732 euró fizetést kapott köztársasági elnökként, ezt azon­ban minden hónapban rászorulók között osztotta szét. Andrej Danko házelnök kilenc személyautó és a minimálbér 35-szörösét meghala­dó értékű ékszerek és karórák tu­lajdonosa. Bugár Béla tavaly 23 551 eurót keresett. (SITA) Brüsszelben „grillezték" Sólymost Brüsszel. Másfél órán át „grillez­ték” az Európai Parlament kör­nyezetvédelmi bizottságában Sólymos László (Híd) környezet­védelmi minisztert, aki a szlovák elnökség környezetvédelmi prog­ramját mutatta be tegnap. A mi­niszter a zöldgazdaságra való mi­előbbi áttérés elősegítését tartja legfontosabb feladatának, aminek egyik eleme a párizsi klímaegyez­mény mielőbbi ratifikálása uniós és tagországi szinten egyaránt. A miniszter bízik benne, hogy év vé­géig Szlovákia ratifikálja az egyezményt. (ú)

Next

/
Thumbnails
Contents