Új Szó, 2016. szeptember (69. évfolyam, 204-227. szám)
2016-09-08 / 209. szám, csütörtök
201 Tanácsadó 2016. szeptember EGÉSZSÉGMAGAZIN www.ujszo.com ■ www.vasarnap.com ujszo@ujszo.com ■ vasarnap@vasarnap.com Panaszainak több oka van Válaszol: Dr. Peter Minárik gasztnoenterológus Dr. Peter Minárik gasztroenterológusnak. „Elkeseredésemben fordulok önhöz. Többször voltam orvosi kivizsgáláson, de nem találtak komoly bajt. Orvosom reflux betegséget állapított meg, így elvégezte a kolonoszkópiát. A legnagyobb problémám az, hogy a hasmenés egyre jobban kínoz. Stresszt okoz, ha el kell utaznom valahová, mert félek, hogy nem találok toalettet. Az orvosom savmegkötő gyógyszert írt fel. Arra utalt, hogy mivel más orvosságot is szedek, a mellékhatások lehetnek az okai. Diabetológushoz is járok, és magas vérnyomás ellen is szedek gyógyszert. Diétás étrenden élek a vércukorszint miatt, de most több mint egy éve a hasmenés miatt is. Kérem, segítsen, doktor úr. Mi lehet ennek az oka? Hogyan lehetne a panaszaimat megszüntetni? Nincs valamilyen orvosság vagy gyógytea, ami megszüntetné a hasmenésemet? Kérem, segítsen!" Tisztelt olvasó, telefonszámomat a szerkesztőségben kaphatja meg. Ha úgy gondolja, jelentkezzen, hogy személyesen beszélhessük meg a problémát. Leveléből az derül ki, hogy panaszainak több oka van. Az biztos, hogy semmilyen varázspálca nem szünteti meg őket egyszerre, de ha szeretné, enyhítheti és ritkábbá teheti panaszait. Csak öntől függ. Az enyhülést hozó gyógyszereknek csak támogató jellegük van, de gyökeres változást nem hoznak. LÉLEKBÚVÁR Talán a kiégési szindróma ért utol? JELIG! Alvászavar. „Egészségügyi nővérként dolgozom egy kórházban, immár 25 éve. A munkámat mindig szerettem, de az utóbbi hónapokban eléggé elkeseredett vagyok. Gyakran kényszeríteni kell magam a munkára, arra, hogy kommunikáljak a kollégákkal és a betegekkel. Néha szorít a mellkasom, rosszul érzem magam. A házimunkát is nagy nehézségekkel végzem csak el. Az utóbbi időben sokáig tart, míg elalszom, éjszaka többször felébredek. A házasságom jó, a kollektívában is minden rendben, ezért nem tudom, mi okozhatja panaszaimat. Csak nem égtem ki? ön szerint lelki segítségre van szükségem?" A leírt tünetek bizony a kiégés szindrómájához, az ún. burnouthoz hasonlítanak. Ez a tünetegyüttes az aktív embereket érinti, kortól függetlenül. Gyakrabban azokat, akik emberekkel dolgoznak, mint például az egészségügyi dolgozók, tanítók, szociális munkások. Leglényegesebb tünete a krónikus stressz, ami a munkából adódik, de ehhez még más terhelés is társulhat. Az természetes, hogy vannak időszakok, amikor aktívabbak vagyunk, máskor pedig lustábbak. Ám ha ön hosszabb ideje fáradt, negatív érzései vannak, ha mindenre rá kell magát kényszerítenie, ha nem örül az emberekkel való kapcsolatoknak, ha érdeklődési köre csökkent, itt az ideje odafigyelni erre, mert lehet, hogy valóban a kiégési szindrómáról van szó, ami gyakran súlyos testi és lelki panaszokkal jár. Fontos, hogy elismerje kimerültségét. Olyan korban élünk, amikor a siker, a vitalitás, az aktív életmód van az első helyen. Ám tudatosítani kell, hogy mindannyiunknak mások a belső forrásai, teherbíró képessége, és időnként ki kell kapcsolni, új erőt gyűjteni. A kiégés nem gyengeséget jelent, ám figyelmezteti testünket és lelkünket, hogy változásra van szükségünk. Alapvető fontosságú a javulás érdekében, hogy eltávolodjunk a stresszfo rrástól. Sokat segít ilyenkor, ha kiveszünk néhány nap szabadságot és olyasmivel foglalkozunk, ami örömet szerez. A gond az, hogy sokan vagy anyagi, vagy más ok miatt nem engedhetik meg maguknak az ilyen eltávolodást. Említsük meg a gépkocsi példáját: ha kifogy a benzin, természetes és ésszerű, hogy megállunk és feltöltjük a tartályt. Saját testünkkel akkor miért bánunk mostohán? Amikor elemeink kezdenek lemerülni, miért nem lassítunk? Tudatosítani kell: nagy a veszélye annak, hogy testünk végül is lelassít, de sokkal súlyosabb következményekkel. A lassításon és a stresszgóctól való eltávolodáson kívül kell időt szakítani a kikapcsolódásra és a pihenésre is. Fontos lépés az önbizalom megerősítése, a rendszeres étkezés és mozgás, ösz- szpontosítás az élet értelmére és egyéb ésszerű célokra. Sokan egyedül is le tudják győzni a kiégés tüneteit épp a már említett lépéseknek köszönhetően. Ha az ön tünetei tovább tartanak vagy romlanak, javaslom, keressen fel egy pszichiátert vagy pszichológust.
