Új Szó, 2016. szeptember (69. évfolyam, 204-227. szám)

2016-09-08 / 209. szám, csütörtök

www.ujszo.com | 2016. szeptember8. A munkaadók nem szívesen alkalmaznak kisgyermekes nőket (Jozef Jakubčo felvétele) Gyes után is jöhet az elbocsátás B.SZENTGÁLI ANIKÓ A munkaviszony megszűnése a legtöbb ember számára negatív élmény - az anyasági vagy gyermekgondozási szabadságról visszatérő anyukák számára pedig kész tragédia lehat, összeállításunkban az elbocsátásokkal és az alkalmazottak jogaival összefüggő kérdésekre keressük a válaszokat. „Négy évig voltam anyasági, majd gyermekgondozási szabadságon. Amint munkába álltam, a főnököm közölte, a munkahelyem megszűnik, s egyszerűen elküldték” - emléke­zett vissza az eperjesi származású Katalin. Hiába keresett, nem talált másik munkát, kétségbeesésében elvégezte a munkaügyi hivatal által ajánlott átképző tanfolyamot, s el­kezdett szőni-fonni. A hivatal támo­gatásával beszerzett egy szövőgé­pet, próbált vállalkozni, de közben gondolt egyet, jelentkezett főisko­lára, s levelező tagozaton képezte magát. „A szövés nem érdekelt, meg nem is volt nagy kereslet a munkám iránt. Jelenleg óvónőként dolgo­zom, s úgy érzem, a gyerekek közt végre megtaláltam a helyem” - tette hozzá. Bátor hozzáállás Mária tanítónő, neki is két gyereke van. Amikor jelezte felettesének, hogy szeptembertől számíthatnak rá, befejezi a gyermekgondozási sza­badságot, kellemetlen meglepetés­ben volt része: állítólag nincs szá­mára hely, legfeljebb félállásban tudják őt foglalkoztatni, de a legjobb az lenne, ha inkább másik állást ke­resne. „Nem hagytam magam, írtam a Nemzeti Munkaügyi Felügyelő­ségnek, s bár még választ nem kap­tam, az igazgatónk ettől megijedt, s máris lett számomra hely” - részle­tezte Mária. Járvógkielógítós Sajnos, kevés olyan munkáltató van, akik készségesen visszafogad­ják az anyaságiról visszatérő anyu­kákat, nem szívesen alkalmaznak kisgyerekes édesanyákat. Számos nőnek kellemetlen meglepetésben lehet része. A gyes befejeződése után több lehetőség áll fenn. Az egyik, hogy tárt karokkal váiják a több hó­nap vagy év után visszatérő alkalma­zottat. Gyakoribb, hogy bár az alkal­mazott vissza akar térni, hirtelen va­lamiféle átszervezésre hivatkozva a főnök közli: a munkahely megszűnt. Ebben az esetben azonban jár végki­elégítés. Arra is van példa, hogy a munkaadó még a gyermekgondozási szabadság vége előtt felveszi a kap­csolatot régi alkalmazottjával, s pró­bál vele megegyezni a munkaviszony megszüntetéséről. Aki az eredeti he­lyére szeretne visszatérni, a főnöke viszont meg akar állapodni a mun­kaviszony felbontásáról, minden­képpen kéijen lelépőt! Ha pedig a munkaadó ebbe nem akar belemenni, utasítsa el a megállapodást, a mun­kaadó azt nem kényszerítheti rá. „Amennyiben a munkaadó bizo­nyítani tudja, hogy felesleges mun­kaerőről van szó, s ez okból szünteti meg a munkahelyet, átszervezésre hivatkozva felbonthatja a munkavi­szonyt. Ez esetben legkevesebb két­havi végkielégítésre jogosult” - erő­sítette meg Iveta Matlovičová, a hnonline.sk szakértője. A törvények jók Šarlota Pufflerová emberjogi sze­kértő szerint Szlovákiában olyan munkajogi előírások vannak ér­vényben, hogy a gyakorlatban már nem szabadna előfordulni olyan ese­teknek, hogy az anyaságiról vissza­térő édesanya az eredeti beosztásá­nál alacsonyabb, rosszabbul jöve­delmező pozícióba kerül, vagy elbo­csátják. „Ilyen esetben a bíróságon sikerrel járna” - tette hozzá. A szü­lőnek nem kötelező 3 évig otthon ma­radnia, korábban is visszamehet dol­gozni, ám erről időben - legalább egy hónappal a tervezett belépés előtt - írásban kell értesítenie munkaadóját. Amíg valaki otthon gondoskodik gyermekéről, munkajogilag védett, nem lehet elbocsátani, szerződését módosítani, a fizetését csökkenteni stb. Amint munkába állt, véget ér a védelmi idő, akár azonnal megkap­hatja felmondását. Ha viszont a gyer­mek meg nem töltötte be 3. életévét, s úgy dönt, inkább ismét gyesre megy, megteheti, s ez esetben a szülőre megint vonatkozik a védelmi idő. Munkanélküli-segély A dolgozónak a munkaviszony megszűnése után érdemes regiszt­ráltatnia magát a munkaügyi hiva­talban, ez anyagilag is megéri. Aki nem megy el a hivatalba, az nem regisztrált munkanélkülinek az elbocsátás feltételei a gyes után számít, és ilyen esetben a kötelező egészségbiztosítást is fizetnie kell. Ha regisztráltatja magát a munka­ügyi hivatalban - és amíg szerepel a nyilvántartásban az egészségügyi biztosítási járulékot az állam fizeti. Aki a munkaviszony megszűnésétől számított 7 napon belül megy a hi­vatalba, azt az elbocsátás napjától, azaz visszamenőleg beírják a jegy­zékbe. Aki egy hétnél később jelent­kezik, az a kérvény benyújtásának napjától kerül a listára. A munkanélküli-segélyt a munka­ügyi hivatalba való bejelentkezést követően kell kérni a Szociális Biz­tosítóban. Munkanélküli-segélyre az jogosult, akinek az elmúlt 3 évben legalább 2 évig volt társadalombiz­tosítása. A támogatást 6 hónapig fo­lyósíthatják. A meghatározott időre szóló szerződés alapján dolgozók­nak az elmúlt 4 évben legalább 2 évig kellett fizetnie a járulékokat, s akkor 4 hónapig számíthat a segélyre. A gyermekgondozási szabadság­ról visszatért, s elbocsátott anyuká­nak akkor jár segély, ha az anyasági szabadságot megelőző 3 évben leg­alább 2 évig volt társadalombiztosí­tása. A munkanélküli-segély pontos összegét az utóbbi három évben fo­lyósított fizetés alapján számolják ki: az átlag bruttó bér 50 százaléka. Aki nem talál megfelelő munkát, és munkanélküli-segélyt sem kap, igé­nyelheti a szociális segélyt. A támo­gatás annak jár, akinek havi bevétele nem haladja meg a 198,09 eurót. Felmondási védelem A munkavállaló felmondási védelem alatt áll, ha: 1. betegség miatt keresőképtelen, betegszabadságon van, üzemi baleset vagy foglalkozási betegség miatt vált munkaképtelenné 2. behívóparancsot kapott tartalékos katonai szolgálat vagy rend­kívüli polgári szolgálat teljesítésére 3. terhes, anyasági vagy gyermekgondozási szabadságon van, il­letve olyan egyedülálló szülő, aki 3 évesnél fiatalabb gyermekéről gondoskodik 4. bizonyos közéleti funkció betöltése céljából felmentették a munkavégzés alól 5. az éjszakai műszakban dolgozó alkalmazott az orvosi lelet alapján ideiglenesen nem alkalmas éjjeli munkára. A munkaviszony megszűnése Felmondási idő Ha a munkaszerződés, a kol­lektív szerződés vagy a cég va­lamilyen belső előírása nem szabályozza másképpen, a ha­tályos törvény értelmében a fel­mondási idő legalább 1 hónap. Legalább 2 hónap olyan alkal­mazott esetében, aki 1-5 évig dolgozott, ha pedig hosszabb ideig volt a cégnél, a felmondási idő legalább 3 hónap. A fel­mondási idő a felmondólevél kézhez vételét követő hónap el­ső napjával kezdődik. A fel­mondási idő a munkaviszony részének számít, ebből kifolyó­lag a munkaviszony tartalmára, az abból eredő jogokra és köte­lezettségekre a felmondási idő megkezdődése nincs kihatással. Vagyis a felmondási idő alatt is ugyanazon bérfizetési kötele­zettség terheli a munkáltatót, mint egyébként, és ez például az ebédjegyekre is kiterjed. Ezen­kívül a felmondási idő alatt a munkáltató a szabadságokról is ugyanúgy rendelkezik, mint egyébként. Végkielégítés Az elbocsátottnak a munkaadó köteles egyszeri rendkívüli anya­gi támogatást - ún. végkielégítést vagy bánatpénzt - adni. Ez egy­részt arra szolgál, hogy az elbo­csátott személynek és családjá­nak a munkakereséssel járó át­meneti időszakban is biztos meg­élhetése legyen. A munkatörvénykönyv sze­rint a végkielégítés (odstupné) legalább az alkalmazott egyhavi átlagbérének megfelelő összeg, ha viszont legalább 20 évig dol­gozott a cégnél, legalább 4 havi átlagfizetésének megfelelő bá­natpénzre jogosult. A kollektív szerződés, a cég belső szabályai vagy a munkaszerződés értel­mében az elbocsátott ennél töb­bet is kaphat. Ha viszont az al­kalmazott nyújtja be a felmon­dását, a munkaadó nem köteles fizetni semmit. A munkáltató indokolt esetben - súlyos fe­gyelmi vétség esetén - azonnali hatállyal, felmondási idő és végkielégítés nélkül is elküld­heti alkalmazottait, és a próba­időben lévőknek sem kell bánat­pénzt adni. A szlovák jogrend megkü­lönbözteti a bánatpénznek egy speciális típusát: a nyugdíjba vonulók egyszeri végkielégíté­sét (odchodné). Ez egyhavi át­lagfizetésnek megfelelő összeg, melyet a munkaviszony megszűnésekor annak fizetnek ki, aki kérte az öregségi, kor- engedményes vagy rokkantsági nyugdíjat. Ez a speciális bánat­pénz élete során mindenkinek csak egyszer jár, kizárólag az első munkaviszony megszű­nésekor igényelhető. Nem au­tomatikus, kérni kell a munka­adótól, és függetlenül attól, hogy a munkaviszonyt kinek a kérésére és milyen körülmé­nyek között bontották fel, az idős személynek mindig jár. Ha viszont később nyugdíjasként ismét munkát vállal, az újabb munkaviszony megszűnésekor már csak a hagyományos vég- kielégítésre (odstupné) számít­hat. (sza) A ROVAT LEGKÖZELEBB SZEPTEMBER 22-ÉN JELENIK MEG, TÉMÁNK: EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÓ-VÁLTÁS - AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÓK AJÁNLATAINAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA 1

Next

/
Thumbnails
Contents