Új Szó, 2016. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)

2016-08-26 / 200. szám, péntek

6 I KÜLFÖLD 2016. augusztus 26.1 www.ujszo.com Törtetnek a török páncélosok ENSZ-jelentés: a szíriai kormány és az Iszlám Állam többször is vegyi fegyvert vetett be Erősödő offenzíva. Tegnap újabb török páncélosok érkeztek Szíriába. (TASR/AP) RÖVIDEN Kabuli egyetem: megölt támadók Kabul. Tizenkét halálos áldozata van a kabuli Amerikai Egyetem ellen csütörtökön este elkövetett terrortámadásnak, köztük az egyetem hét diákja. A biztonsági erők tegnap hajnalban megölték a három merénylőt. Az egyetem elleni fegyveres támadásban, amelynek elkövetőjeként egye­lőre egyetlen szervezet sem je­lentkezett, legalább 30-35 ember sebesült meg. Rahman Rahimi kabuli rendőrparancsnok azt mondta, hogy a biztonsági erők­nek menet közben mintegy 500 diákot sikerült kimenekíteniük az afgán elit köreiben népszerű Amerikai Egyetem területéről. Az afganisztáni NATO-misszió tanácsadói segítették a terroris­ták elleni műveletet. (MTI) Norvég drótkerítés az orosz határon Oslo. Norvégia 3,5 méter magas drótkerítést emel Oroszország­gal közös, sarkvidéki határán, miután tavaly 5500, többségé­ben szíriai menekült érkezett e határszakaszon keresztül az észak-európai országba. A nor­vég kormány közlése szerint a kerítés és egy új kapu megépíté­se a biztonság fokozását szol­gálja az állampolgárok szabad mozgását lehetővé tevő schen- geni övezet legészakabbi pontját jelentő, Sotrskog határállomás környékén. A tervek szerint a kerítést még a tél beállta előtt megépítik, azért, hogy nehezebb legyen az erdőn keresztül Nor- végiábajutni. (MTI) Ausztria: Hofer Van der Bellen előtt Bécs. Az októberben megis- métlendő osztrák államfőválasz- tás előtt továbbra is Norbert Ho­fer, a szabadságpárti jelölt vezet a legújabb közvélemény-kutatási adatok szerint. Ezek szerint Ho­fer 53%-os, míg a Zöldek által támogatott Alexander Van der Bellen 47%-os támogatottsággal bír. A felmérés szerint a válasz­adók 17%-a másra adná a voksát, mint májusban tette, 71 % viszont ugyanarra szavazna. Hofer pro­fitálni tud olyan témákból, mint a Törökország és Ausztria közötti diplomáciai vita, a menekültügyi kérdések és a terrortámadások. A május 22-i választáson Alexan­der Van der Bellen független ál­lamfőjelölt nyert, a voksok 50,35%-át szerezve meg. (MTI) Túsz lefejezése a Fülöp-szigeteken Manila. Lefejezte egyik Fülöp- szigeteki túszát az Abu Sayyaf iszlamista lázadócsoport, miután nem kapta meg érte a kért vált­ságdíjat; az áldozat levágott fejét Jolo szigetén találták meg egy műanyag zacskóba csomagolva. A férfit július közepén rabolták el az Abu Sayyaf harcosai. Rodrigo Duterte június 30-án kezdődött elnöksége óta ez az első ilyen ki­végzés, és az államfő máris uta­sította a hadsereget a szélsősége­sek megsemmisítésére. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Ankara. Újabb török tankok léptek tegnap Szíria területére a délkelet-törökországi Kar- karnis városnál, miután előző nap török és amerikai támoga­tással a Szabad Szíriai Hadse­reg nevű ellenzéki csoport fegyveresei felszabadították a határ szemközti oldalán fekvő Dzserablúszt az Iszlám Állam szervezet ellenőrzése alól. A szerdán megkezdett Eufráteszi Pajzs elnevezésű hadművelet célja a török kormány szerint a határ túlol­dalának megtisztítása a terrorszerve­zetektől, az Iszlám Államtól, vala­mint a szíriai kurd fegyveresektől, a Népvédelmi Egységektől (YPG), amely a közelmúltban átlépett az Eufrátesz folyó nyugati partjára és ellenőrzése alá vonta Membidzs vá­rosát. Állítólag a kurd YPG már megkezdte a visszavonulást. Az YPG hátrálása váratlan fordulat, hiszen Redur Halil, a fegyveres csoport szó­vivője arról beszélt, hogy „saját föld­jeink feladását senki nem kívánhatja tőlünk”. Halil egyúttal azzal vádolta meg Törökországot, hogy nem az Iszlám Állam, hanem a kurdok ellen indított hadműveletet. Joe Biden Együtt kampányolt Donald Trump amerikai republikánus elnökjelölttel Nigel Faragé, az Egyesült Királyság unióból történő kilépését szorgalmazó angol politikus. Az amerikai hadiipar óriáscégei Hillary Clinton mögé álltak. Washington. Nigel Faragé, a brexitet, vagyis az Egyesült Király­ság Európai Unióból történő kilépé­sét szorgalmazó angol politikus Do­nald Trump amerikai republikánus elnökjelölttel Mississippi államban kampányolt. Ovációval fogadott be­szédében Faragé azt fejtegette, hogy hozzá hasonlóan Trump is a politi­A kolumbiai kormány és a FARC baloldali gerilíaszerve- zet közel 4 évi tárgyalás után megegyezett a latin-amerikai ország több mint fél évszáza­dos belső konfliktusának lezárásáról - jelentette be Havannában a tárgyalásokat garantáló Kuba és Norvégia. Havanna/Bogotá. „A kolumbiai kormány és a FARC delegációja végleges megegyezésre jutott a konfliktus rendezési tervének min­den pontjáról és a tartós béke meg­teremtéséről Kolumbiában” - áll a közös nyilatkozatban. Barack Oba- ma amerikai elnök telefonon gratu­lált a megállapodáshoz a kolumbiai elnöknek. A békemegállapodást a felek szeptemberben írják alá, és an­nak főbb pontjait október elején nép­szavazásra terjesztik. Ezzel végéhez érhet a Latin-Amerika legrégebbi fegyveres konfliktusa. Az ország amerikai alelnök szerdai ankarai lá­togatása alkalmával úgy nyilatko­zott, az YPG elveszti az USÁ támo­gatását, ha nem vonul vissza az Euf- rátesztől keletre fekvő területekre. A Dogan török hírügynökség tegnapi adatai szerint a Szabad Szíriai Had­sereg már 10 falvat foglalt el Dzse- rablúsz környékén. Az összecsapá­sokat drónok, a tüzérség, valamint harci gépek is segítették. A CNN Türk arról adott hírt, hogy a török haderő részéről 350-en vannak jelen Szíriában, az amerikai haderő részé­ről pedig egyebek között 13 F- 16-os vadászbombázó. A hadművelet egy 70 kilométer széles sávot fog majd át. Az Egyesült Államok támogatja a török hadműveleteket szíriai terüle­ten. Az amerikai közszolgálati rádió (NPR) a Pentagonra hivatkozva szá­molt be arról, hogy Washington tá­mogatja Törökország szíriai hadmű­veleteit az Iszlám Állam terrorszer­vezet ellen. A védelmi minisztérium tisztségviselőjétől származó infor­mációk szerint a nemzetközi koalí­ció repülőgépei vezették a támadá­sokat, hogy segítsék a törökök támo­gatta szíriai ellenzéki csoportokat. A hadművelet következtében sikerült is visszafoglalni az Iszlám Állam ter­roristáitól a határ menti Dzserablúsz városát. Washington hírszerzési in­formációk megosztásával és ameri­kai elit ellenzője, és szintén gátat vetne a bevándorlásnak. Mindazon­által leszögezte: nem biztosítja tá­mogatásáról Trumpot, mert - mint fogalmazott —, nem akaija ugyanazt a hibát elkövetni, mint Barack Oba- ma jelenlegi amerikai elnök, aki az Európai Unióban maradásra ösztö­kélve az Egyesült Királyság polgá­rait, beavatkozott a szigetország bel- ügyeibe. Faragé azonban közvetve mégis Trump mellett foglalt állást. Trump a tavaszi kampányban élén­ken támogatta az Egyesült Királyság kilépését az Európai Unióból. Az amerikai hadiipar óriáscégei, amelyek adományaikkal hagyomá­nyosan a republikánusokat támogat­biztonsági erői, a baloldali lázadók és a jobboldali félkatonai szervezetek összecsapásaiban több mint 220 ez­ren haltak meg és több mint ötmilli- óan kényszerültek elhagyni ottho­kai katonai tanácsadókkal is támo­gatta a törököket. A Pentagon érté­kelése szerint Dzserablúsz elfoglalá­sával nemcsak az Iszlám Állam dzsi- hádistáit szorították ki, hanem egy­úttal megszerezték az ellenőrzést egy stratégiai fekvésű település fölött, s így megakadályozhatnak egy esetle­ges kurd előretörést is. A szíriai konfliktusban szemben álló felek többször is vegyi fegyvert vetettek be - jelentette az ENSZ il­letékes vizsgálóbizottsága, amely három esetben egyértelműen bizo­ják, az idén megtörték a hagyományt és többségükben a demokrata párti elnökjelölt, Hillary Clinton mögé álltak. Hillary Clinton eddig kétszer annyi adományt kapott a nagy hadi­ipari cégek és a Pentagon vezető munkatársaitól, mint Donald Trump. A pénzadományok többsége a két hadiipari óriás, a Lockheed Martin és a General Dynamics embereitől ér­kezett. Ez jelentős fordulat a 2012-es elnökválasztáshoz, sőt, a korábbi évtizedek gyakorlatához képest. 2012-ben ugyanis a hadiipar Mitt Romney republikánus elnökjelöltet támogatta, s az elmúlt évtizedekben is a mindenkori republikánus jelöl­tek mögött sorakozott fel. (MTI) nukat a harcok 1964-es kirobbanása óta. A megállapodásban, amelynek végleges szövegét még közzé kell tenni, a kormány kötelezettséget vállalt egy széles körű földreform nyítani tudta, az elkövetőket is azo­nosítva, a tömegpusztító fegyverek használatát a közel-keleti ország­ban. A beszámoló szerint a bizottság összesen 9 olyan 2014-es és 2015-ös szíriai esetet vizsgált, amikor vegyi fegyvereket vetettek be, de ezek kö­zül hat támadásnál nem tudta min­den kétséget kizáróan megállapítani az elkövetők kilétét. A maradéknál viszont „elegendő információ állt rendelkezésre a tettesek kikövet­keztetésére” - derül ki a 95 oldalas vizsgálati jelentésből. Angela Merkel Prágában tárgyalt Prága. Angela Merkel német kancellár tegnapi prágai villám- látogatásán Bohuslav Sobotka kormányfővel és Miloš Zeman köztársasági elnökkel találko­zott, a politikust tüntetők is vár­ták a kormányhivatal előtt né­hány tíz demonstráló azt skan­dálta: „Merkel muss weg” (Mer- kelnek távoznia kell). Prága és Berlin továbbra is eltérően ítéli meg a migránsok kötelező kvó­ták szerinti elosztását az Európai Unió tagállama között - ismerte el egyaránt Bohuslav Sobotka és Angela Merkel. Merkel ma Var­sóban egyeztet a visegrádi né­gyek miniszterelnökeivel. (MTI, ú) tartó háború végrehajtására, kábítószer-ellenes stratégiájának átalakítására, a láza­dók politikai életbe való integrálá­sára, valamint a konfliktus áldoza­tainak kárpótlására és az állami in­tézmények működésének kiteijesz- tésére az ország hagyományosan el­hanyagolt térségeibe. Az eímúlt na­pok folyamatos egyeztetésein kidol­gozott megállapodás fontos részletei azonban egyelőre nem ismertek, mi­vel a kubai-norvég nyilatkozat első­sorban a tárgyalások lezárásának méltatására összpontosít. Juan Ma­nuel Santos kolumbiai elnök egykori konzervatív szövetségesei és egyes emberi jogi csoportok korábban élesen bírálták a megállapodás­tervezet egyik kulcselemét, amely­nek értelmében a bűntetteiket beis­merő gerillák mentesülnek a bör­tönbüntetés alól, s legfeljebb nyolc évi büntetésüket a konfliktus sújtot­ta települések újjáépítésének segí­tésével róhatj ák le. (MTI) A hadiipar Hillary Clinton mögé állt Kolumbiában végre lezárul az 52 éve Bogotá belvárosában ünnepeltek a békekötésről szóló hír hallatán (tasr/ap)

Next

/
Thumbnails
Contents