Új Szó, 2016. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)
2016-08-26 / 200. szám, péntek
www.ujszo.com | 2016. augusztus 26. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Hidas népámítás Bugár szépen átveszi MOLNÁR IVÁN A Híd választóinak egy része azzal védte a jobboldali párt parlamenti választásokat követő le- paktálását a populista Smerrel, hogy Bugár majd észhez téríti Ficót, így a második Fico-kabinet baloldali kilengései nem ismétlődnek meg. Ehhez képest a harmadik F ico-kabinet- ről már fél évvel a választások után kiderült, hogy egy maffiaállam kiépítésén dolgozik, Bugár pedig ehhez nem csupán asszisztál, hanem teljesen átveszi Fico populista, baloldali érvelését. „Veszteséges, évente százak korai elhalálozásáért felelős, nincs jövője, az állam mégis 90 millió euróval támogatja évente. Mi az?” - tettük fel a kérdést olvasóinknak tavaly augusztusban. A helyes válasz: a felső-nyit- rai szénbányák. A hatalmas veszteségekkel dolgozó privigyei Felső- nyitrai Bányatársaság csaknem 3600 embert foglalkoztat. A Smer ezért Fico baloldali populista érvelését „morális” kötelességének tartotta, hogy szociális okokból az adófizetők pénzén tartsa fenn a veszteséges céget. Fico persze azt nem árulta el a választóinak, hogy a cégnél az egy alkalmazottra jutó havi bérköltségek meghaladják az 1700 eurót, vagyis nagyobbak, mint a legnagyobb szlovákiai bankoknál. Ráadásul a lakosság 90 millió euróval dotál egy olyan ágazatot, amely évente nagyjából 300 idő előtti elhalálozásért és több ezer légúti megbetegedésért felelős. Hogyan reagált erre a Híd tavaly? „Nincs értelme művileg fenntartani munkahelyeket a bányászatban, csak mert így szoktuk meg” - tolmácsolta a Híd véleményét Matej Kováč, a párt akkori szóvivője. Mit ígért a párt a választási programjában? „Nem fogjuk kerülni a népszerűtlen intézkedéseket. Bár a populista intézkedések vonzónak tűnhetnek, az ország hosszú távú fejlődése érdekében gyakran fájdalmas gazdasági reformokra van szükség” - áll a Híd Polgári Víziójában. Ma erről már egészen másképp gondolkodnak., A sajtóban korábban megjelent információkkal ellentétben, amelyek szerint a vajáni hőerőművet idén bezárják, az erőmű 2017-ben is működni fog. A változás Jakab Elemér hidas parlamenti képviselőnek és a Híd elnökének, Bugár Bélának is köszönhető, akik az elmúlt évben intenzíven dolgoztak azon, hogy ne szűnjenek meg a régióban a munkahelyek” - áll a Híd szerdai propagandahírében. Mi a különbség a Felső-nyitrai Bánya- társaság és a vajáni hőerőmű között? Az előbbi 3600, az utóbbi közvetlenül csupán 118, a beszállítóin keresztül további, legfeljebb 250 embert foglalkoztat. Mindkettő milliós veszteségekkel dolgozik, és csak az adófizetőktől beszedett pénzből képesek őket megmenteni, ráadásul mindkettő a legnagyobb környezetszennyezők közé tartozik. Egy egészen kicsi különbség azonban mégis van a kettő között. A vajáni hőerőmű ugyanis a magyarok által lakott régióban található, a megmentése a Hídtól így akár „nemzeti tettként” is értékelhető. Más kérdés persze, hogy a nem egész 400 dolgozóból mennyi is a magyar. Ennél azonban sokkal fontosabb, hogy a Híd lassan, de biztosan idomul a Smerhez, a baloldali népámításra fogékony szlovákiai magyar választóknak így már nem kell szlovák pártokra szavazniuk, elég, ha Bugárt karikázzák. NEM, MINISZTER ÚR, MI IGEN ELMARADOTT VIDÉK VAGYUNK, NINCSENEK POKÉMONOK. DE MUNKANÉLKÜLIT TALÁLNAK AKÁRMENNYIT (Ľubomír Kotrha karikatúrája) Hatkarikás pillanatok LAMPL ZSUZSANNA jegyzet személyes műfaj, és most az egyszer tényleg nagyon személyes leszek. Kezdjük az olimpiával, ami a családunkban mindig nagy nézettségnek örvendett. Most viszont csak a szlovák köztévé közvetítését figyelhettük, így sok mindenről lemaradtunk, például a vívósportról, pedig ahhoz különösen kötődünk. S nagyon hiányzott a magyarországi sportriporterek közvetítési stílusa. Mert a hazaiak, egy kivétellel, szerintem katasztrofálisak, és a szerkesztéssel is voltak problémák. Például a női kajak négyesek eredményhirdetésekor, abban a pillanatban, amikor a magyar csapat felállni készült a dobogó legfelső fokára, bevágnak egy beszélgetést a friss ezüstérmes férfi kajak négyesünkkel (a háttérben hallatszik a magyar himnusz). Tudom, hogy ez a mi érmünk, és prioritást élvez, de ezt a beszélgetést lehetett volna néhány percet halasztani, és az említett eredményhirdetést követő „üres” időszakban bevágni, amikor egyébként is csak a győztesek vízbe csobbaná- sát és könnyeit ismételgették. Mintha nem tudnák, hogy azért vagyunk itt néhány százezren, akik a magyarországi sportolóknak is drukkoltunk, és szerettük volna látni a dobogós pillanatokat, pláne, hogy mi is fizetünk szolgáltatói díjat a köztévének. Aztán vége az inteijúnak, visszakapcsolnak az eredményhirdetésre, és a riporter mindenről hablatyol, csak a képernyőn még mindig látható magyar aranylányokról nem. Hát ennyit a hiányolt szakmaiságról. Most az érmekről. Magyarország kis ország, de nagyot teljesített. Szlovákia is kis ország, de én úgy gondolom, mi is örülhetünk. A komáromi-somoijaí-pöstyéni kajakos fiúk ezüstje az én szememben aranyat ér, és tényleg példaképe a „generációk” összefogásának, amikor a fiatal erő és robbanékonyság társul az idősebbek tapasztalatával és«* bölcsességével, na nem mintha nekik már nem lenne erejük! És különösen értékes nekem Matej Tóth aranya, mert ő az én kedves tanítványom volt. Egyszer kommunikációs gyakorlaton épp a bókolásról volt szó. A diákoknak őszinte, szívből jövő bókot kellett mondaniuk a padszom- szédjuknak. Matejnek nem jutott padszomszéd, mire megkérdezte, megsértene-e, ha én lennék a páija. És akkor nagyon szép dolgot mondott nekem, amit a többiek egyetértésükjeiéül megtapsoltak. Máig meghatódom tőle. De nem írom le, mert bár ajegyzet személyes műfaj, azért nem akarom, hogy dicsekvésnek hasson. Pláne, hogy most jön a csúcs. Az olimpia alatt ugyanis megérkezett az első unokám. Egy ilyen sportos családban, országos tőrvívóbajnok anyuka, élsakkozó apuka, sokszoros országos sakkbajnok nagybácsi, sporttudor nagyapa, nem is jöhetett volna jobbkor. Égy új ember mindig új világrész). Most ő a hatodik karika. Miért nem kevesebb az állástalan? LAJOS P. JÁNOS em sikerült az utóbbi hónapokban érdemben csökkenteni Szlovákiában a munkanélküliséget, pedig egyre több a szabad munkahely. Júliusban országosan mindössze 0,01 százalék volt a csökkenés, és még a magas munkanélküliséggel küszködő járásokban is, mint a Rimaszombati vagy a Rozsnyói, csak néhány tized százalékponttal esett vissza. A munkaadók már azt követelik, hogy a kormány enyhítse a harmadik országokból érkező munka- vállalók alkalmazásának feltételeit, mert nincs kit a gyártósorok mellé állítani. A cégek képviselői elsősorban az ukrán és szerb vendégmunkásokra számítanak, mert a nyelvi akadály viszonylag könnyen leküzdhető. Országos szinten július végén több mint 3 8 ezer állás volt betöltetlen, még az ország leszakadó régióiban, a legrosszabb helyzetben lévő járásaiban is legalább egy-két száz embernek tudnának azonnal állást bizto- sitani. A legtöbb szabad helyre jellemzően alacsonyabb - általános-vagy alacsonyabb középfokú - képzettséggel rendelkező embereket keresnek: a 3 8 ezerből 10 ezer csak alapfokú, további 11 ezer pedig csak szakiskolai végzettséget igényel. Jellemzően gyártósor melletti munkáról van szó, de például képzettséget nem igénylő segédmunkási állásból is közel 5 ezer volt betöltetlen július végén. A szakszervezetek - és részben a kormány—szerint is az egyik ok, amiért nem sikerül ezeket az állásokat betölteni, a viszonylag alacsony fizetés. Ezért emelte évek óta jelentősebb ugrásokkal a minimálbért a Smer-kormány, és fogja emelni várhatóan a jelenlegi kormány is. A legelmaradottabb járások helyzetét azonban ezzel nem fogják megoldani, sőt, egyes esetekben csak növelni a bajt. A minimálbér kitermelése ugyanis sokszor a kis, helyi vállalkozóknak okozza a legnagyobb problémát, akiknél a termelés kis forgalom mellett viszonylag kicsi hozzáadott értéket termel. Tehát az autószerelőt, a gazdát, a fodrászműhelyt, amely esetleg helyben alkalmaz néhány embert. A leszakadó régiókban ugyanis az alacsony fizetés csak az egyik oka a munkanélküliek demotiváltságának. Az állások visszautasításának okai közé sorolhatjuk, hogy a 30-40 kilométeres távolságban lévő munkahelyre is sokszor 1-2 órát kell utazni, még akkor is, ha a cég által biztosított busszal utazik. A leszakadó régiók eldugott falvaiból gyakran csak saját kocsival járhatnak munkába, ami viszont nincs. A legrosszabb helyzetben lévőknél komoly gond az uzsora és az eladósodottság is, ami elviszi a viszonylag alacsony fizetés nagy részét. Az évek óta munka nélkül élők munkavégzési készségeinek felfrissítése pedig egy külön dolgozatot igényelne - ugyanis jelenleg ők teszik ki a mintegy 297 ezer munkanélküli felét. Gondot jelent azonban a magasabb képesítést igénylő állások betöltése is, itt az előbbi problémák mellét társul a tartósan munkanélküliek alacsony képzettségi szintje, és - elsősorban a szakiskolákban folyó - oktatás nem megfelelő struktúrája. A diákok nem azt tanulják, amire a munkavállalónak szüksége van. Nem indult el teljesen rossz úton a kormány azzal, hogy minden régióra saját tervet készít a munkanélküliség csökkentése, a régió felzárkóztatása érdekében. Azt azonban tudnia kell, hogy ha nem kezd el helyben foglalkozni a munkanélküliekkel, és nem úgy, hogy kizárja őket a munkanélküliek nyilvántartásából, hanem úgy, hogy akár egyénenként, a régió fejlesztésével, hazai és külföldi vállalkozók letelepítésével párhuzamosan megpróbál egyfajta „karriertervet” készíteni számukra, akkor nem fog jelentős eredményeket elérni. Ha ez nem sikerül, akkor tényleg csak az ukrán és szerb vendégmunkások maradnak, akik hajlandók ezért a pénzért is hetekig távol lenni otthonról. FIGYELŐ Tananyag lesz a terrortámadás A terrorfenyegetettség miatt megerősítik a francia iskolák védelmét a jövő heti tanévkezdéstől. A csendőrség több mint 3 ezer tartalékosát mozgósítják jövő csütörtökön a 64 ezer oktatási intézmény közelében, és a teljes tanévben megerősített járőrök fogják felügyelni az iskolákat. Az egyik fő intézkedés, hogy a gyerekeknek kötelezően évi három biztonsági gyakorlatot tartanak - eddig évente kétszer riasztást szimuláltak. Most az egyik gyakorlat terrorista behatolásra és merényletre készíti fel a diákokat, továbbá elsősegély tanfolyamokon kell részt venniük. Az iskolák többségében térfigyelő kamerákat szereltek fel és minden belépő személyazonosságát ellenőrzik. A kormány médiakampánnyal próbálja biztosítani a szülőket arról, hogy a példa nélküli fenyegetettség ellenére biztonságban kezdődhet meg az új tanév. Az oktatási miniszter azonban kizárta azt a lehetőségét, hogy valamennyi iskolában biztonsági őröket alkalmazzanak. „Az intézmények körülijárőrszolgálat elegendő válasz a kihívásra, hiszen az iskolák nem nyitottak a nagyközönség előtt, mint például az üzletek” - mondta a miniszter. Tavaly 147-en, idén 90-en vesztették életüket Francia- országban az Iszlám Állam terror- támadásaiban. A terrorszervezet külön is megfenyegette a tanárokat francia nyelvű magazinjában, a Dar-al-Islamban. A francia tanárokat , Allah ellenségeinek” nevezték, amiért a szekularizációt (az állam és egyház szétválasztását) tanítják, ezért a tanárok megölésére szólítottak fel. (MTI)
