Új Szó, 2016. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)
2016-08-24 / 198. szám, szerda
6 KULTÚRA 2016. augusztus 24.1 www.ujszo.com Mi a koncert, és mi nem az? A paróka alá bújó popsztár a színpad szélén mozdulatlanul énekel, a kivetítőn konzerv táncfilm fut Sia sokak szerint pózt csinál a rejtőzködésből (Képarchívum) JUHÁSZ KATALIN A Sziget Fesztivál történetének legmegosztóbb koncertje Sie nevéhez fűződik. Az ausztrál énekesnő headliner- ként lépett fel augusztus 15- én, ugyanazzal a programmal, amelyért elégedetlen Tel Aviv- i rajongók egy csoportja beperelte őt, visszakövetelve a koncertjegy árét. Nem tetszett nekik, hogy az átszámítva kb. 80 eurós jegyért az énekesnő csak 65 perces műsort adott, zenekar nélkül, konzervzenére énekelt a színpad bal szélén egy mikrofonállvány mögött, arcát paróka takarta, és a számok között nem kommunikált a közönséggel. A színpadon táncosok adtak elő minietűdöket, de a kivetítőn nem azt mutatták, hanem előre felvett anyagot. Sia Kate Isobeile Furier csaknem negyvenévesen lett világsztár, előtte háttéremberként tevékenykedett, olyanoknak írt slágereket, mint Ri- hanna, Katy Peny, Beyoncé vagy Britney Spears. Sikerének egyik titka valószínűleg a show-bizniszben szokatlan, rejtőzködő magatartás. A dalaihoz készült videoklipekben nem ő a főszereplő, hanem a táncosai, és nyilvános szerepléseken rendre olyan parókákban jelenik meg, amelyek szájtól felfelé eltakaiják az arcát. Persze azért lehet róla portrét találni az interneten, de a minap még abból is hírt csinált a sajtó, hogy egy fellépésen a szél félig lefújta Sia fejéről a műhajat. Az idei világturné sajtófogadtatása eddig meglehetősen vegyes volt. Sokak szerint a koncepció eleve elhibázott, mert Sia úgy párosította a popzenét a kortárs tánccal, hogy a két műfaj kioltja egymást, ráadásul ez a program nem fesztiválokra, vagy több tízezres sportcsarnokokba való, hanem kényelmes színházterembe. Mások életük legnagyobb koncertélményeként írtak a látottakról. Kiemelik, hogy Siának köszönhetően olyanok is találkozhattak a kortárs tánccal, akik sosem ülnének be egy táncszínházba, valamint, hogy a szereplők mély érzelmeket megjelenítve az elhangzó dalokat is többlettartalommal látták el. Szemtanúként arról tudok beszámolni, hogy a Sziget nagyszínpada előtt legalább hatvanezres tömeg gyűlt össze, és a közönség egy része már órákkal a Sia-koncert előtt foglalta magának a helyet az első tíztizenöt sorban. Ezt a jellegzetes, óriás masnival ellátott parókák számából lehetett látni. Még Noel Gallag- her is lepirított egy nézőt, aki nagyokat ásítozott az első sorban az ő zenekarának koncertjén. A két egymást követő előadó rajongótáborának keresztmetszete vélhetően nem túl nagy, bár Gallagher sem sokat kommunikál a közönséggel. Viszont nála egyértelmű, hogy minden hang ott, helyben keletkezett, amire Sia éneklése esetében nem mernék megesküdni, főleg a pár nappal azelőtti Rihanna-koncert fényében. A színpadon mozgó táncosokat tényleg csak az első tíz sorból lehetett látni. Egyszerre legfeljebb hárman jelenítették meg azokat a bizonyos mély érzelmeket, ezért az elöl állók is gyakran sandítottak a kivetítőre, amelyen ugyanazt kellett volna látniuk közeliben. Sokan csak a műsor felénél kezdtek gyanakodni, hogy nem azt látják a képernyőn, ami a színpadon történik, hogy túl tökéletesek a közelik, túl pontosak a vágások, szokatlanul sok kameraállásból mutatják a történéseket. Nos, a Sziget operatőreinek azon az estén tényleg semmi dolguk nem akadt. Előre felvett, gondosan megmunkált videó ment az előadás alatt. És mivel hiányzott az interakció a színpad és a közönség között, az egész egy nagy, közös YouTube-nézésnek tűnt. A táncosok ráadásul szinte végig ugyanazt a grimaszolós-rángós, zaklatott gesztikulációval teli koreográfiát prezentálták, amiből szerintem húsz perc is elegendő lett volna. Tisztában vagyok vele, hogy a művészet a már meglévő dolgok újraértelmezéséről szól. Ebbe beletartozik a meghökkentés, a műfajok és stílusok merész keverése, valamint a tabudöntögetés is. Egy jó popkoncert azonban főleg a színvonalas szórakoztatásról szól, ennél többet nem érdemes belemagyarázni. És a közönség az előadó személyes jelenléte miatt megy el egy popkoncertre, nem pedig azért, hogy a tömegben tipródva ugyanazt lássa, amit otthon is megnézhet egy laptopról. Ez egy olyan íratlan szabály, amelyet nem tanácsos felrúgni. Sia ugyan egész előadói karrierjét a fúr- csaságra, a meglepő vizuális ötletekre építi, de még neki is meg kellene néznie a paróka mögül, hogy hol, milyen közegben lép fel. A rajongók egy része persze bármit elfogad imádott kedvencétől, amit ő művészetként ad el nekik, még akkor is, ha több benne a póz, mint az érzelem. Viszont a rajongók bizalmával sem lehet visszaélni, lásd az izraeli esetet. Ezt a bírósági tárgyalást nyilván fokozott figyelem övezi majd, hiszen a felperesek ügyvédjének vélhetően definiálnia kell, mit ért koncert alatt, és mi az, ami már nem hirdethető meg koncertként. RÖVIDEN Magyar ós szlovák film a legjobbak közt Budapest. Az Európai Filmakadémia (EFA) nyilvánosságra hozta a 2016-os Európai F ilmdíjra nevezett alkotások listáját. Az 50 film között magyar és szlovák alkotás is szerepel. Till Attila Tiszta szívvel című filmjében két fiatal mozgás- sérült barátságot köt egy kerekesszékes bérgyilkossal, a szlo- vák-cseh—lengyel-francia koprodukcióban készült Én, Olga Hep- narová című dráma pedig az utolsó kivégzett csehszlovák nőről szól. A mezőnyben az európai film legnagyobbjai versenyeznek, köztük a brit Ken Loach és Stephen Frears, a dán Thomas Vinterberg, a holland Paul Verhoeven vagy a spanyol Pedro Almodóvar. A későbbiekben az EFA több mint 3000 európai filmesből álló tagsága dönt arról, mely filmeket jelölik a különböző kategóriákban. A díjátadót decemberben Wroclawban rendezik. (MTI) Érkeznek Ernelláók a magyar mozikba Budapest. Szeptember 29-től látható a magyarországi mozikban Flajdu Szabolcs EmelláékFarka- séknál című filmje, amely az idei Karlovy Vary-i Nemzetközi Film- fesztiválon elnyerte a versenykategória fődíját. A zsűri a legjobb férfi színészi alakításért is Hajdú Szabolcsot díjazta. A fillérekből készült független film a rendező lakásában játszódik, ahová a történet szerint Farkasék kénytelenek befogadni Skóciából hazaköltöző rokonaikat, az összezártság pedig konfliktusokhoz vezet. (MTi.juk) Eltüntették Banksy alkotását London. Megsemmisítettóka leghíresebb brit graffitimű- vósz, Banksy Kémfülke című alkotását Cheltenhamben. 2014-ben Banksy a brit hírszerzés lehallgatóközpontjától öt kilométerre egy házfalra festette művét, amely az ott lévő telefonfülke két oldalán hallgatózó kémeket ábrázol, kifigurázva az állampolgárokat megfigyelő kémszervezeteket. A közösségi médiában elterjedt fotókon látható, hogy a graf- fitinek hűlt helye, a falról a vakolatot is lekaparták a téglákig. A graffiti rendkívül népszerű volt a lakók és a turisták körben, és gyorsan az Egyesült Királyság egyik legtöbbet fotózott nevezetességévé vált, sőt a helyi önkormányzat védettnek nyilvánította az épületet. Ez azt jelenti, hogy a városi tanács engedélye nélkül nem lett volna szabad eltávolítani Ez a híres graffiti már nem létezik a művet. Alex Chalk, a város konzervatív parlamenti képviselője vizsgálatot követel, mi történt a falfestménnyel. A városi tanács közlése (Képarchívum) szerint az épületen felújítást végeznek, de a testület arról nem tudott, hogy a graffiti a munkálatok áldozatául esett. (MTI)
