Új Szó, 2016. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)
2016-08-24 / 198. szám, szerda
www.ujszo.com | 2016. augusztus 24. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 A Sieť ment, Spirko maradt Brecely megdöntötte Procházka gyorsasági világrekordját S oha nem alakult még át Szlovákiában ilyen villámgyorsan és ilyen simán négyes kormánykoalíció hármasfogattá. És soha nem volt ilyen elenyésző hatása egy kormánypárt megszűnésének az ellenzék és a kormány közti erőviszonyokra. A Sieť szétszakadása, semmivé válása úgy ment végbe, hogy a parlamentben ugyanannyi képviselő támogatja a kormányt, mint eddig. Úgy tűnt, Ravoslav Procházka gyorsasági világrekordot állít fel pártszétverésben, de az új elnök, Roman Brecely még rá tudott tenni néhány lapáttal. Nem egész egy hét elég volt rá. A Sieť többé nem részesedik a hatalomból, de azért az úri asztalról lepotyogó morzsákat öszszeszedegetheti, jutalmul azért, hogy minden gond nélkül, fájdalommentesen eltüntette magát a hatalomból és minden posztot visszaadott. Az egészből Bugárék profitálnak a legtöbbet: a Híd megkap egy tárcát, amelyről mindig is álmodott. Nem csak arról van szó, hogy minisztere révén beleszólhat az útépítésekbe, az útdíjbeszedésbe, a vasút és a légi közlekedés dolgaiba meg az ipari parkok telepítésébe. A miniszter közvetlen döntéseivel alaposan befolyásolhatja a Híd szavazóinak viszonyulását a párthoz. Amire Bu- gár pártj ának nem volt módj a a két Dzu-rinda-kabinetben és Radiéová- kor-mányban sem, arra most lehetősége lesz. így aztán világos, hogy a Híd nagyon fog vigyázni arra, nehogy olyasvalami történjen, ami veszélyeztethetné a kormánykoalíció működését vagy a közlekedési tárca feletti irányitást. Amikor világossá vált, hogy a négyes koalíciónak vége és újra kell tárgyalni a koalíciós szer-ződést, Bugámak feltették a kérdést, vajon a Híd ismét előveszi-e Robert Kaliňák távozásának kérdését. Azt válaszolta, nem, mert a Híd ezt már felvetette a kormányalakítás előtt is, de nem jutott semmire. Procházka most azt mondja, „mint embert, szereti Kaliňákot”, de „politikusként teljesen lejáratta magát”, de Bugár a kisujját sem mozdítja a belügyminiszter elmozdítása érdekében. A Sieť megszűnése pillanatnyi főfájást sem okozott a Smemek. Annál inkább a Főügyészség múlt heti döntése: megszüntette a Nemzeti Bűnüldöző Hivatal eljárását Vasiľ Špirko speciális ügyész ellen. Ha nem ez történik, már nem Špirko lenne a nyomozást ellenőrző ügyész a Kalifiák-ügyben, amelyben a saját beosztottjai próbálják kideríteni, hogy a főnök elkövetett-e valamit. így Špirko továbbra is vizsgálhatja, hogy Kaliňák legálisan szerzett-e tulaj- „ donrészt az áfacsalással gyanúsított Ladislav Baštemák cégében. A hatalom számára kényelmetlenné váló Špirko félreállítására tett kísérlet fordítva sült el. Egyrészt a nép számára napnál is világosabbá vált, mennyire fontos lenne a nagykutyáknak, hogy a nyomozás ellenőrzése az ő kezükben legyen. És az is kiderült, hogy ennek elérése érdekében készek óriási kockázatot vállalni, sőt, képesek olyan szélsőséges eszközökhöz nyúlni, mint annak idején Meéiar. A szerző a Trend hetilap kommentátora Lassan már csak Bayernek lesz lovagkeresztje. Ádérnék meg egy szakajtónyi! NÉPSZAVAZÁS 2016. OKTÓBER 2. (Cartoonizer) Orbán megerősítette, Trumpot támogatja A brazil Folha de S. Paulo lapnak adott interjút a magyar miniszterelnök. Orbán Viktor szerint ha az EU felrúgná a törökökkel kötött menekült- ügyi megállapodást, és újra migránsok indulnának meg Európa felé, akkor sem lenne gond, „mert a magyar határ Európa bejárati kapuja, és mi 100 százalékig megvédjük határunkat”. Orbán Viktor kiállt Recep Tayyip Erdogan török elnök mandátuma és Törökország stabilitása mellett. „Ha Törökországban nincs stabilitás, az az egész régió problémája lesz. Támogatnunk kell a török kormányt” —mondta a miniszterelnök. A lap úgy tudja, hogy Jósé Serra brazil külügyminiszter megkérdezte a magyar kormányfőtől, hogy valóban Donald Trumpot támogatja-e, amire Orbán Viktor úgy válaszolt: „igen, Trump külpolitikája lenne a legjobb nekünk. A demokraták azt gondolják, hogy nem kell kontrollálni a migránsok Európába való belépését, és ez nagyon veszélyes. Trump védelmébe veszi a bevándorlók ellenőrzését. Továbbá ellenzi a más országokban való demokráciaépítést, és én ebben egyetértek vele”. Arra kérdésre, hogy az EU demográfiai problémáinak megoldásában segítene-e a menekültek érkezése, Orbán úgy reagált: „Soha. Ok komoly problémát okozhatnak, mert párhuzamos társadalmat építenek ki Európában. A migránsok eltérő kulturális felfogással érkeznek, és ezek a párhuzamos társadalmak veszélyesek, és destabilizálják az EU országait. Szeretnénk, ha a magyar nép jellegében integrált társadalomként maradna meg”. (MTI) Miért jön ide a külföldi melós? MÓZES SZABOLCS E gyre több nálunk a külföldi munkás. Ez a trend egy ideje már megfigyelhető, ám a gyakorlott újságolvasó számára is furcsaságnak számít még: hogy lehet ez, miközben minden tizedik ember munkanélküli nálunk. A külföldi alkalmazottakkal kapcsolatban mély elemzések nem születtek. Hogy milyen cégekben, ágazatokban dolgoznak, hogyan verbuválják őket, milyen az életkoruk, mennyi köztük a férfi és mennyi a nő, mennyi ideig maradnak nálunk - ezekre nincs pontos válasz. De a két alapvető tényező, amely magyarázat itteni munkavállalásukra, az alacsony fizetések és a Szlovákiában meglevő regionális különbségek. A statisztikákból kiolvasható, hogy a román állampolgárok mellett főként a magyar- és a csehországi alkalmazottak vannak a legtöbben. Utóbbiak vélhetően a Csehországgal szomszédos szlovákiai régiókba érkeznek: egy, a cseh-szlovák határ nyugati oldalán lakónak könnyebb Zsolnán munkába állnia, mint az onnan háromszáz kilométerre élő ho- monnainak. Mivel a határok megszűntek, s a nyelv sem jelent leküzdhetetlen akadályt, egyszerűbb a határ másik oldalán, karnyújtásnyi távolságban munkaerőt keresni, mint több száz kilométerről hozni. A másik, még jellemzőbb ok: túl alacsonyak a bérek. Sokszor nem hogy nem akaródzik valakinek a munka után menni, ingázni, hanem ez egyenesen megoldhatatlan. Képzeljük magunkat egy 46 éves tornaijai munkanélküli helyébe, akinek felesége a helyi közértben dolgozik minimálbérért, lánya gimnazista, fia most fejezi be az alapsulit: ha az illető kap egy galgóci munkaajánlatot, ahol bruttó 600, nettó 480 eurót fizetnének neki, vajon reálisan el fogja tudni fogadni? Elmegy dolgozni, de így gyakorlatilag nem látja a családját (vasárnap délután oda, péntek este vissza - ha műszakokra dolgozik, még kacifántosabb a történet), pénzt kereshet, viszont abból alig tud valamit félretenni (hiszen valamiből ingázni és a munkavégzés helyén lakni is kell). Könnyű ráfogni a fenti dilemmával küszködő emberre, hogy lusta és nem kellően mobilis, ergo nem elég modem és csak az állami segélyre vár, ám érezzük, ez felszínes, demagóg magyarázat. Béremelést kérni, szakszervezetesdire játszani 89 után nem volt nagyon menő, a meéiari pusztítás nyomán fellépő 20%-os munkanélküliséget megtapasztaló társadalom számára a kulcskérdés a munkahelyszerzés volt, nem pedig a magasabb fizetés. Ám egyre több adat és tendencia mutatja, hogy a posztszocialista Közép-Európában valami nincs rendben a bérekkel, EU-s összehasonlításban a munkatermelékenységhez képest is nagyon alacsonyak. Ennek eredménye az országon belüli alacsony mobilitás, a fiatalok nyugatra távozása, valamint a keletebbről jövő munka- vállalók beszivárgása (valamint gyors távozása, hiszen egy romániai munkás is hamar rájön, hogy ugyanazért a melóért egy németországi gyártósornál a többszörösét kapja a szlovákiai bérnek). A közéletben tapintható következmény pedig a szélsőséges és populista pártok térnyerése. A középréteg egyre nagyobb része érzi magát vesztesnek: 25 éve a felzárkózásról beszélnek neki, többször megélte a nadrágszíj összehúzását, ízes GDP-adatokkal próbálták jóllakatni, közben pedig úgy érzi, életszínvonala nem azon a szinten van, mint amit ígértek, és ahol az elmúlt évtizedekben hozott áldozatok alapján lehetne. FIGYELŐ Gyerekek az Iszlám Állam soraiban Az Iszlám Állam terrorszervezet huzamosabb ideje toboroz gyerekeket, fiatalkorúakat öngyilkos akciókhoz, harci cselekményekhez, vagy őrzési feladatokra. 2015 januáijában nagy feltűnést keltett az Iszlám Állam egyik videója, amelyen egy legfeljebb 12 éves fiú pisztollyal agyonlőtt két embert, állítólagos orosz ügynököket. Tavaly februárban napvilágot látott jelentések szerint a dzsi- hádisták fokozták a kiskorúak verbuválását. A georgiai állami egyetem kutatói 89 esetet értékeltek ki, amelyekben gyerekek az Iszlám Állam nevében áldozták fel életüket. Közel 40 százalékuk maga röpített a levegőbe autókat, teherautókat. Az Iszlám Állam toborzóirodákat állított fel, amelyek igyekeznek biztosítani a „fiatal oroszlánok” bőséges utánpótlását. Rendszeresen felbukkannak beszámolók kiskorúak kényszertoborzásáról főleg az Irakban élő jazidi vallási kisebbség körében. Az Iszlám Állam iskoláiban a gyerekeket kiskoruktól kezdve ideológiai indoktrinálásnak vetik alá, később kiképző táborokba kerülnek. Öngyilkos merénylőkként a gyerekek értékesek az Iszlám Állam számára, mivel „általában nem annyira félénkek, mint a felnőttek, s nem elemzik agyon a helyzeteket korábbi tapasztalataik alapján” - állapítja meg a londoni Quilliam Alapítvány tanulmánya. (MTI) „Nem akarunk erős muszlim közösséget" Nem szeretné a cseh kormány, hogy erős muszlim közösség alakulj on ki Csehországban - közölte Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök a Právoban megjelent interjúban. Azt mondta: nem szabad azt állítani, hogy minden menekült terrorista, de Csehország azzal sem ért egyet, hogy ellenőrzés nélkül bárkit befogadjon, mert Európa nem volt képes a muszlim bevándorlók integrációjára. „Csehországban nincs semmiféle erős muszlim közösség. Nem is szeretnénk, hogy kialakuljon, tekintettel a másutt látható problémákra is” - szögezte le. Csehországban 10 ezer muszlim él. (MTI)
