Új Szó, 2016. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)
2016-08-24 / 198. szám, szerda
4 i KÜLFÖLD 2016. augusztus 24. | www.ujszo.com RÖVIDEN Dzsihádistákat lőtt Törökország Ankara. A török tüzérség újra csapásokat mért az Iszlám Állam terrorszervezet szíriai állásaira, válaszul a területét ért ágyúzásokra. Két ágyúlövedék csapódott be Karkamis délkelettörökországi településen, de senkinek sem esett baja. A város a szíriai határon fekszik, nem messze a dzsihádisták kezén lévő Dzserablúsz szír várostól. A török hadsereg válaszul körülbelül 60 lövedéket lőtt ki az Iszlám Állam dzserablúszi állásaira. A török illetékesek már nem biztosak abban, hogy egy 12-14 éves gyermek követte volna el a délkelet-törökországi Gaziantep városban szombaton az öngyilkos merényletet, amelyben egy lakodalom vendégei közül 54 emberéletét vesztette. (MTI) Franciaország: hőt terrorgyanús ember Párizs. Hét, terrorhálózatokkal kapcsolatban álló embert tartóztattak le augusztusban Francia- országban, közülük legalább háromnak konkrét (merénylet)ter- vei voltak - mondta a francia belügyminiszter. Bemard Caze- neuve szerint az idei év első felében az országban annyi embert állítottak elő terrorhálózatokkal való kapcsolatai miatt, mint 2015-ben a teljes év alatt. Franciaországban az elmúlt másfél hónap alatt három olyan dzsihá- dista merényletet hajtottak végre, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet vállalt magára. (MTI) Fülöp-szigetek: durvuló drogháború Manila. A Fülöp-szigeteki rendőrség védelmébe vette az elnök utasítására meghirdetett, vitatott kábítószer-ellenes hadjáratát, amely július eleje óta 1900 halálos áldozatot követelt, és kiváltotta több nemzetközi szervezet, köztük az ENSZ tiltakozását is. Ronald de la Rosa, a délkeletázsiai szigetország rendőrségi vezetője elmondta, 756 ember azért halt meg a hatósági fellépés során, mert ellenszegült a rendőröknek. Eddig több mint 670 ezer kábítószer-fogyasztó és -kereskedő adta fel magát a hatóságoknak, és több mint 11 ezret vettek őrizetbe. De la Rosa közölte, e számok is mutatják a drogellenes kampány erejét. (MTI) Kézigránát robbant a koszovói tóvénél Pristina. Kézigránátot dobtak ismeretlen tettesek a koszovói állami televízió (RTK) udvarára, a támadásban senki nem sérült meg - közölte tegnap az RTK vezetése, amely elítélte az újságírók megfélemlítésére és a sajtó- szabadság korlátozására irányuló támadást. Az RTK közleménye szerint a hétfő késő esti támadás időpontjában több újságíró is tartózkodott a televízió épületében. Olyan aktivisták követhették el a támadást, akik ellenzik a Montenegróval megkötött határegyezmény elfogadását. (MTI) Légi csapás a Boko Haramra A nigériai iszlamista csoport több parancsnoka is meghalt a hadsereg támadásában AbubakarShekau, a Boko Haram véreskezű vezére. Talán már nem él.(TASR/AP) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Abuja. A nigériai hadsereg szerint egy légitámadásban valószínűleg halálosan megsebesítették a Boko Haram vezetőjét, Abubakar Shekaut és a terrorszervezet néhány parancsnokát. A nigériai hadsereg szóvivője szerint életveszélyesen megsebesítették a Boko Haram iszlamista csoport vezérét, más források viszont arról számoltak be, hogy a terrorvezért valószínűleg megölték. Sani Kukas- heka Usman szóvivő szerint a harci gépek a múlt pénteken csapásokat mértek a Boko Haram fegyvereseire az ország északkeleti részén, a Sam- bisa erdőségben lévő Taye faluban, Bomo szövetségi államban, de az ezzel kapcsolatos információkat csak most sikerült megerősíteni. Ezek szerint a szervezet vezetője, Abubakar Shekau „életveszélyesen megsebesült” a vállán, további három iszlamista parancsnok pedig életét vesztette. A nigériai hadsereg már többször keltette Shekau halálhírét, de a vezér újra és újra feltűnt videókon, utoljára idén márciusban. Augusztus elején megjelentek olyan lapértesülések is, hogy a kalifátus létrehozásáért küzdő szervezet új vezetőt választott Shekau helyett. Az új terrorvezér megfogadta: nem támad mecsetekre és muszlimok által látogatott piacokra. Egy amerikai tábornok szerint a Boko Haram belülről felbomlott, egy nagyobb csoport pedig kivált, mivel úgy tartották, Shekau nem képes megfelelni az Iszlám Állam elvárásainak. Nigériában, valamint a szomszédos Csádban, Nigerben és Kamerunban a Boko Haram által kirobbantott harcok során már mintegy 20 ezren vesztették életüket, és több mint 2,5 millióan kényszerültek otthonuk elhagyására. Áz Iszlám Államnak hűséget fogadó terrorszervezet hét éve küzd egy önálló állam létrehozásáért a nyugat-afrikai ország északi, főleg muszlimok lakta részén. A Boko Haram 2014 végén Északkelet-Nigériában egy Belgium nagyságú területet tudhatott magáénak, azóta a helyi hadsereg a környező államok támogatásával kiszorította a szélsőségeseket. A frakciókra töredezett csoport ezért a közelmúltban gerilla-hadviselésre tért át: Csád, Niger, Kamerun és Nigéria területén falvakat rohant le, üzletek, piacok, buszpályaudvarok, iskolák és mecsetek ellen intézett támadásokat. A Boko Haram 2014 áprilisában 270 iskoláslány elrablásával került reflektorfénybe, s a hatóságok azt gyanítják, hogy a gyerekek közül néhányat éppen a Sambisa erdőségben tart fogva. Clinton újabb eltitkolt e-mailjeit találta meg az FBI A Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) újabb, eddig nem ismert, közel 15 ezer Ciinton-e-mailt talált, a külügyminisztérium vizsgálódik. Azokról a hivatalos levelekről van szó, amelyeket Clinton külügyminiszterként írt, és a saját, magánszerverén küldött el. Washington. Az FBI csaknem egy évig tartó nyomozás után újabb olyan elektronikus levelekre bukkant, amelyeket sem Hillary Clinton, sem az ügyvédjei nem adtak át a nyomozó hatóságoknak. Összesen 14 900, eddig rejtve maradt, a külügyminiszteri korszakából elküldött levélről van szó. A külügyminisztérium ügyvédi csapata és a Judicial Watch (Igazságügyi Figyelő) nevű konzervatív jogászfórum tárgyalásokat folytat arról, hogyan lehet közzétenni a szóban forgó leveleket. Clinton jól kalapozik Gyarapszik a demokrata elnökjelölt, Hillary Clinton kampányára összegyűjtött pénz, és a volt külügyminiszterjó úton van ahhoz, hogy elérje a saját maga által célként megjelölt 1 milliárd dollárt. Clinton a hétvégét adománygyűjtő rendezvényeken töltötte: Kaliforniában a hollywoodi filmvilág és a Szilícium-völgy vállalkozóinak adománygyűjtő rendezvényein vett részt. Kampánya pénzügyi igazgatója szerint Clinton már félúton van ahhoz, hogy elérje a maga által kitűzött célt, miszerint egymilliárd dollárt akar összegyűjteni az elnökj elölti kampányra. A demokrata párti elnökjelölt kampánycsapatának jelentése szerint Clinton csak júliusban 91 millió dollárt gyűjtött a saját és a demokrata párti politikusok számára. A demokraták elnökjelöltje hónapok óta 700 fos csapatot foglalkoztat, irodákat nyitott szerte az országban és már 67 millió dollárt költött egyedül az elnökválasztási kampányra. Ebben a 67 millió dollárban azonban nincs benne az előválasztásokon költött reklámösszeg. Ezen a héten a Clinton-kampány várhatóan 10 millió dollárt költ majd televíziós reklámspotokra. A Republikánus Párt elnökjelöltje, Donald Trump eddig 80 millió dollárt gyűjtött a saját és a párt kampánya számára, és 2 millió dollárt adományozott a saját pénzéből. Trump 70 embert foglalkoztat a kampányban, csak nemrégiben kezdte televíziós reklámkampányát, és nincs az országot átfogó, valamennyi szövetségi államban kiépített jelentős kampányszervezete. Trump szintón belehúz Az elnökválasztás szempontjából kulcsfontosságú szövetségi államokban erősödik a republikánus szavazók regisztrációja, és jelenleg megelőzi a demokrata párti voksolókét. Négy kulcsfontosságú szövetségi államban - Floridában, Észak- Karolinában, Pennsylvaniában és Io- wában - folyamatosan erősödik a republikánus szavazók regisztrációja, míg a Demokrata Párt szavazótábora eddig még nem regisztrált olyan arányban, mint 2012 augusztusában, a legutóbbi elnökválasztás finisében tette. Igaz, közben a republikánusok teret is veszítenek: azokban a szövetségi államokban - például Coloradó- ban, Arizonában és Nevadában - ahol nagy lélekszámú spanyolajkú közösségek élnek. Ezekben az államokban viszont a demokraták regisztrációs hajlandósága növekedett. Közben a Los Angeles Times nyilvánosságra hozta, hogy a Dél-kalifomiai Egyetemmel készített felmérése szerint Trump országosan 45:43 arányban vezet, azaz 2%-os előnyre tett szert Clintonnal szemben. (MTI) Nicolas Sarkozy (jobbra) volt francia államfő bejelentette, hogy elindul a 2017- es elnökválasztást megelőző jobboldali előválasztáson. A legnagyobb francia ellenzéki párt, a jobboldali Köztársaságiak 61 éves elnöke, akinek programja és fellépése is megosztja a franciákat, elképzelhető, hogy ismét Francois Hollandé jelenlegi államfővel mérkőzik megjövő májusban. Hollandé szocialista köz- társasági elnök - aki még hivatalosan nem jelentette be, hogy újrajelölteti magát - 2012-ben győzte le Sarkozyt, aki az első olyan volt államfő az V. köztársaság történetében, aki egy vesztes kampány után ismét jelölteti magát. Sar- kozynek azonban előbb még saját táborának jelöltjeivel is meg kell mérkőznie, legnagyobb riválisának volt külügyminisztere, Alain Juppé számít. (Sita/ap) Tartunk a migránsoktól Párizs. A menedékkérők legfontosabb célországaiban élő emberek többsége úgy véli, a bevándorlók túl sokan vannak, és csak a megkérdezettek ötödé tartja pozitívnak a jelenlétüket - derül ki egy friss tanulmányból. A kutatás 22 országra teljed ki. Az összes megkérdezettet tekintve 49% véli úgy, hogy a bevándorlók túl sokan vannak. Olaszországban viszont 65%, Belgiumban 60%, Franciaországban 57%, Németországban 50%, az Egyesült Királyságban 49% véli így. A válaszadók 20%-a gondolja azt, hogy a bevándorlók pozitív hatással vannak országukra. A legnagyobb arányban éppen abban az Egyesült Királyságban vélik így - 35% - ahol a választók júniusban éppen az európai uniós bevándorlók miatt döntöttek úgy, hogy kilépnek az EU-ból. Spanyolországban 20%, Németországban 18%, Franciaországban és Belgiumban pedig alig több mint minden 10. ember gondolja úgy, hogy a bevándorlók jót tesznek az országnak. „A többi között a Földközi-tenger partjaira érkező menekültekről szóló képsorok felerősítik az ellenőrizetlen migrációs jelenségektől való félelmeket Európa legtöbb országában, és a legfőbb kérdés az, hogy tudnak-e a bevándorlók integrálódni” - húzta alá Yves Bar- don, a felmérést készítő Ipsos programigazgatója. Bardon arra is kitért, hogy azokban az országokban, ahol nagyobb a munkanélküliség, többen tartanak attól, hogy a bevándorlók elfoglalják a kevesebb képzettséget igénylő állásokat. A megkérdezettek 61%-a van azon a véleményen, hogy a menedékkérők soraiban terroristák is beszivárognak az országba. Franciaországban, Olaszországban és Németországban az emberek több mint kétharmada gondolja így. A felmérést az Ipsos készítette június 24. és július 8. között. 16 040 embert kérdeztek meg a 16 és 64 év közötti korcsoportból. (MTI)
