Új Szó, 2016. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)
2016-08-23 / 197. szám, kedd
www.ujszo.com | 2016. augusztus 23. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Trump két hónapja Két megosztó és népszerűtlen jelölt versenye Amerikában TOKÁR GÉZA V ége az olimpiának, hazamennek a sportolók, a figyelem pedig fokozatosan átirányul a következő nagy eseményre, amelyről a világ tetszőleges pontján lehet pár szót váltani két sör között. November 8- án esedékes az amerikai elnökválasztás. Míg a korábbi választásokat egy átlagos közép-európai olvasó gyakran úgy értelmezhette, hogy teljesen mindegy, ki lesz az amerikai elnök, Donald Trump és Hillary Clinton vetélkedésének szinte csak a szélsőséges olvasataival találkozni. Trump az egyik értelmezés szerint oroszbarát idióta, a másikban az oligarcháknak és a pénzembereknek keresztbe tevő hazafi, Clinton pedig vagy a nagytőke által irányított báb, vagy pedig egy józan, racionális gondolkodású asszony. Már csak ezért sem árt röviden összegezni, mire lehet számítani a következő két hónapban. Donald Trump nagyotmondó és hangos üzletemberből hónapok alatt vált komolyan vett (és félt) politikussá, de a valós esélyeit nagyon nehéz megjósolni. Az összes releváns közvélemény-kutatás Hillary Clinton döntő fölényét mutatja, Trumpnak számszerűleg kevesebb a támogatója, kevesebb a pénze, több a haragosa, egyre jobban belekavarodik a saját, ellentmondásos kijelentéseibe és a háborús veteránoktól kezdve a bevándorlókon át a nőkik sokakat vérig sértett már. Ugyanakkor a Trump- Clinton küzdelem túlmutat a hagyományos kétpárti, republikánus-demokrata versengésen. Trump ugyanis a rendszeren kívülről érkezik, sem a mondanivalójában, sem az imázsában nem hagyományos republikánus politikus - így támogatóinak és ellenségeinek köre sem mutat átfedést a megszokott politikai árkokkal. Ilyen környezetben egy új politikai törésvonalat sokkal nehezebb mérni. Ahogy a szlovákiai intézmények sem tudták kezelni a Kotleba-jelenség valós súlyát a választások előtt, úgy az Egyesült Államokban sem egyértelmű, mennyire lehet a helyén kezelni Trump támogatottságát - és azt, hogy mire lesz ez elég egy olyan választási rendszerben, amely a Trumphoz hasonló megosztó, párton kívüli jelöltek ellehetetlenítésére van kitalálva. Trump stábja rengeteg problémával találta magát szembe az erőteljes felfutás után. A politikus kampányfőnöke, az oroszbarát ukrán elnökhöz, Viktor Janukovicshoz több szállal kötődő Paul Manafort lemondott, Trump pedig tőle példátlan módon bocsánatot kért azoktól, akiket eddig megsértett. Nem biztos, hogy ez elegendő lesz a sikerhez. Trumptól függetlenül viszont az idei elnökválasztás nem a legjobb reklám az amerikai demokrácia számára. Két megosztó és népszerűtlen jelölt versenyez egymással a világ legfontosabb pozíciójáért - Hillary Clinton legnagyobb előnyét pedig nem a saját hozzáértése, hanem ave- télytársa alkalmatlansága adja. Barack Obama magasra tette a lécet, hiszen a jelenlegi államfő nyolc éven keresztül kommunikált kiválóan és igazi globális világsztárrá vált, de ennek fényében csak még nagyobb problémának tűnik, hogy alkalmatlan jelölt követheti őt. Különösen akkor, ha belegondolunk, hogy Clinton helyett az ősszocialista Bemie Sanders, vagy a többi, sótlan republikánus jelölt sem lett volna jobb megoldás. November végén nem az Egyesült Államok vagy a világ fog nyerni, hanem egy jelölt, akit sokan a kezdettől fogva nem tartottak jó ötletnek. (twitter.com) Az olimpiától ments meg! GÁLZSOLT AT # az, ami rosszabb lehet Paks Il.-nél, a négyes metrónál I JI és a stadionépítéseknél együttvéve? Mondjuk a 2024I W I ■ es olimpia Budapesten. Mert az olimpián részt venni jó, -JL ▼ JL J8L sikeresen részt venni még j óbb, megrendezni viszont rémálom, minimum gazdasági szempontból - ezt már fél évszázad tapasztalata bizonyítja. Először is minden tisztelet a magyar olimpikonoknak, mindig nagy öröm a sikereiket látni. De nem állhatom meg, le kell írnom, ez volt az első olimpia, hogy magyar közvetítést élőben nem láthattam. Az M4 sportcsatorna megalkotása a gyakorlatban hatalmas öngól volt a határon túli magyarok számára, az Orbán-kormány ezt is elszúrta, nagyon. De vissza a pénzügyi katasztrófához, ami Magyarországra várna, ha „sikeres” lenne Budapest pályázata a 2024-es nyári olimpia megrendezésére. Tegyük gyorsan hozzá, hogy Szlovákia borítékolhatóan hasonló végeredménnyel „örülhetne”, ha a téli játékok gazdája lenne. Hála a gondviselésnek (meg a krakkói lakosok bölcsességének), ez a veszély egy ideig nem fenyeget, mivel a lengyelek 2014-ben visszavonták Krakkó jelölését a 2022-es téli olimpiára, s ezzel a közös rendezésűnek szánt sport- esemény szlovák részét is automatikusan kisiklatták. Ezzel (egyelőre?) megúsztuk a dolgot, nem úgy Magyarország, amely egyedül készül megrendezni a télinél általában jóval drágább nyári játékokat. Azért általában, mert egy kivétel van. Orbán egyik „illiberális” példaképe, Putyin Oroszországa a 2014-es Szocsiban rendezett téli játékokkal nemcsak ez alól lett kivétel, hanem egyből beállította a minden idők legdrágább olimpiája rekordját (22 milliárd dollárnyi költséggel). De nem kell az extrémekkel dogami, elég, ha az átlagot vesszük. Az Oxfordi Egyetem nemrég megjelent tanulmánya az 1960-as római rendezéstől vizsgált meg 15 nyári és téli olimpiát. A végkövetkeztetés: a játékok megrendezése a költségek szempontjából a legrizikósabb és legveszteségesebb megaprojekt, amit egy város magára vállalhat. A vizsgált időszakban kivétel nélkül minden városban túllépték az eredetileg elfogadott költségvetést, és mindössze egyetlen olimpia, az 1984-es nyári, Los Angeles-i tudott pénzügyi nyereséget felmutatni. A tanulmány szerint a nyári játékok átlagos költsége 5,2 milliárd dollár, a télieké 3,1 milliárd volt. A költségvetést átlagban 15 6 százalékkal (!) lépték túl a rendezők, ebben a tekintetben a rekorder az 1976-os montreali nyári olimpia, ahol 720 (nem elütés, hétszázhúsz) százalékkal sikerült túllépni a büdzsét, és ez három évtizedre eladósította a várost. Közismert, hogy az athéni játékok megrendezése jelentős mértékben hozzájárult Görögország későbbi adósságproblémáihoz, meg az is, hogy a létesítmények jó része kihasználatlanul rohad és omladozik a görög fővárosban. A két napja zárult riói olimpia visszás pénzügyeivel kapcsolatban is sokat cikkezett a nemzetközi sajtó. A csőd szélén lavírozó Rio de Janeiro szövetségi állam pénzügyi segítségre szorult a csőd szélén lavírozó brazil szövetségi kormánytól, néhány héttel az olimpia megkezdése előtt. Miközben a brazil gazdaság két éve recesszióban van, Rió államban nincs pénz a kórházak fenntartására, az egészségügyi dolgozók és rendőrök bérére. Mindezek után el kellene hinnünk, hogy 2024-ben Budapesten minden másként lesz: a költségeket jelentősen leszorítják, és nem lépik túl a keretet, időre elkészülnek a létesítmények, jó minőségben és később nem kihasználatlanul fognak omladozni, és az országot nem viszi csődbe az olimpiai kaland. Csakhogy a sógor-koma-haver Magyarországon pontosan ennek az ellenkezője várható, és a sikeres pályázattal kizárólag a haveri kapitalizmus és a maffiállam kormányközeli oligarchái járnának jól (az állami megrendelések lévén), meg néhány politikus. A magyar lakosságjó része persze ösztönösen sejti ezt, a közvélemény-kutatásokon rendre kisebbségben vannak a budapesti rendezés támogatói. FIGYELŐ A nőket megkorbácsoljuk! - dzsihádista invázió Prágában Az Iszlám Állam invázióját eljátszó performance-t tartott a prágai Óvárosi táron egy ismert cseh iszlámellenes aktivista - heves reakciókat váltott ki az akció. Martin Konvička egy tevét vezetett be a térre, a nyomában érkező katonai terepjárón iszlám harcosoknak öltözött férfiak követték, ők hoztak egy kecskét is. Konvička a terepjáró platójáról kiabálta, hogy eljött a dzsi- hád, az egyetemeket bezáiják, a könyveket elégetik, a nőket ezentúl korbácsolással és megkövezéssel büntetik. Ennek nyomatékosítására kísérői Allah akbar kiáltások közepette játékfegyvereikkel lövöldözni kezdtek a levegőbe, kisebb pánikot keltve a külföldi turisták közt, míg mások felszabadultan mulattak a vásári színjátékra hasonlító jeleneten. Az előadásnak a rendőrség vetett végek amikor a csoport épp egy fogoly kivégzésére készült. Konvička sikeresnek nevezte az előadást, amellyel sokkolni akarták az embereket, hogy a radikális iszlám veszélyeire figyelmeztessenek. Azt állította, hogy akciójukat egyeztette a városházával és a rendőrséggel is, a hatóságok ezt nem erősítették meg. A rendőrség szóvivője szerint vizsgálják, hogy a szervezők ellen pánikkeltés bűncselekménye miatt vádat lehet-e emelni. Az ellenzéki Polgári Demokrata Párt (ODS) vezetője, Petr Fiala elfogadhatatlan, szélsőséges megmozdulásnak nevezte a történteket. Jirí Pospíšil parlamenti képviselő, volt igazságügyi miniszter Konvičkáról és támogatóiról azt mondta, egy ilyen csoportosulásnak semmi keresnivalója nincs a politikai színtéren. Milan Chovanec szociáldemokrata párti (ČSSD) belügyminiszter a politikai és állampolgári ostobaság bemutatójának nevezte az eseményt. Konvička évek óta támadja a muszlimokat és az iszlám vallást, Iszlámellenes Blokk néven szélsőséges mozgalmat indított, amely azonban idén tavasszal széthullott. Ezután pártot alapított, amely az ő nevét viseli, és indul az őszi szenátusi választásokon. (MTI) Goebbels felesége zsidó volt Az álja mintaanyaként mutatta be a náci média Magda Goebbelst, ám az apja zsidó volt. Erről Joseph Goebbels propagandaminiszter is tudomást szerzett, de akkor már közös gyerekeik voltak. A Bild című német lap közölte, hogy a berlini levéltárban rábukkantak Richard Friedländer zsidó üzletember lakcímbejelentő lapjára, amelyen az áll, hogy van egy vér szerinti lánya, „Magdalena, született 1901. november 11-én, vallása: katolikus”. Magdalena a későbbi Magda Goebbels, akiről eddig a születési bizonyítványa alapján azt lehetett tudni, hogy házasságon kívüliként született a Friedländer-féle lakcímbejelentő lapon jelzett napon, és élete első éveiben a nevelőapja, Oskar Rit- schel, édesanyja élettársa volt. Valódi apja neve nem szerepelt a születési bizonyítványon. Az anyja, Auguste és Oskar Ritschel kapcsolata csak néhány évig tartott. Aztán Auguste 1908-ban összeházasodott Richard Friedländerrel. Azt nem tudni, hogy mióta ismerték egymást. Az új levéltári forrás szerint feltehetően a házasságuk előtt is volt kapcsolatuk, ebből született Magda. Joseph Goebbels 1934-ben egy naplóbejegyzésében azt írta: „szörnyű dolgot tudtam meg Magdától, lélekben, belül elváltunk”. A harmadik birodalom föpropa- gandistája által irányított német sajtó Magda Goebbelst rendszerint a férje és hat szőke kisgyermekük társaságában jelenítette meg, azt sugallva, hogy Goebbelsék az árja mintacsalád. Goebbels és felesége 1945. május 1-jén, Berlin szovjet ostromakor megölte valamennyi gyermekét, majd öngyilkosságot követtek el. (MTI)
