Új Szó, 2016. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)

2016-08-23 / 197. szám, kedd

www.ujszo.com | 2016. augusztus 23. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Trump két hónapja Két megosztó és népszerűtlen jelölt versenye Amerikában TOKÁR GÉZA V ége az olimpiának, ha­zamennek a sportolók, a figyelem pedig fokoza­tosan átirányul a követ­kező nagy eseményre, amelyről a vi­lág tetszőleges pontján lehet pár szót váltani két sör között. November 8- án esedékes az amerikai elnökvá­lasztás. Míg a korábbi választásokat egy átlagos közép-európai olvasó gyak­ran úgy értelmezhette, hogy teljesen mindegy, ki lesz az amerikai elnök, Donald Trump és Hillary Clinton vetélkedésének szinte csak a szélső­séges olvasataival találkozni. Trump az egyik értelmezés szerint oroszba­rát idióta, a másikban az oligarchák­nak és a pénzembereknek keresztbe tevő hazafi, Clinton pedig vagy a nagytőke által irányított báb, vagy pedig egy józan, racionális gondol­kodású asszony. Már csak ezért sem árt röviden összegezni, mire lehet számítani a következő két hónapban. Donald Trump nagyotmondó és hangos üzletemberből hónapok alatt vált komolyan vett (és félt) politi­kussá, de a valós esélyeit nagyon ne­héz megjósolni. Az összes releváns közvélemény-kutatás Hillary Clinton döntő fölényét mutatja, Trumpnak számszerűleg kevesebb a támogató­ja, kevesebb a pénze, több a harago­sa, egyre jobban belekavarodik a sa­ját, ellentmondásos kijelentéseibe és a háborús veteránoktól kezdve a be­vándorlókon át a nőkik sokakat vérig sértett már. Ugyanakkor a Trump- Clinton küzdelem túlmutat a hagyo­mányos kétpárti, republikánus-de­mokrata versengésen. Trump ugyanis a rendszeren kí­vülről érkezik, sem a mondanivaló­jában, sem az imázsában nem ha­gyományos republikánus politikus - így támogatóinak és ellenségeinek köre sem mutat átfedést a megszokott politikai árkokkal. Ilyen környezet­ben egy új politikai törésvonalat sokkal nehezebb mérni. Ahogy a szlovákiai intézmények sem tudták kezelni a Kotleba-jelenség valós sú­lyát a választások előtt, úgy az Egye­sült Államokban sem egyértelmű, mennyire lehet a helyén kezelni Trump támogatottságát - és azt, hogy mire lesz ez elég egy olyan választási rendszerben, amely a Trumphoz ha­sonló megosztó, párton kívüli jelöl­tek ellehetetlenítésére van kitalálva. Trump stábja rengeteg problémá­val találta magát szembe az erőteljes felfutás után. A politikus kampány­főnöke, az oroszbarát ukrán elnök­höz, Viktor Janukovicshoz több szállal kötődő Paul Manafort lemon­dott, Trump pedig tőle példátlan mó­don bocsánatot kért azoktól, akiket eddig megsértett. Nem biztos, hogy ez elegendő lesz a sikerhez. Trumptól függetlenül viszont az idei elnökválasztás nem a legjobb reklám az amerikai demokrácia szá­mára. Két megosztó és népszerűtlen jelölt versenyez egymással a világ legfontosabb pozíciójáért - Hillary Clinton legnagyobb előnyét pedig nem a saját hozzáértése, hanem ave- télytársa alkalmatlansága adja. Ba­rack Obama magasra tette a lécet, hi­szen a jelenlegi államfő nyolc éven keresztül kommunikált kiválóan és igazi globális világsztárrá vált, de ennek fényében csak még nagyobb problémának tűnik, hogy alkalmatlan jelölt követheti őt. Különösen akkor, ha belegondolunk, hogy Clinton he­lyett az ősszocialista Bemie Sanders, vagy a többi, sótlan republikánus je­lölt sem lett volna jobb megoldás. November végén nem az Egyesült Államok vagy a világ fog nyerni, ha­nem egy jelölt, akit sokan a kezdettől fogva nem tartottak jó ötletnek. (twitter.com) Az olimpiától ments meg! GÁLZSOLT AT # az, ami rosszabb lehet Paks Il.-nél, a négyes metrónál I JI és a stadionépítéseknél együttvéve? Mondjuk a 2024­I W I ■ es olimpia Budapesten. Mert az olimpián részt venni jó, -JL ▼ JL J8L sikeresen részt venni még j óbb, megrendezni viszont rémálom, minimum gazdasági szempontból - ezt már fél évszázad ta­pasztalata bizonyítja. Először is minden tisztelet a magyar olimpikonoknak, mindig nagy öröm a sikereiket látni. De nem állhatom meg, le kell írnom, ez volt az első olimpia, hogy magyar közvetítést élőben nem láthattam. Az M4 sportcsa­torna megalkotása a gyakorlatban hatalmas öngól volt a határon túli ma­gyarok számára, az Orbán-kormány ezt is elszúrta, nagyon. De vissza a pénzügyi katasztrófához, ami Magyarországra várna, ha „sikeres” lenne Budapest pályázata a 2024-es nyári olimpia megrendezé­sére. Tegyük gyorsan hozzá, hogy Szlovákia borítékolhatóan hasonló végeredménnyel „örülhetne”, ha a téli játékok gazdája lenne. Hála a gondviselésnek (meg a krakkói lakosok bölcsességének), ez a veszély egy ideig nem fenyeget, mivel a lengyelek 2014-ben visszavonták Krakkó je­lölését a 2022-es téli olimpiára, s ezzel a közös rendezésűnek szánt sport- esemény szlovák részét is automatikusan kisiklatták. Ezzel (egyelőre?) megúsztuk a dolgot, nem úgy Magyarország, amely egyedül készül meg­rendezni a télinél általában jóval drágább nyári játékokat. Azért általában, mert egy kivétel van. Orbán egyik „illiberális” példa­képe, Putyin Oroszországa a 2014-es Szocsiban rendezett téli játékokkal nemcsak ez alól lett kivétel, hanem egyből beállította a minden idők leg­drágább olimpiája rekordját (22 milliárd dollárnyi költséggel). De nem kell az extrémekkel dogami, elég, ha az átlagot vesszük. Az Oxfordi Egyetem nemrég megjelent tanulmánya az 1960-as római rendezéstől vizsgált meg 15 nyári és téli olimpiát. A végkövetkeztetés: a játékok meg­rendezése a költségek szempontjából a legrizikósabb és legveszteségesebb megaprojekt, amit egy város magára vállalhat. A vizsgált időszakban ki­vétel nélkül minden városban túllépték az eredetileg elfogadott költségve­tést, és mindössze egyetlen olimpia, az 1984-es nyári, Los Angeles-i tudott pénzügyi nyereséget felmutatni. A tanulmány szerint a nyári játékok átlagos költsége 5,2 milliárd dollár, a télieké 3,1 milliárd volt. A költségvetést átlagban 15 6 százalékkal (!) lépték túl a rendezők, ebben a tekintetben a rekorder az 1976-os montreali nyári olimpia, ahol 720 (nem elütés, hétszázhúsz) százalékkal sikerült túl­lépni a büdzsét, és ez három évtizedre eladósította a várost. Közismert, hogy az athéni játékok megrendezése jelentős mértékben hozzájárult Gö­rögország későbbi adósságproblémáihoz, meg az is, hogy a létesítmények jó része kihasználatlanul rohad és omladozik a görög fővárosban. A két napja zárult riói olimpia visszás pénzügyeivel kapcsolatban is sokat cik­kezett a nemzetközi sajtó. A csőd szélén lavírozó Rio de Janeiro szövetségi állam pénzügyi segítségre szorult a csőd szélén lavírozó brazil szövetségi kormánytól, néhány héttel az olimpia megkezdése előtt. Miközben a brazil gazdaság két éve recesszióban van, Rió államban nincs pénz a kórházak fenntartására, az egészségügyi dolgozók és rendőrök bérére. Mindezek után el kellene hinnünk, hogy 2024-ben Budapesten minden másként lesz: a költségeket jelentősen leszorítják, és nem lépik túl a kere­tet, időre elkészülnek a létesítmények, jó minőségben és később nem ki­használatlanul fognak omladozni, és az országot nem viszi csődbe az olimpiai kaland. Csakhogy a sógor-koma-haver Magyarországon ponto­san ennek az ellenkezője várható, és a sikeres pályázattal kizárólag a ha­veri kapitalizmus és a maffiállam kormányközeli oligarchái járnának jól (az állami megrendelések lévén), meg néhány politikus. A magyar lakos­ságjó része persze ösztönösen sejti ezt, a közvélemény-kutatásokon rendre kisebbségben vannak a budapesti rendezés támogatói. FIGYELŐ A nőket megkorbácsoljuk! - dzsihádista invázió Prágában Az Iszlám Állam invázióját eljátszó performance-t tartott a prágai Óvárosi táron egy ismert cseh iszlámellenes aktivista - heves reakciókat váltott ki az akció. Martin Konvička egy tevét vezetett be a térre, a nyomában érkező kato­nai terepjárón iszlám harcosoknak öltözött férfiak követték, ők hoztak egy kecskét is. Konvička a terepjáró platójáról kiabálta, hogy eljött a dzsi- hád, az egyetemeket bezáiják, a könyveket elégetik, a nőket ezentúl korbácsolással és megkövezéssel büntetik. Ennek nyomatékosítására kísérői Allah akbar kiáltások köze­pette játékfegyvereikkel lövöldözni kezdtek a levegőbe, kisebb pánikot keltve a külföldi turisták közt, míg mások felszabadultan mulattak a vá­sári színjátékra hasonlító jeleneten. Az előadásnak a rendőrség vetett vé­gek amikor a csoport épp egy fogoly kivégzésére készült. Konvička sike­resnek nevezte az előadást, amellyel sokkolni akarták az embereket, hogy a radikális iszlám veszélyeire figyel­meztessenek. Azt állította, hogy ak­ciójukat egyeztette a városházával és a rendőrséggel is, a hatóságok ezt nem erősítették meg. A rendőrség szóvi­vője szerint vizsgálják, hogy a szer­vezők ellen pánikkeltés bűncse­lekménye miatt vádat lehet-e emelni. Az ellenzéki Polgári Demokrata Párt (ODS) vezetője, Petr Fiala elfo­gadhatatlan, szélsőséges megmoz­dulásnak nevezte a történteket. Jirí Pospíšil parlamenti képviselő, volt igazságügyi miniszter Konvičkáról és támogatóiról azt mondta, egy ilyen csoportosulásnak semmi keresniva­lója nincs a politikai színtéren. Milan Chovanec szociáldemokrata párti (ČSSD) belügyminiszter a politikai és állampolgári ostobaság bemutatójá­nak nevezte az eseményt. Konvička évek óta támadja a muszlimokat és az iszlám vallást, Isz­lámellenes Blokk néven szélsőséges mozgalmat indított, amely azonban idén tavasszal széthullott. Ezután pártot alapított, amely az ő nevét vi­seli, és indul az őszi szenátusi válasz­tásokon. (MTI) Goebbels felesége zsidó volt Az álja mintaanyaként mutatta be a náci média Magda Goebbelst, ám az apja zsidó volt. Erről Joseph Goebbels propagandaminiszter is tudomást szerzett, de akkor már közös gyerekeik voltak. A Bild című német lap közölte, hogy a berlini levéltárban rábuk­kantak Richard Friedländer zsidó üzletember lakcímbejelentő lapjá­ra, amelyen az áll, hogy van egy vér szerinti lánya, „Magdalena, született 1901. november 11-én, vallása: katolikus”. Magdalena a későbbi Magda Goebbels, akiről eddig a születési bizonyítványa alapján azt lehetett tudni, hogy há­zasságon kívüliként született a Friedländer-féle lakcímbejelentő lapon jelzett napon, és élete első éveiben a nevelőapja, Oskar Rit- schel, édesanyja élettársa volt. Va­lódi apja neve nem szerepelt a szü­letési bizonyítványon. Az anyja, Auguste és Oskar Ritschel kap­csolata csak néhány évig tartott. Aztán Auguste 1908-ban összehá­zasodott Richard Friedländerrel. Azt nem tudni, hogy mióta ismer­ték egymást. Az új levéltári forrás szerint feltehetően a házasságuk előtt is volt kapcsolatuk, ebből született Magda. Joseph Goebbels 1934-ben egy naplóbejegyzésében azt írta: „szörnyű dolgot tudtam meg Mag­dától, lélekben, belül elváltunk”. A harmadik birodalom föpropa- gandistája által irányított német sajtó Magda Goebbelst rendszerint a férje és hat szőke kisgyermekük társaságában jelenítette meg, azt sugallva, hogy Goebbelsék az árja mintacsalád. Goebbels és felesége 1945. május 1-jén, Berlin szovjet ostromakor megölte valamennyi gyermekét, majd öngyilkosságot követtek el. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents