Új Szó, 2016. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)

2016-08-03 / 180. szám, szerda

www.ujszo.com | 2016. augusztus 3. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Anka néni jólétéért A Smer pozsonyi csoportja bajba jutott, de a kassai bizniszei MARIÁN LEŠKO A kormány első száz napja után az egészségügyi miniszter egészen jó ér­tékeléseket kapott a szakmától és a szélesebb közvéle­ménytől is. Nem váltott ki hevesebb tiltakozásokat, amikor a miniszter- elnök azt mondta, hogy Tomáš Drucker „elsősorban a tisztességte­len cselekvés lehetőségeinek szűkítésében” sikeres. Ha a Smer elnöke valami hasonlót mondana ma, nem menne neki át olyan könnyen, hiszen az Általános Egészségbiztosítónál (VŠZP) véget ért a „lehetőségszűkítés” időszaka. Akkor, amikor még a kormány is megpróbált olyan benyomást kelte­ni, hogy az egészségügyben hatal­mas változások jönnek, Miroslav Vaďura, a VŠZP akkori igazgatója megpróbálta magát pozícionálni. Áprilisban hatalmas csinnadrattával jelentette be, hogy „a biztosító nem hosszabbítja meg a szerződéseket három olyan céggel, amelyek Mar­cel Forai volt igazgató rokonaihoz köthetők”. Leegyszerűsítve, Anka néni cégei nem kapnak semmit. Vaďura ezt azzal indokolta, hogy a szerződéseket, amelyeket az uno­kaöcs kötött a nagynénivel, és ame­lyek mindkettő számára előnyösek voltak, „elődje morális és etikai ku­darcának” tartja. Felmondásuk állí­tólag semmilyen gondot nem okoz, mert a VšZP által kötött többi szer­ződés biztosítja az egyes szakterü­leteken a hálózat minimális működését. Ez volt áprilisban. Jú­nius végére minden megváltozott. Elég volt, hogy megszólaljon egy fantom páciensszervezet képvise­lője, és hogy Richard Raši kassai főpolgármester (micsoda véletlen!) levelet írjon a VšZP-nek, hogy „a szerződések felmondásával jelen­tősen meggyengülne, sőt, veszélybe kerülne az egészségügyi ellátás Kassán”, s a biztosító új vezetése - élén Miroslav Kočan igazgatóval - „átmenetileg” rögtön meghosszab­bította a szerződések érvényességét év végéig. Míg áprilisban a korábbi igazgató kijelentette, hogy „nem látja indokoltnak a szerződések meghosszabbítását”, júniusban az új igazgató hirtelen megtalálta az okot. Vagy megkapta Kassáról. Hogy a váltás ne tűnjön drámai­nak, Kocán azzal próbálja tompíta­ni, hogy az intézkedés csak ideigle­nes. Ahhoz, hogy a biztosító végle­ges, az elindított ellenőrzések ered­ményein alapuló döntést hozzon, állítólag időre van szüksége. Mi­közben azt az ellenőrzést, amelyet éppen elindított a biztosító, nemrég fejezte be a Számvevőszék (NKU). Ez megállapította, hogy Anka néni egyik cégével a biztosító sokkal na­gyobb volumenű szerződést kötött a megengedettnél. Egy másik cégről az NKU azt állapította meg, hogy csak azért növelte négyszeresére a rendelők számát, hogy minél több pénzt csikarjon ki a biztosítóból. Minden jel arra mutat, hogy ami­kor a Smer pozsonyi csoportja bajba jutott, a kassai megpróbálja meg­tartani a bizniszét. Miroslav Beblavý független képviselő ezt nagyon pontosan fogalmazta meg, amikor Tomáš Drucker miniszter­nek és a biztosító igazgatójának, Miroslav Kočannak azt ajánlotta, jól gondolják meg a további lépéseket, ellehetetlenítsék magukat. Anka néni jólétéért. (Ľubomír Kotrha karikatúrája) Uborkapokalipszis VERES ISTVÁN inden nyáron ez van. Amikor már azt hisszük, átengedhet­jük magunkat a pi­henésnek, történik valami, ami min­dent felborít. Nem elég, hogy az utóbbi években szinte nem is lehet rendes paradicsomot kapni, most itt ez az uborka-dolog. Több helyről je­lezték, hogy az előző évekhez képest a kovászos uborka feltűnően gyen­gén teljesít. Mit gyengén, sehogyan. A jelenség úgy néz ki, hogy a kész­nek tűnő kovászos uborkába az em­ber beleharap, illetve felvágja, az uborka belseje pedig konzisztenciáját vesztve gyakorlatilag szétfolyik. El­veszti tartását. Nyúlóssá lesz - fo­galmaznak egyes kistérségekben. Egy a lényeg: nem roppan. A héja persze nem puhul szét, teljesen nor­mális kovászos uborka látszatát kelti, és ettől a jelenség csak riasztóbb, hi­szen a probléma szabad szemmel nem diagnosztizálható. A kovászos, illetve kovászolt uborkákkal foglal­kozó sajtóforrások szerint ezt az idei problémát nem az uborka túlérlelése okozza. Egy neve elhallgatását kérő belföldi uborkász kétnapos érlelés után szokta fogyasztani a kovászos uborkát, mivel nem szereti, ha túl van érlelve. Idén viszont kétnapos érlelés után az uborka belseje rommá lett, fogyasztásra alkalmatlan. Ez annál aggasztóbb, mivel a kovászolás a tartósítás régi módszere - a helyesen kovászolt uborkák hűvös környezet­ben még hetekig, vagy akár 1-2 hó­napig is megőrzik minőségüket. Nagy kár, hogy nem közeledik semmilyen választás, így a politika nem tudja felvállalni az uborkavál­ság megoldásának feladatát. Ki ve­zet ki minket az uborkaválságból? Ki szavatolja a kovi ubi biztonságát? Az egységes fellépést nehezíti, hogy készültek idén problémamentes ko­vászos uborkaszériák is, de egyazon uborkász keze alól került ki príma, és hibás széria is. Vagyis a termelő személye sem garancia a kiszámít­hatatlan veszéllyel szemben. Mi lehet tehát az uborkavész oka? Brüsszel tutyimutyisága? Az orosz kémek? Vegyük sorra a szereplőket: uborka, kenyér, kapor, só, víz. Mi az, ami ezek közül nem olyan, mint tavaly? Sok a megválaszolatlan kérdés, de egy biztos: valakinek na­gyon nem érdeke, hogy idén rendes uborkát együnk. Megint ki vagyunk szolgáltatva. Megint, ahol a part szakad. Sose lesz már semmi olyan, mint volt? A szepsi példa CZAJLIK KATALIN N em könnyű feladat „ítéletet hozni” a kettévált szepsi magyar iskola ügyében. Egyrészt elméletben elutasítjuk a szegregá­ció minden formáját, hiszen azon kívül, hogy a 20. század legszömyűbb korszakát idézi, származásuk alapján szelek­tálja a gyerekeket, ami a priori elfogadhatatlan. Másrészt teljes mérték­ben megértjük a nem roma szülőket is, akik nem akarják, hogy gyerekeik hátrányt szenvedjenek a szociálisan elmaradott gyerekekkel való közös iskolalátogatás miatt. Ebben a vitában tehát nincs megoldás, s nagy hiba is lenne, ha a szegregálni/nem szegregálni kérdésre szűkítenénk. A probléma ugyanis sokkal mélyebb és sokkal korábbi eredetű. Na­gyon késő akkor elkezdeni a gyerekek integrálását, amikor iskolaköte­lesekké válnak. Tudjuk, a szociális háttere mennyire rányomja a bélye­gét egy gyermek fejlődésére, ezért tiszta őrültség elvárni, hogy egy is­kolába kerülve a hátrányos helyzetű gyerekek automatikusan egy szintre kerülnek szerencsésebb társaikkal. Ahogyan hibás az is, hogy teljes mértékben az iskolákra hárítjuk a probléma megoldásának a terhét. A romaprobléma ugyanis nem az iskolaügy, még csak nem is egy etnikai/szociális kisebbség, hanem az egész társadalom problémája. Túlzás nélkül kimondható, hogy társadalmunk egyik legnagyobb prob­lémája, amelyik ráadásul egyre súlyosabbá válik. Ennek tudatosítása kulcsfontosságú a kérdés megoldásához, ugyanis kizáija a „miért ne­künk kell megoldani a cigányok problémáit” típusú felvetéseket. Mert azok a mi problémáink is, azért. Van itt ugyanis egy egyre növekvő, tartósan leszakadó népességcso­port, amely egyre nagyobb gondot jelent a társadalom egésze számára, az oktatás, a szociális szféra, az egészségügy vagy a bűnözés szempont­jából, de folytathatnánk a sort. Ez természetesen egyre nagyobb feszült­séget okoz a vegyesen lakott területeken, de egyre nagyobb terheket ró az államra is, amely azonban mintha nem akarná tudatosítani a helyzetet. Sokan elmondták már előttem, de attól még igaz: a rendszerváltás óta eltelt időszakban az állam nem tett semmit a romák felzárkóztatásáért. S az, hogy jelenleg is az egész romaproblematika egyetlen kormánybiz­tosra van bízva, csak megerősíti ezt az állítást. Értjük, politikailag rendkívül népszerűtlen lenne a súlyának megfele­lően kezelni a kérdést, az ugyanis nagyon sok pénzbe kerülne. S mivel a hazai politikai elit maximum négy évre előre képes gondolkodni, nem várhatjuk el, hogy döntéshozó politikusok egyszer csak ezzel állnak elő: ,^Emberek, kezdenünk kell végre valamit a romakérdéssel. Egy ideig nagyon sok pénzt költünk erre, de ne féljenek, mert hosszú távon megté­rül a befektetés”. Pedig ezt kellene tenni. Ehelyett azt látjuk a politikusoktól, hogy ki nyíltan, ki burkolva még mindig parazitáknak láttatja a romákat, akik azért nem dolgoznak, mert nem akarnak, s a mélyszegénységet is nyilván önként választották. Kot- lebáék egyenesen parlamenti tagságot nyertek ezzel a retorikával. Ami­vel csak az a baj, hogy azon kívül, hogy gyűlöletet szít, teljesen hamis, de főként nem kínál fel semmilyen konstruktív megoldást. Nyilvánvaló, hogy a romákat is felelőssé kell tenni sorsuk alakulásá­ért, azt azonban ki kell mondani, a segítségünk nélkül nem fog menni a problémamegoldás. Ennek hiányában a szepsihez hasonló vagy annál még sokkal rosszabb megoldások fognak születni, amik végső soron csak tovább mélyítik a problémát. holott ez Juncker egyik kimondott célja, és épp a fordítottjában látja a bajt. Szerinte az a probléma, hogy a nemzeti kormányok túlságosan magukkal vannak elfoglalva. Jean-Claude Juncker egy finom taslit is kiosztott a magyar mi­niszterelnöknek egy európai uniós csúcson és lediktátorozta, de ott mindenkivel idétlenkedett. Az in­terjúban azzal magyarázta az ese­tet, hogy szereti a közvetlen kap­csolatot, például az ölelgetést, Orbán Viktort pedig öt éve min­den alkalommal „diktátorként” üdvözli. „Ő azt kérdezi tőlem, hogy vagy, nagyherceg? Ez tré­fálkozás”, amibe a magyar sajtó látott bele konfliktust. Áz interjú­ban azt is elárulta, hogy a plety­kákkal szemben nem alkoholista. Egyébként nem érti, miért kellene lelépnie. „A hét elején a Le Soir is azt írta, a lengyelek, a csehek és a magyarok követelik a lemondá­somat, a baltiak nem elégedettek velem és a németek sem. Soha nem írják, miért.” Számos kezde­ményezést indítottak el, a nagy problémákra összpontosítanak, nem a sok kicsivel aprózzák szét magukat. (index) FIGYELŐ Orbánt is feketelistázhatta Juncker Három évtizede felírja, kik okoz­tak neki csalódást, árulta el a bel­giumi Le Soimak adott hosszú in­terjújában Jean-Claude Juncker. Az Európai Bizottság elnöke,,A kis Maurice”-nak hívja a füzetet. „Nem nagyon van teleírva, mert nagyon ritkán csalódok. Tehát nem vagyok bosszúálló, viszont szép emlékeim vannak” - mondta. Mindenkit nyugtatgatott, hogy soha nem vesz revansot rajtuk, mert annak nincs értelme, bár elővigyázatos velük, és odafigyel rá, mit mond el nekik. Nem sorolta el, kiket írt fel a fü­zetbe, de Orbán Viktor magyar miniszterelnök tört már borsot az orra alá. Hiába tartoznak Juncker- rel ugyanahhoz a jobbközép ke­reszténydemokrata pártcsaládhoz, a brit miniszterelnökkel együtt el­lene szavazott, amikor az Európai Bizottság elnökének választották. Tusványoson is arról beszélt, hiba, hogy a testület „politikaivá” vált,

Next

/
Thumbnails
Contents