Új Szó, 2016. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)
2016-08-03 / 180. szám, szerda
6 I RÖVIDEN Olaszország is csatlakozik Róma/Tripoli. Olaszország kész csatlakozni az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet líbiai állásai ellen indított amerikai hadművelethez, első lépésben az olaszországi légi támaszpontok rendelkezésére bocsátásával - jelentette tegnap a Corriere delia Sera című olasz napilap. Paolo Gentiloni olasz külügyminiszter hétfő este közleményt adott ki, amelyben támogatásáról biztosította Fájez esz-Szarrádzst, az ENSZ támogatta líbiai egységkormány vezetőjét a terrorizmus elleni küzdelemben. A római külügyminisztérium honlapján megjelent közlemény pozitívan értékelte az amerikai hadsereg légitámadásait az IÁ állásai ellen a líbiai Szíriben. Az amerikai légi csapásokat végrehajtó dró- nok a Földközi-tengeren állomásozó amerikai hadihajókról, illetve Jordániából szálltak fel. Olaszország azonban már engedélyezte, hogy az amerikai dró- nok a szicíliai Sigonella bázisáról szánjanak fel. A líbiai egységkormány erői fontos belvárosi negyedet szereztek vissza az Iszlám Államtól (IÁ) a Földközi-tenger partján található Szirtben — jelentették kedden a hatóságok egy nappal az után, hogy az Egyesült Államok bombázni kezdte a dzsihadista szervezet helyi állásait. (MTI Búcsút vettek a roueni paptól Rouen. Megerősített rendőri jelenlét mellett vettek ünnepélyesen végső búcsút tegnap a roueni székesegyházban az egy hete két dzsihádista által meggyilkolt francia katolikus paptól. A 85 éves Jacques Hamelt a Rouen melletti Saint-Etienne-du- Rouvray katolikus templomában két 19 éves férfi kegyetlen módon, torkát átvágva ölte meg, miután túszokat ejtve berontottak a reggeli misére. Á koporsót négyen vitték, és azt a gyászt jelképező lila stólás papok menete kísérte. A szertartáson muzulmánok is részt vettek, közöttük Hassan Houays saint-étienne-du- rouvray-i matematikatanár, aki szolidaritását fejezte ki a keresztény közösséggel. (MTI) KÜLFÖLD 2016. augusztus 3. lwww.ujszo.com Törökország nem zsarolhatja Európát MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Bécs/Berlin/Ankara. Európa nem engedheti meg, hogy Törökország zsarolja - jelentette ki az Öl osztrák közszolgálati rádió tegnapi műsorában Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter. Ugyanilyen szellemben nyilatkozott a német alkancellár és a külügyminiszter is. A nyilatkozatok azzal kapcsolatban hangzottak el, hogy a török külügyminiszter jelezte, országa felmondhatja a menekültválság közös kezeléséről kötött EU-Törökország megállapodást, ha az EU legkésőbb októberig nem vezeti be a török állampolgároknak ígért vízummentes- séget. Sebastian Kurz visszautasította az uniós menekültügyi szerződésre vonatkozó török „fenyegetést”. Az uniónak egy jottányit sem szabad engednie, valamint világos feltételeket kell szabnia a vízummenteséggel kapcsolatban - fogalmazott a politikus. Egyúttal arra figyelmeztetett, hogy Európa nem függhet Törökországtól, amely szerinte egyre távolodik az uniótól. Európának semmi esetre sem szabad hagynia, hogy megfélemlítsék - jelentette ki a külügyminiszterrel egybehangzóan Christian Kern osztrák kancellár is tegnap az Österreich című lapnak. Kém a hétvégén határozottan visszautasította Recep Tay- yip Erdogan török elnök bírálatát, amely szerint Németország és Ausztria korlátozza az ott élő törökök véleménynyilvánítási szabadságát. Törökországon múlik, hogy állampolgárai megkapják-e az uniós vízummentességet, és Európa semmiképp nem hagyhatja zsarolni magát - mondta Rostockban a német alkancellár. Sigmar Gabriel hangsúlyozta: a „menekültek bevándorlásának” ügyében „szükség esetén elég erősek vagyunk ahhoz, hogy a nehéz időket is átvészeljük”. Törökország elindult a halálbüntetés visszaállítása felé, és ezzel „olyan drasztikusan távolodik Európától, hogy végül fölösleges lesz folytami az (uniós) csatlakozási tárgyalásokat” - tette hozzá. Abszurdnak nevezte és elutasította a német külügyminiszter is török kormány fenyegetését. Frank-Walter Steinmeier a Rheinische Post című lapban megjelent inteijúban kiemelte, hogy a vízummentesség megadásának feltételeit valamennyi érdekelt ismeri, és Törökország vállalta, hogy megteszi a feltételek teljesítéséhez szükséges lépéseket. Ez azonban nem történt meg maradéktalanul, „van még munka Törökország előtt”, az Európai Bizottság pedig pontosan ellenőrzi majd, hogy Ankara teljesí- tette-e a követelményeket. A török elnök a terrorizmus és a puccsisták támogatásával vádolta meg tegnap a Nyugatot egy televíziós beszédében. Sajnos a Nyugat a terrort támogatja, és a puccs kiter- velői mellett áll - jelentette ki az elnöki palotából közvetített beszédben. Azok, akikről azt képzeltük, hogy a barátaink, a puccs kitervelői és a terrorizmus mellett vannak - mondta válaszul a bírálatokra, amelyeket a nagyarányú megtorlás miatt érték Ankarát. Erdogan azt a kérdést is felvetette, hogy miféle stratégiai kapcsolatról lehet szó az Egyesült Államokkal, ha az megtagadja Fet- hullah Gülen hitszónok kiadatását, aki a szerinte a hatalomátvételi kísérlet értelmi szerzője. Új portfolió, új emberrel Brüsszel. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a biztonsági unióért felelős portfoliót szánja a brit uniós biztosnak jelölt Julian Kingnek, akinek a kinevezését még az Európai Parlamentnek és a tagállamoknak is jóvá kell hagyniuk. Az új portfolió magában foglalja a terrorizmus, a szervezett bűnözés és a kiberbűnözés elleni küzdelem összehangolásának, valamint az információ-megosztás javításának a feladatát. Kinget David Cameron előző brit miniszterelnök javasolta biztosnak a visszalépett Jonathan Hill helyére, aki annak hatására jelentette be lemondását, hogy június 23-án a kilépés támogatói kerültek többségbe az Egyesült Királyság uniós tagságáról kiírt népszavazáson. A kiválási folyamat lezárultáig az Egyesült Királyság az EU teljes jogú tagjának számít, annak minden jogával és kötelezettségével, a brit kormánynak ezért jogában állt új tagot jelölnie a 28 tagú bizottságba. King hazája párizsi nagykövete volt, korábban viszont Peter Mandelson és Catherine Ash- ton korábbi brit EU-biztosok kabinetfőnökeként és az Európai Unióhoz delegált brit állandó képviseleten is dolgozott. (MTI) Aleppó, az egykor virágzó Szíriái nagyváros. Az ostromlott Aleppóban, ahol az elmúlt napokban is heves harcok dúltak katasztrofális a helyzet, és aggasztó a város keleti részében élő mintegy 275 ezer ember sorsa. A területen számos üzlet bezárt, kifogynak az élelmiszer-készletek. A világszervezet ezért felszólítja a konfliktus minden résztvevőjét, hogy a nemzetközi joggal összhangban, részrehajlás nélkül szavatolja a segélyek biztonságos és akadálymentes bejutását Aleppóba. Az ország második legnagyobb városa 2012 óta megosztott, nyugati feléta szíriai hadsereg, keleti részéta kéttucatnyi fegyveres felkelőszervezet tartja ellenőrzése alatt. A területen folyó harcok miatt a város keleti felébe vezető út járhatatlan. (SiTA/AP-feivétei) Madridi patthelyzet Engedélyezett a diákok rejtett fegyverviselése a texasi egyetemeken Madrid. Nem vezetett eredményre Mariano Rajoy, a júniusi spanyol parlamenti választásokon győztes konzervatív Néppárt (PP) miniszterelnök-jelöltjének kormányalakítási tárgyalása a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) főtitkárával tegnap Madridban. Pedro Sánchez a találkozót követő sajtótájékoztatóján megismételte eddig is hangoztatott álláspontját, hogy pártja nem támogatja a konzervatívok kormányalakítási szándékát. „Ha a jobboldaliak nemet mondanak, miért támogassa a baloldal Rajoyt?” - fogalmazott a politikus, hangsúlyozva, hogy a PP-nek a parlament többi, konzervatív pártja között kell keresnie a szövetségeseket. (A katalán és baszk konzervatív, egyben nacionalista pártok nagyobb autonómiát, illetve függetlenségi népszavazást kémének a támogatásért cserébe, amit a Néppárt elutasít.) „Ha Pedro Sánchez továbbra is nemet mond, akkor újra meg fogjuk ismételni a választásokat” - értékelte a megbeszélését Mariano Rajoy, akit VI. Fülöp spanyol király múlt csütörtökön kért fel arra, hogy alakítson kormányt. A jelenlegi ügyvezető miniszterelnök szerint nem javítja egy ország hitelességét, presztízsét, ha egy éven belül háromszor tartanak választásokat, ezért sajtótájékoztatóján többször is hangsúlyozta: Spanyolországnak, sürgősen kormányra van szüksége. (MTI) Texasban életbe lépett az a törvény, amely engedélyezi, hogy a 21 évesnél idősebb diákok az egyetemeken rejtve viselhessék fegyverüket. Washington. A diákok eddig semmilyen módon nem viselhettek és vihettek be fegyvert a felsőoktatási intézményekbe. Az új törvényt a republikánus kormányzó, Greg Abbott írta alá, aki maga is elkötelezett támogatója a diákok fegyverviselésének. Ezzel a déli Texas a 8. szövetségi állam, ahol a felsőoktatási intézményekben a diákok rejtve fegyvert hordhatnak maguknál. A törvény életbelépésének időzítése sem véletlen. Éppen 50 évvel ezelőtt történt a Texasi Egyetemen az a tömegmészárlás, amely 14 halálos áldozatot követelt. Az akkori gyilkosságokat egy 25 éves volt tengerészgyalogos, Charles Whitman követte el, aki 40 embert is megsebesített Austinban, az állam fővárosában. Az Egyesült Államokban ez volt a kor egyik meghatározó tragikus eseménye, s az első tömegmészárlás, amelyet a televíziós állomások is közvetítettek. Sok oktató és az egyetem elnöke, Gregory Fenves is húzódozott a törvénytől, mondván, hogy a fegyverviselés megnehezítheti, sőt, akár veszélyessé is teheti az egyetemi mindennapokat, hiszen a fiatalok bármilyen vitája lövöldözésbe fordulhat. A múlt hónapban három professzor még pert is indított, hogy megakadályozza a törvény életbe léptetését, ám Ken Paxton, Texas állam republikánus igazságügyi minisztere szerint a törvény abszolút alkotmányos. A magánegyetemeknek ugyanakkor lehetőségük van arra, hogy ne éljenek a törvény adta lehetőséggel, és az állam legtekintélyesebb magánintézményei nem is vezetik be a fegyverviselést. (MTI)
