Új Szó, 2016. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)
2016-08-03 / 180. szám, szerda
KÖZELET 2016. augusztus 3.1 www.ujszo.com Fekete iskola, fehér iskola Szegregáció? Az egyetlen kivitelezhető megoldás? Mit tud kezdeni a magyar iskolahálózat Aszepsi romák hagyományosan a magyar iskolába íratják be gyermekeiket (Németi Róbert felvételei) MÓZES SZABOLCS Szepsi. Túl sok lett a cigány gyerek? Csináljunk fehár iskolát! Amin sok helyen csak tanakodnak, Szepsiben valóra vált. Megnéztük, hogyan működik a rendszer. Tízből három tanuló roma -2016- ban hozzávetőlegesen ilyenek az arányok a dél-szlovákiai magyar alapiskolákban. A helyzet régiónként változó, a romák által jelentősebb arányban lakott közép- és keletszlovákiai régiókban pedig nem egy helyen az iskolások többségét a kisebbségen belüli kisebbség adja. Több tucat magyar alapiskolát már évek óta csak az oda íratott romák tartanak fenn, ám a keveredés sok helyen feszültséget szül. A „megoldás” általában a szegregáció: párhuzamos „fehér” és cigány osztályok jönnek létre, még ha hivatalosan ezt a gyakorlatot a törvény tiltja is. Van, ahol továbbmennek, és az osztályszegregáció helyett az intézményszegregációval próbálkoznak. Egy iskola, kót világ Szepsi Kassától 30 kilométerre fekvő, a közelmúltig túlnyomóan magyar többségű 10 ezres kisváros. Most már hivatalosan a szlovákok vannak többen, ám a feszültségek elsődleges forrása egy más jellegű etnikai súlyeltolódás: a papíron a lakosság alig 10%-át kitevő romák száma jelentősen megugrott az utóbbi évtizedekben. Az arányváltozás leginkább az alapiskolai beiratkozási adatokon érhető tetten, a feszültség forrása pedig a magyar alapiskola volt. A helyi romák hagyományosan a magyar iskolát választották, az utóbbi 10-15 évben megjelenő magyar- országi beiratkozási támogatások pedig még jobban ideláncolták a cigányságot. Ami papíron jó volt, hiszen közel annyi gyereket írattak be a helyi magyar iskolába, mint a két szlovákba együttvéve, ám a valóságban komoly feszültségeket szült. Elsősorban az eltérő szocializációs és „civilizációs” háttér miatt: a roma tanulók jelentős része szociálisan hátrányos családokból érkezik, így az osztálytermekben gyakorlatilag két teljesen különböző világ találkozott. Menekülő magyarok Amíg a romákból volt kevesebb, ez még nem okozott jelentősebb fennakadást, ám az utóbbi években a roma tanulók aránya 60-70%-ra nőtt. A „fehér” szülők jelentős része pedig erre kétféle választ adott: vagy a szlovák iskolába vitte gyermekét, vagy egy környékbeli magyar iskolába. Utóbbiból viszont nincs sok teljes szervezettségű, konkrétan a Kassa- vidéki járásban három, beleértve a szepsit is. Illetve most már négy. Merthogy közben megszületett a speciális szepsi megoldás: a magyar szülők többsége és az iskola tanári karának egy része úgy döntött, másik iskolát hoz létre. A magyar egyházi iskola tavaly szeptemberben nyitotta meg kapuját, mi a tanév végén látogattuk meg a két intézményt, hogy egyéves tapasztalataik alapján értékeljük a helyzetet. „Muszáj volt menni" Nagy István, a Boldog Salkaházi Sára Egyházi Alapiskola vezetője provizórikus igazgatói irodájában fogad. Egy évvel ezelőtt még az állami iskola igazgatója volt, abból a funkciójából készítette elő az átállást. Miért volt rá szükség? „Valamit lépni kellett azért, hogy a gyerekeink normális körülmények között tanuljanak. Nem úgy, hogy kizárunk bárkit is, de a feltételeket azért teljesíteni kell” - mondja az igazgató. Elmondása szerint korábban gyakoriak voltak a rendőrségi ügyek, a tanulók két teljesen más jellegű csoportját kellett oktatni, nevelni. „Már-már elviselhetetlenné vált a helyzet. Pedagógusként próbáltam ezt a lavinát fékezni, megállítani, olyan módon kezelni egy intézményen belül, hogy vannak A osztályok, és vannak B, C, D osztályok, de ez nagyon vékony jég volt. Ha valaki igazán belekötött volna, akkor nem tudom, hogyan tudtuk volna megvédeni” - magyarázza az igazgató. Az „A és B, C, D osztályokon” kimondatlanul is a tanulók szegregá- lását érti, vagyis a nem roma tanulók egy osztályba gyűjtését. Amit a törvény tilt, ám sok helyen bevett gyakorlat. Az utóbbi időben megtörtént (konkrétan a kisszebeni járásbeli Szentmihályfalván /Šarišské Michaľany), hogy a bíróság ítéletével keverte össze egy szlovák iskolában az osztályokat. Intézményi szegregáció Felvetésünkre, hogy osztályalapú szegregáció helyett most gyakorlatilag magasabb szintű, intézményi szegregáció valósult meg, Nagy István először azt mondja: nem kizáró iskolaként jöttek létre, származásától függetlenül mindenki jöhet, aki teljesíti a beiratkozási feltételeket. Mik ezek? Egyet kell érteni a vallásos neveléssel (ami heti egy helyett két hittanórát jelent), szükséges egyházi ajánlás a helyi plébánostól, lelkésztől, valamint az évi 30 eurós tanulmányi hozzájárulási illeték befizetése. „Akinek gondja volt ezekkel, annak próbáltunk segíteni. A Salkaházi Sára Alapítványból az anyagiakat fedezhették, ha gond volt az egyházi ajánlás beszerzésével, akkor kommunikáltunk a helyi plébánossal, és közös megegyezésre törekedtünk” - mondja az igazgató, hozzátéve: egy gyereket sem utasítottak el. „Azt szerettük volna, ha valamilyen keretek közé szorítanánk a gyerekek nevelését, oktatását. A szülő legalább olyan részt vegyen ki a gyermeke neveléséből, mint az iskola” - teszi hozzá. Később viszont elismeri: együtt nem megy. „Ezt a két problémát külön kell választani, és külön rendszert kell létrehozni. Ők képtelenek ilyen szinten beilleszkedni. Az államnak nagyon komolyan el kellene gondolkodnia azon, hogyan integráljuk a tízéves tankötelezettség alatt a roma gyerekeket. Ők tényleg nem tehetnek arról, hogy oda születtek” - véli az igazgató. Az emberi jogi szakértők szegregációellenes felvetéseire azt mondja: ne az egyik kisebbség oldja meg a másik kisebbségproblémáit. Hasonló véleményen vannak a szülők is. Szerintük a helyzet a közös iskolában tarthatatlan volt. „Én csak ugyanolyan oktatást szeretnék a gyerekemnek, mint amilyet Kassán vagy Pozsonyban kapnak a tanulók. Fel kell zárkóztatni ezt a totálisan leszakadt népcsoportot, ám ne a mi gyerekeink legyenek ennek a folyamatnak a szenvedő alanyai” — véli az egyik szülő. Cigány iskola lett Az egyházi iskolában a 2015/16- os tanévben (az óvodában, az alapiskolában és a gimnáziumban együttvéve) 203-an tanultak. Az iskolaalapítást úgy kell elképzelni, mint egy válást: a közös iskolából minden évfolyamból - egy-két kivételtől eltekintve - átmentek a „fehér gyerekek” az új iskola osztályaiba. Az államiban pedig maradtak a romák. A váltás miatt az államiban meg is szűnt a gimnázium, ezt a feladatot az egyházi vette át. „Az államnak nagyon komolyan el kellene gondolkodnia azon, hogyan integráljuk be a tízéves tankötelezettség alatta roma gyerekeket." Nagy István igazgató „Az elején olyan volt, mint egy temetés után. El kellett siratnunk ezt az iskolát” - mondja Papp Andrea. Tavaly nyár óta ő vezeti az állami magyar alapiskolát. „Nálunk maradt 440 gyerek, ebből 431 mélysze- gény, szociálisan hátrányos helyzetből, roma családból származó gyermek. És van kilenc magyar gyerekünk. Hivatalosan minden tanuló magyar, mert magyarnak vallják magukat” - teszi hozzá a vezető. Az igazgató asszony örül, hogy nem tavaly, hanem az iskolaév végén jöttünk: határozottan nem temetési hangulatban fogad minket. „Beindult valami, ami működőképes. Teljesen át kellett írni a koncepciót, a célokat. Egy év távlatából ki tudom mondani, hogy jó irányban haladunk. És ezt látják a kollégák is” - magyarázza. „Több vonalon indultunk el. Az első a prevenció, minden hónapban vannak ilyen tárgyú előadásaink, a városi rendőrségtől, a helyi szociális munkások, doktornők részvételével. A második a motiváa roma gyerekekkel? ciós programunk: ki kell emelnünk, megjutalmazni az igyekvőket. Minden hónapban szervezünk motivációs kirándulást” - magyarázza az első év célkitűzéseit Papp Andrea. Jobb ez így? Kérdésünkre, korábban, a közös intézményben miért nem működött ez, azt mondja, ennek sok oka van. „Korábban körülbelül 160 magyar gyerek volt itt, valahol ők voltak előtérben” — mondja. A tanárok energiáját az intézményen belüli feszültség kötötte le és az, hogy a „fehér gyerekeket”, pontosabban szüleiket itt tartsák. „Én jobban szerettem roma osztályban tanítani, mert több szeretetet kaptam. Tizenhatan, tizenheten vannak testvérek, ha hazamennek, sokszor azt sem kérdezik meg tőlük, mi volt, ettek-e, ittak-e, fáj-e valamijük. Tőlünk több szeretetet, figyelmet kapnak, mint bárkitől, és ők ezt értékelik. Eljön, átölel - egy fehér gyerek ilyet nem tesz, mert ő ezt megkapja otthon” - mondja Papp Andrea, aki szerint akkor tud valamit igazán elérni, ha a mostani tanulók gyerekeit fogja tanítani. Az igazgatónő szerint paradox módon a válás számukra is pozitív lett.„A gyerekeknek jobb. Sokat vitatott téma a szegregáció az oktatásban. Én pozitívnak tartom. Tanítottam heterogén osztályban, ott sokszor előjöttek a problémák” - mondja az iskolavezető. De nem mondanak le a nem roma gyerekekről sem. A most végződött iskolai évben is volt pár magyar tanulójuk. „A roma tanulók úgy néznek a nem romákra, mint valami félistenekre. Védik őket. Talán azt is értékelik, hogy nem fordultak el tőlük” - ecseteli tapasztalatait. Szeptembertől pedig újra nyitnak első osztályt magyar ovisokból. „A szülők tudatában vannak a helyzetnek, mégis minket választottak” - teszi hozzá. Egy épületben A válás ellenére a két iskola továbbra is egy épületben működik, ami jelentős feszültségforrás. A hetvenes években felhúzott szocreál ingatlan ugyanis kevés ennyi gyerekre. Az állami iskola az elmúlt években is két műszakban oktatott, most is: délelőtt és délután. Saját konyhájanincs, a szomszédos szlovák iskolából kapta a főtt ételt, korlátozott mennyiségben. „Jeleztem a minisztériumnak is: nem tartom normálisnak, hogy Szepsiben van négy iskola, és pont nálunk, ahol 98%-ban hátrányos helyzetű gyerekek tanulnak, ne legyen napközi, száraz csomagokat kapjanak. Egy négyzetméter életterük nincs ezeknek a szerencsétlen gyerekeknek. Nem nekik lenne szükségük arra, hogy minél több időt töltsenek bent a suliban?” - kérdezi Papp Andrea. A főtt ételt és a napközis foglalkozást a közös iskolában a „fehér gyerekek” kapták, ami egyszerre volt logikus és logikátlan: szüleik dolgoznak, így járt nekik ez a szolgáltatás, ráadásul a roma gyerekeknek otthoni viszonyaik miatt legalább ugyanannyira szükségük lett volna a rendszeres főtt ételre és a kiegészítő foglalkozásra. Szeptembertől az egyházi iskolának új épületbe kellene költöznie, ám nyár elején még nem volt végleges, hogy megkapják az önkormányzattól az átmeneti épületet. A hosszú táAszepsi magyar alapiskola épülete
