Új Szó, 2016. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)

2016-08-16 / 191. szám, kedd

__________________________19 s kótnál www.ujszo.com | 2016. augusztus 16. KÜLFÖLD A katalán helyzet bonyolultabb a NÉMETH VIKTÓRIA A katalán parlament szembeszállt az alkotmánybírósággal Ismét élesedik az ellentét a katalán parlament és a spanyol központi konzervatív kormány között. A katalán függetlenedési kezdemé­nyezés újra és újra napirendre kerül, mindez a tartomány ingatag belpolitikai helyzeté­nek árnyékában. Szimbolikus politikai harcról van szó, vagy egy hosszú távú társadalmi folyamat következő lépcsőfokáról? Létrejöhet-e egy új állam a jövőben Európában? A katalán parlament júliusban szembeszállt a spanyol alkotmány- bíróság decemberi döntésével, és el­fogadta a tartomány Spanyolország­tól történő egyoldalú elszakadásáról szóló előterjesztést. Az alkotmány- bíróság a spanyol konzervatív Nép­párt kezdeményezésére még tavaly decemberben alkotmányellenesnek nyilvánította a katalán parlament ál­tal elfogadott, az önálló Katalónia létrehozását kezdeményező határo­zatot. Nem kizárt, hogy a spanyol kormány újra az alkotmánybíróság­hoz fordul. „Spanyolországban a spanyol jog nem teszi lehetővé az egyoldalú függetlenséget” - mondta lapunknak dr. Tóth Norbert nemzet­közi jogász és kisebbségkutató. A függetlenedésre csak abban az eset­ben kerülhetne sor, ha Madrid és Barcelona békés úton megegyezne az önálló katalán állam létrehozásáról. „Egyoldalúan viszont nem tud jogszerűen elszakadni, mivel a nem­zetközi jog jelenlegi szabályai alap­ján Katalónia lakossága nem rendel­kezik a külső önrendelkezéshez való joggal” - tette hozzá a szakértő. A leggazdagabb régió A Spanyolország északkeleti ré­szén fekvő tartomány az ország egyik leggazdagabb régiója. Az elszaka­dáspártiak egyik leggyakoribb érve az, hogy a tartomány nettó befizető, azaz több pénzt fizet a spanyol ál­lamkasszába, mint amennyit vissza­kap a közösből, valamint az ország GDP-jének a 20 százalékát a 8 mil­liós lakossággal rendelkező tarto­mány adja. Spanyolország közigaz­gatási rendszere többrétegű. Az or­szág az 1978-as alkotmány elfoga­dása óta tizenhét azonos jogkörökkel rendelkező önálló autonóm közös­ségből, azon belül pedig további pro­vinciákból áll. Az autonóm közös­ségek létrehozására elsősorban azért volt szükség, mert a Franco-diktatúra megdöntése után rendezni kellett a több nemzetiség alkotta ország hely­zetét. Népszerű szeparatisták A katalánok függetlenedési szándéka a 19. században gyökere­zik. A regionalizmus hagyományai egészen a középkorig vezethetők vissza, azonban azt a négy évtize­den át tartó Franco-diktatúra visszaszorította. Az elmúlt években a függetlenedést támogatók tábora gyarapodott, amihez hozzájárult, hogy 2006-ban az Autonóm Statú­tum néhány pontját elvetette az al­kotmánybíróság. A katalánok első­sorban azt sérelmezték, hogy a Sta­tútum preambulumában szereplő „katalán nemzet” fogalmát és az önálló igazságszolgáltatás intéz­ményét elsöpörte egy 2010-es al­kotmánybírósági határozat. Ez to­vább erősítette a katalán szeparatis­ta pártok népszerűségét. Megosztott katalánok Dr. Tóth Norbert szerint a katalán társadalom az önállósodás kérdésé­ben egyértelműen megosztott. „Az elszakadást inkább a »vidéki« kata­lánok támogatják, míg a főváros, Barcelona és annak közvetlen kör­nyezete inkább maradáspárti. Vé­lelmezhetően a katalóniai spanyolok zöme Barcelonában él. Érdekes emellett, hogy Katalóniában a kata­lán többség mellett kisebbségek is élnek. »Kisebbségi sorban« élnek a katalóniai spanyolok, a katalóniai romák és az ún. Arán-völgyiek, akik szintén támogatják Katalónia füg­«M (TASR/AP-felvétel) getlenségét” - tette hozzá a szakér- tő. 2009-ben a tartományban infor­mális „népszavazást” tartottak, amely során a katalánok 95 százalé­ka az elszakadás mellett adta le sza­vazatát, azonban a szimbolikus re­ferendumon lakosság mindössze 30 százaléka vett részt. Instabil belpolitika A katalán belpolitikai helyzet mindemellett instabil: a katalán par­lament szeptember 28-án bizalmi szavazást tart Carles Puigdemont katalán elnök személyéről. A kata­lán parlamentnek ugyanis nem si­került elfogadnia a 2016-os költ­ségvetési javaslatot. Azt sem az el­lenzékben lévő pártok, sem a Népi Egység nevű párt nem támogatta, amely a kormányon lévő Együtt az Igenért koalíció szövetségesének számít. Mindkét meghatározó erő elszakadáspárti politikát képvisel, azonban a gazdaságot, a társadalmat és szociálpolitikát érintő kérdések kapcsán nincs egyetértés közöttük. A szakértő szerint nem kizárt, hogy hamarosan új választások lesznek a tartományban. Nem szavazhatnak A jelenlegi spanyol alkotmány szerint az autonóm közösségek nem tarthatnak népszavazást, az alaptör­vény csak országos népszavazást enged. Az Egyesült Királyságban a brit kormány korábban gesztus­értékűén lehetővé tette a skótok szá­mára azt, hogy népszavazással döntsenek Skócia jövőjéről, ellen­ben a spanyol kormány részéről nincs ilyen kezdeményezés. Ennek a szakértő szerint az egyik fő oka az lehet, hogy míg Katalónia gazdasá­gilag Spanyolország egyik legfej­lettebb térsége, elsősorban az ipar szempontjából, addig Skóciára néz­ve ez nem igaz az Egyesült Király­ságon belül. Az EU-ban maradnának Az Európai Unió politikájával elégedetlen euroszkeptikus pártok a brexit után szerte Európában jelez­ték szándékukat az EU-s tagságról szóló népszavazás kezdeményezé­séről. Katalónia helyzete azonban egészen más: Spanyolország nem, az Európai Unió igen. Abban az esetben, ha a katalánok létrehoznák önálló államukat az EU-n belül, egy eddig még nem tapasztalt helyzet állna elő. Míg a katalán tartomány, Spanyolország részeként tagja az Európai Uniónak, az esetleges füg­getlenedés után lehetséges, hogy Katalóniának újra kellene kérnie a felvételt a közösségbe. Az Európai Unióról szóló szerződés 49. cikke­lyének értelmében bármely európai állam kérheti a felvételt az EU-ba, azonban az Európai Tanácsban az állam- és kormányfők egyhangúlag döntenek a tagjelölti státusz meg­határozásáról. Spanyolország sza­vazása Katalónia ügyében kérdéses lehet. A szakértő szerint más euró­pai államok is elleneznék Katalónia felvételét, például Franciaország Korzika miatt, illetve Belgium a flamand—vallon ellentét miatt, to­vábbá Szlovákia és Románia egyetértése is kérdéses lenne. „Ha az elszakadás békéden vagy egy­oldalú lenne, a függetlenné váló Katalónia valószínűleg nem nyerne felvételt az EU-ba” - tette hozzá a szakértő. A tartomány jövőjét kétségkívül meghatározza majd a szeptember­ben tartandó katalán bizalmi szava­zás és a spanyol központi kormány­zás politikájának az irányvonala. A status quo fenntartása érdekében égető szükség van a katalánok és a spanyol központi kormány számára is elfogadható kompromisszumos megoldásra, máskülönben a szepa­ratista mozgalmak tovább erősöd­hetnek nemcsak Katalóniában, ha­nem Baszkföldön, Andalúziában és a többi autonóm tartományban is. Függetlenedik-e Katalónia? ► A katalánok nem tarthatnak népszavazást a tartomány önállósodásáról. ► Egyoldalúan nem válhatnak ki Spanyolországból. ► A katalán belpolitikai helyzet instabil, a társadalom is megosztott a függetlenedés kérdésében. ► Aszeparatista mozgalmak támogatottsága erősödik. ► A legutóbbi nem hivatalos népszavazáson a többség a kiválásra voksolt. A tartalomból: Leves nélkül nincs ebéd • Bazsalikomos- gyömbéres cukkinikrémleves • Duplasajtos krumplileves Fokhagymakrémleves Ebéd vagy vacsora sertéshúsból, csirkéből • Vajbabos csirkemellrolád Csirkepaprikás zöldbabbal Vörösboros marhapörkölt Pogácsák • Hamuban sült pogácsa Olajban sült krumplis pogácsa ^ Pogácsák "f ' M»™*»»»««!»»*“ • OUtb*n*ím krumpli« pogic*» Töpörtyű* popécs* 4ML Mákospogácu

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents