Új Szó, 2016. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)
2016-08-06 / 183. szám, szombat
„Még mindig a gyerekkori álmunkban üldögélünk" 2016. augusztus 6., szombat, 10. évfolyam, 32. szám Kilencvenéves a szlovákiai rádiózás Idén 90 éves a Szlovák Rádió, melynek 88 éve szerves része a magyar adás, a mai Pátria Rádió. A csehszlovákiai rádiózás kezdetei a prágai Petrín dombjához kötődnek, ugyanis 1919-ben innen próbáltak először zenét és emberi hangot közvetíteni. Ez az adás a prágai Károly Egyetem Fizikai Intézetében megvalósított kísérlet volt. 1920-ban már egyórás hangversenyt közvetítettek, melyben szólisták szerepeltek. A vételi lehetőségek akkoriban korlátozottak voltak, „civilek” nem rendelkeztek rádióval, ezért a sugárzott műsort kizárólag postaállomások, katonai vevők és tudományos intézmények fogták. A rádió iránti érdeklődés azonban rendkívül nagynak bizonyult, a szélesebb közönség számára előadás-sorozatot szerveztek a rádiózásról. A műszaki feltételek megteremtése és a szükséges előkészületek után kezdetét vette a csehszlovákiai rádiózás. Ez kezdetben nem jelentett napi rendszerességet, hiszen az 1920-as években a világon egyedül Anglia sugárzott napi periodicitással műsorokat. Nagy előrelépésnek bizonyult, hogy 1923. július 7-én megalakult a Radiojournal, egy társaság, amely engedélyt kapott arra, hogy a Cseh Köztársaságban rádióműsorokat készítsen és sugározzon. 1924-ben bejegyezték az első húsz csehszlovákiai rádió-előfizetőt. Szlovákia területén 1925-ben volt az első kísérleti adás, a rendszeres közvetítés pedig kilencven éve, 1926. augusztus 3-án vette kezdetét Pozsonyban. Az első, átmeneti stúdiót a Vajanský rakparton álló egykori kormányzati épületben (ma a Comenius Egyetem bölcsészkarának szürke épülete) rendezték be, az adót az Ispotály utcai rendőrkapitányság tetején helyezték el. Pontosabban, az ott egy évvel korábban elhelyezett, 15 méteres antennát használták fel, amikor 90 éve először hangzott fel az éterben a később sokszor megismételt mondat: „Tu Rádižurnál Bratislava.” A rádió mint jelenség a kezdeti években az újdonság erejével hatott, a hallgatókban felébresztette az információk iránti igényt és érdeklődést. Kezdetben elsősorban a híradás volt a rádió feladata. Indulásakor a sugárzott műsorok alappillérei a hírek mellett az irodalmi összeállítások voltak, majd igény szerint bővült a sugárzott tartalom. A különböző médiumok párhuzamos megjelenése hatást gyakorolt a rádióra és annak népszerűségére (itt jegyezzük meg, hogy a hazai televíziózás is jubilál 60 éve indult el a műsorsugárzás). Időközben a hírközlés dinamikája megváltozott és átcsoportosult. A rádiózás a híradáson és művelődésen túl a szórakoztatást is szolgálta, illetve napjainkban is ezen az elven nyugszik. Lényegében ekkor alapozódott meg a szlovákiai magyar rádiózás jövője is. A (Cseh)szlovák Rádió szerves részét képezte (és képezi napjainkban is) a magyar adás, amely 1928. december 16-án, Kassán kezdte meg rendszeres közvetítését magyar nyelven. Térjünk ki röviden a szlovákiai magyar rádióadásra is. A magyar adás 1928. december 16-án, Kassán kezdte meg rendszeres közvetítését magyar nyelven. Ha úgy vesszük, a magyar adás - a Pátria Rádió elődje - kisebbségi viszonylatban a maga 88 évével az egyik legrégebbi hazai sajtóorgánum, és egyúttal á legrégibb elektronikus médium is. Ma a Pátria Rádió a Szlovák Rádió nemzetiségi adójaként a magyar anyanyelvű vagy magyarul tudó hallgatókat kívánja megszólítani. 2009-től 12 órás műsorsáv áll a hallgatók rendelkezésére. A rádió jelenlegi programjai minden műfajt képviselnek: híradás, publicisztika, ifjúsági műsorok, zenei programok stb. A műsorszerkezet igyekszik kielégíteni minden korcsoport igényeit. Az egykori (cseh)szlovákiai magyar rádiózás pontos és részletes műsor- szerkezetét kellő dokumentumok hiányában nem ismerjük. A technikai feltételekről annyit tudunk, hogy a múlt században a felvételeket még viaszlemezeken rögzítették, de gyakoriak voltak a helyszíni közvetítések is. A műsoridő kezdetben öt perc volt, ami kizárólag hírek sugárzására volt elég. A fokozatosan bővülő időkeret lehetővé tette az „összefüggő műsoridőt”, amely később napi egy órát tett ki, megalapozva a rendszeres magyar rádiózást. Az egy napra eső műsoridő a nap 24 órájára volt szétosztva. A rádió kezdettől fogva elsősorban az információk áramlását szolgálta és szolgálja napjainkban is, mindezek mellett összekötő szereppel is bír. Az idők folyamán az alaptematika megmaradt, ám a módszerek a modern technika hozzájárulásával felgyorsultak, egyszerűsödtek. Mint minden más sajtóorgánum, a rádió is olyan eszköz, mely befogadó nélkül aligha működhet. E szimbiózis tette lehetővé, hogy századunkban is ünnepeljük a rádiót. Récsei Noémi múlva mi üzenünk Két év lovákiában a rendszeres rádióadás 90 éve indult el, két évvel később pedig Kassán már magyar nyelvű híreket is beolvastak az éterbe. Milyen kincseket rejthet a Pátria rádió archívuma? Egyebek mellett erről kérdeztük Lovász Attilát, a szlovák közmédia (RTVS) nemzetiségi adóinak igazgatóját. A Szlovák Rádió az évforduló kapcsán sok archív anyagot tesz közzé a neten. Ebben a retrospektív válogatásban szerepelnek a kisebbségi adások? Szerintem elég zavaró lenne, ha keverednének a nyelvek ebben a retró válogatásban. Ráadásul két év múlva, amikor a magyar nyelvű adás lesz 90 éves, akkor lesz 85 éves az ukrán adás. Úgyhogy ha felteszünk is valamit a „közösbe”, annak 2018- ban lesz értelme, azzal, hogy most mi üzenünk. Részt veszünk az idei ünneplésben, de nem úgy, hogy reggeltől estig archív anyagokat su- gátzunk Milyen állapotban van a magyar adás archívuma? Meddig visszamenően vannak meg felvételek, fel van-e dolgozva az anyag? Tudható-e, milyen értékek találhatók meg a rádióban? A meglevő legrégibb felvételeket eddig is elég sokszor lejátszottuk a Pátria rádióban. Egy 1938-as időjárás-jelentés a legrégebbi megmaradt felvétel, ez még Kassáról származik. A műsorarchívumunk nem olyan szörnyű, de nincs eget rengetően jó állapotban. Megmaradtak rádiójátékok, beszélgetések, publicisztikai műsorok. De például az ötvenes w 68 után a magyar rádiózás leghaladóbb részét egyszerűen likvidálták. évekből jóformán semmi, a hatvanas évekből pedig alig valami. A hatvanas években kezdett egy kicsit jobb minőségű és szabadabb lenni a rádiózás, de a 68-as események után a magyar nyelvű rádiózás leghaladóbb, legforradalmibb részét egyszerűen likvidálták, azaz letöröltették az archívumból. A legkiválóbb munkatársakat pedig politikai okokból menesztették. Szerencsére mindegyiküktől maradtak fenn anyagok, de nem a hivatalos archívumban, hanem annak köszönhetően, hogy akadtak, akik eltették maguknak és megőrizték ezeket a felvételeket. Amióta én itt vagyok, már kétszer leadtuk például Nagy Jenő interjúját Eugen Suchoňnyal, amelyben a nagy szlovák zeneszerző folyékony, akadémiai szépségű magyarsággal beszél, nem vélede- nül, hiszen Budapesten tanult. A politikai okokból elbocsájtott Nagy Jenő személye miatt ezt az anyagot le kellett volna törölni, de szerencsére valaki a pártbizottságban azt mondta, hogy na de, kérem, a nemzeti művész Eugen Suchoňt nem lehet letörölni! Ezért maradhatott meg ez a beszélgetés, amelyet egyébként többször tervezünk még leadni. Mikor kezdődött el a rendszeres, megbízható archiválás? Ami szinte teljes egészében megvan, az a 90-es évek anyaga, persze az élő műsorok kivételével. A számítógépes korszak beköszöntővel tovább javult a helyzet, a szervereken rengeteg anyagot őrzőnk, úgyhogy a közelmúltunkat jól tudjuk tárolni, és akár elő is tudunk húzni egyet s mást. A távoli múlt nagy problémája, hogy a szalagos gyártás előtt nálunk is viaszlemezes gyártás volt. És abból nem maradt meg semmi. A szalagarchívumban vannak nagyon értékes és érdekes dolgok, de ma szerintem senki sem tudja megmondani, órákban számítva mennyi, ami megmaradt. Ráadásul még mindig van a szerkesztőségben 50-80 olyan szalag, amelyeket a legidősebb munkatársunk hallgat, hátha felismeri rajtuk a tartalmakat, mert nincs hozzájuk felkonferálás, sem írásos jelölés. A feldolgozott anyag szép lassan be is kerül az adásba. És az X generáció című műsorunkban is rengeteg retró beszélgetést leadunk. Három évvel ezelőtt, amikor 85 éves volt a rádió, egész éven át mentek ezek az anyagok, külön műsorban. Polák László akkor aránylag alaposan feldolgozta az adás történetét abból, ami megmaradt. Hogyan fogadják a hallgatók ezeket a műsorokat? Nagyon kedvelik őket, sok pozitív visszajelzést kapunk, telefonon és e-mailben is. Többnyire idősebbek reagálnak, hiszen ezek az anyagok az ifjúságukat idézik vissza. Az 50- 60 éven félüli korosztály életében a rádió fontos szerepet játszott, az idősebbek számára pedig sokáig ez volt az elsődleges médium, hiszen fiatalkorukban keveseknek volt tévéjük. Számomra érthetetlen, miért a 19-49 éves korosztály a legfontosabb szegmens a kelet-európai reklámpiac számára, miért nem mérik az 50+ réteg műsorfogyasztását. Tőlünk nyugatabbra ez a korosztály fontos a rádiók számára. A bajor Rádió 2 például igazi retró adó, és nagyon magas a hallgatottsága. Persze az is igaz, hogy ott egy jobb anyagi helyzetben lévő és hosszabb kort megérő rétegről van szó. Két év múlva a Pátria rádió is kerek évfordulót ünnepelhet. Vannak ezzel kapcsolatban valamilyen terveik? Elképzeléseink vannak ugyan, de mivel jövőre igazgatóváltás lesz a Szlovák Rádióban, nem tudni, mit hoz a jövő. Egy dolog biztos: Pátria rádió lesz, és a 90. évfordulót meg fogjuk ünnepelni. Anyagi okokból sajnos valószínűleg csak műsor formájában, mert ennyi pénzből nem tudunk nyilvános adásokat felvenni országszerte. Az 50. vagy a 70. évfordulón voltak nagy rendezvényeink, de nem hinném, hogy két év múlva olyan gazdagok leszünk^ hogy megengedhetünk magunknak ilyesmit, (juk)
