Új Szó, 2016. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)

2016-08-06 / 183. szám, szombat

„Még mindig a gyerekkori álmunkban üldögélünk" 2016. augusztus 6., szombat, 10. évfolyam, 32. szám Kilencvenéves a szlovákiai rádiózás Idén 90 éves a Szlovák Rádió, melynek 88 éve szerves része a magyar adás, a mai Pátria Rádió. A csehszlovákiai rádiózás kez­detei a prágai Petrín dombjához kötődnek, ugyanis 1919-ben innen próbáltak először ze­nét és emberi hangot közvetíteni. Ez az adás a prágai Károly Egyetem Fizikai Intézetében megvalósított kísérlet volt. 1920-ban már egyórás hangversenyt közvetítettek, melyben szólisták szerepeltek. A vételi lehetőségek ak­koriban korlátozot­tak voltak, „civilek” nem rendelkeztek rá­dióval, ezért a sugár­zott műsort kizárólag postaállomá­sok, katonai vevők és tudományos intézmények fogták. A rádió iránti érdeklődés azonban rendkívül nagynak bizonyult, a szélesebb kö­zönség számára előadás-sorozatot szerveztek a rádiózásról. A műszaki feltételek megteremtése és a szükséges előkészületek után kezdetét vette a csehszlovákiai rá­diózás. Ez kezdetben nem jelen­tett napi rendszerességet, hiszen az 1920-as években a világon egyedül Anglia sugárzott napi periodicitás­sal műsorokat. Nagy előrelépésnek bizonyult, hogy 1923. július 7-én megalakult a Radiojournal, egy tár­saság, amely engedélyt kapott arra, hogy a Cseh Köztársaságban rádió­műsorokat készítsen és sugározzon. 1924-ben bejegyezték az első húsz csehszlovákiai rádió-előfizetőt. Szlovákia területén 1925-ben volt az első kísérleti adás, a rendszeres közvetítés pedig kilencven éve, 1926. augusztus 3-án vette kezde­tét Pozsonyban. Az első, átmeneti stúdiót a Vajanský rakparton álló egykori kormányzati épületben (ma a Comenius Egyetem bölcsész­karának szürke épülete) rendezték be, az adót az Ispotály utcai rend­őrkapitányság tetején helyezték el. Pontosabban, az ott egy évvel korábban elhelyezett, 15 méteres antennát használták fel, amikor 90 éve először hangzott fel az éterben a később sokszor megismételt mon­dat: „Tu Rádižurnál Bratislava.” A rádió mint jelenség a kezdeti években az újdonság erejével ha­tott, a hallgatókban felébresztette az információk iránti igényt és érdeklődést. Kezdetben elsősor­ban a híradás volt a rádió feladata. Indulásakor a sugárzott műsorok alappillérei a hírek mellett az iro­dalmi összeállítások voltak, majd igény szerint bővült a sugárzott tartalom. A különböző médiumok párhuzamos megjelenése hatást gyakorolt a rádióra és annak nép­szerűségére (itt jegyezzük meg, hogy a hazai televíziózás is jubilál ­60 éve indult el a műsorsugárzás). Időközben a hírközlés dinamikája megváltozott és átcsoportosult. A rádiózás a híradáson és művelődé­sen túl a szórakoztatást is szolgálta, illetve napjainkban is ezen az elven nyugszik. Lényegében ekkor alapozódott meg a szlovákiai magyar rádiózás jövője is. A (Cseh)szlovák Rádió szerves részét képezte (és képezi napjaink­ban is) a magyar adás, amely 1928. december 16-án, Kassán kezdte meg rendszeres közvetítését magyar nyelven. Térjünk ki röviden a szlovákiai ma­gyar rádióadásra is. A magyar adás 1928. december 16-án, Kassán kezdte meg rendszeres közvetítését magyar nyelven. Ha úgy vesszük, a magyar adás - a Pátria Rádió elődje - kisebbségi viszonylatban a maga 88 évével az egyik legrégeb­bi hazai sajtóorgánum, és egyúttal á legrégibb elektronikus médium is. Ma a Pátria Rádió a Szlovák Rádió nemzetiségi adójaként a magyar anyanyelvű vagy magyarul tudó hallgatókat kívánja megszó­lítani. 2009-től 12 órás műsorsáv áll a hallgatók rendelkezésére. A rádió jelenlegi programjai minden műfajt képviselnek: híradás, pub­licisztika, ifjúsági műsorok, zenei programok stb. A műsorszerkezet igyekszik kielégíteni minden kor­csoport igényeit. Az egykori (cseh)szlovákiai magyar rádiózás pontos és részletes műsor- szerkezetét kellő dokumentumok hiányában nem ismerjük. A tech­nikai feltételekről annyit tudunk, hogy a múlt században a felvétele­ket még viaszlemezeken rögzítet­ték, de gyakoriak voltak a helyszíni közvetítések is. A műsoridő kez­detben öt perc volt, ami kizárólag hírek sugárzására volt elég. A foko­zatosan bővülő időkeret lehetővé tette az „összefüggő műsoridőt”, amely később napi egy órát tett ki, megalapozva a rendszeres magyar rádiózást. Az egy napra eső műsor­idő a nap 24 órájára volt szétosztva. A rádió kezdettől fogva elsősorban az információk áramlását szolgálta és szolgálja napjainkban is, mind­ezek mellett összekötő szereppel is bír. Az idők folyamán az alaptema­tika megmaradt, ám a módszerek a modern technika hozzájárulásával felgyorsultak, egyszerűsödtek. Mint minden más sajtóorgánum, a rádió is olyan eszköz, mely befogadó nél­kül aligha működhet. E szimbiózis tette lehetővé, hogy századunkban is ünnepeljük a rádiót. Récsei Noémi múlva mi üzenünk Két év lovákiában a rend­szeres rádióadás 90 éve indult el, két évvel később pedig Kassán már magyar nyelvű híreket is beolvastak az éterbe. Milyen kincseket rejthet a Pátria rádió archívuma? Egyebek mellett erről kérdeztük Lovász At­tilát, a szlovák közmédia (RTVS) nemzetiségi adóinak igazgatóját. A Szlovák Rádió az évforduló kapcsán sok archív anyagot tesz közzé a neten. Ebben a retros­pektív válogatásban szerepelnek a kisebbségi adások? Szerintem elég zavaró lenne, ha ke­verednének a nyelvek ebben a retró válogatásban. Ráadásul két év múl­va, amikor a magyar nyelvű adás lesz 90 éves, akkor lesz 85 éves az ukrán adás. Úgyhogy ha felteszünk is valamit a „közösbe”, annak 2018- ban lesz értelme, azzal, hogy most mi üzenünk. Részt veszünk az idei ünneplésben, de nem úgy, hogy reggeltől estig archív anyagokat su- gátzunk Milyen állapotban van a magyar adás archívuma? Meddig vissza­menően vannak meg felvételek, fel van-e dolgozva az anyag? Tud­ható-e, milyen értékek találhatók meg a rádióban? A meglevő legrégibb felvételeket eddig is elég sokszor lejátszottuk a Pátria rádióban. Egy 1938-as időjá­rás-jelentés a legrégebbi megmaradt felvétel, ez még Kassáról származik. A műsorarchívumunk nem olyan szörnyű, de nincs eget rengetően jó állapotban. Megmaradtak rádiójá­tékok, beszélgetések, publicisztikai műsorok. De például az ötvenes w 68 után a magyar rádiózás leghaladóbb részét egyszerűen likvidálták. évekből jóformán semmi, a hat­vanas évekből pedig alig valami. A hatvanas években kezdett egy kicsit jobb minőségű és szabadabb lenni a rádiózás, de a 68-as események után a magyar nyelvű rádiózás leg­haladóbb, legforradalmibb részét egyszerűen likvidálták, azaz letöröl­tették az archívumból. A legkivá­lóbb munkatársakat pedig politikai okokból menesztették. Szerencsére mindegyiküktől maradtak fenn anyagok, de nem a hivatalos archí­vumban, hanem annak köszönhe­tően, hogy akadtak, akik eltették maguknak és megőrizték ezeket a felvételeket. Amióta én itt vagyok, már kétszer leadtuk például Nagy Jenő interjúját Eugen Suchoňnyal, amelyben a nagy szlovák zeneszer­ző folyékony, akadémiai szépségű magyarsággal beszél, nem vélede- nül, hiszen Budapesten tanult. A politikai okokból elbocsájtott Nagy Jenő személye miatt ezt az anya­got le kellett volna törölni, de sze­rencsére valaki a pártbizottságban azt mondta, hogy na de, kérem, a nemzeti művész Eugen Suchoňt nem lehet letörölni! Ezért marad­hatott meg ez a beszélgetés, amelyet egyébként többször tervezünk még leadni. Mikor kezdődött el a rendszeres, megbízható archiválás? Ami szinte teljes egészében meg­van, az a 90-es évek anyaga, per­sze az élő műsorok kivételével. A számítógépes korszak beköszön­tővel tovább javult a helyzet, a szervereken rengeteg anyagot őr­zőnk, úgyhogy a közelmúltunkat jól tudjuk tárolni, és akár elő is tudunk húzni egyet s mást. A tá­voli múlt nagy problémája, hogy a szalagos gyártás előtt nálunk is viaszlemezes gyártás volt. És ab­ból nem maradt meg semmi. A szalagarchívumban vannak na­gyon értékes és érdekes dolgok, de ma szerintem senki sem tudja megmondani, órákban számítva mennyi, ami megmaradt. Rá­adásul még mindig van a szer­kesztőségben 50-80 olyan szalag, amelyeket a legidősebb munka­társunk hallgat, hátha felismeri rajtuk a tartalmakat, mert nincs hozzájuk felkonferálás, sem írásos jelölés. A feldolgozott anyag szép lassan be is kerül az adásba. És az X generáció című műsorunk­ban is rengeteg retró beszélgetést leadunk. Három évvel ezelőtt, amikor 85 éves volt a rádió, egész éven át mentek ezek az anyagok, külön műsorban. Polák László akkor aránylag alaposan feldol­gozta az adás történetét abból, ami megmaradt. Hogyan fogadják a hallgatók eze­ket a műsorokat? Nagyon kedvelik őket, sok pozitív visszajelzést kapunk, telefonon és e-mailben is. Többnyire idősebbek reagálnak, hiszen ezek az anyagok az ifjúságukat idézik vissza. Az 50- 60 éven félüli korosztály életében a rádió fontos szerepet játszott, az idősebbek számára pedig sokáig ez volt az elsődleges médium, hiszen fiatalkorukban keveseknek volt tévé­jük. Számomra érthetetlen, miért a 19-49 éves korosztály a legfontosabb szegmens a kelet-európai reklámpiac számára, miért nem mérik az 50+ réteg műsorfogyasztását. Tőlünk nyugatabbra ez a korosztály fontos a rádiók számára. A bajor Rádió 2 például igazi retró adó, és nagyon magas a hallgatottsága. Persze az is igaz, hogy ott egy jobb anyagi hely­zetben lévő és hosszabb kort megérő rétegről van szó. Két év múlva a Pátria rádió is kerek évfordulót ünnepelhet. Vannak ezzel kapcsolatban vala­milyen terveik? Elképzeléseink vannak ugyan, de mivel jövőre igazgatóváltás lesz a Szlovák Rádióban, nem tudni, mit hoz a jövő. Egy dolog biztos: Pátria rádió lesz, és a 90. évfordulót meg fogjuk ünnepelni. Anyagi okokból sajnos valószínűleg csak műsor for­májában, mert ennyi pénzből nem tudunk nyilvános adásokat felven­ni országszerte. Az 50. vagy a 70. évfordulón voltak nagy rendezvé­nyeink, de nem hinném, hogy két év múlva olyan gazdagok leszünk^ hogy megengedhetünk magunk­nak ilyesmit, (juk)

Next

/
Thumbnails
Contents