Új Szó, 2016. július (69. évfolyam, 153-177. szám)
2016-07-30 / 177. szám, szombat
8 KULTÚRA 2016. július 30. lwww.ujszo.com Apró titkok mozaikj a Ez tipikusan az a könyv, amelyet lehetőleg egyvégtében kell elolvasni cm RÖVIDEN Harry Potter újra tarol London. Újabb 250 ezer jegyet értékesítenek a Harry Potter színdarabra, melynek ma lesz a hivatalos premierje a londoni West Enden, noha az előadások már június óta folynak. Akinek nem sikerült jegyet szereznie a darabra, augusztus 4-én déltől újabb esélyt kap. Az online árusított jegyek a 2017 júniusa és decembere közötti előadásokra érvényesek, áruk 30 és 130 font között mozog. Tavaly alig nyolc óra alatt 17 5 ezer jegy kelt el a kétrészes, több mint ötórás darabra. A Harry Potter and the Cursed Child (Harry Potter és az elátkozott gyermek) című darab a regényfolyam hetedik, befejező története után 19 évvel játszódik. Harry már háromgyerekes apuka, a Mágiaügyi Minisztériumban dolgozik, Her- mione pedig Ron Weasley felesége. J.K. Rowling író szerint a színházi mű a fiú meggyilkolt szüleinek életéről is mesél. A produkció az év legnagyobb színpadi sikere lehet. A szövegkönyv nyomtatásban ma jelenik meg, és máris a széria nyolcadik darabjaként emlegetik. Az előrendelések az egekbe szöktek, sok könyvesbolt éjszakai nyit- vatartással készül. (MTI, juk) Csillagot kapott Michael Keaton Los Angeles. Michael Keaton csillagot kapott a hollywoodi hírességek sétányán. A 2585. számú csillag lett az övé. Keaton elmondta: sohasem álmodozott arról, hogy egyszer híres lesz, de mindig jó akart lenni abban, amit csinál. „Úgy gondolom, néha átkozottul jó vagyok” - viccelődött a Michael Douglas néven született színész, akit a csillag leleplezésén 33 éves dalszövegíró fia méltatott. A 64 éves Keaton több mint ötven filmben szerepelt pályafutása alatt, egyebek mellett Tim Burton rendezésében Bat- mant alakította. Tavaly Oscar- díjra jelölték a Birdman főszerepéért. A közelmúltban láthatta a közönség a Spotlight: Egy nyomozás részletei című drámában is, amely idén a legjobb film Oscar-díj át kapta. Jelenleg a Spider-Man: Homecoming című szuperhősfilmet forgatja Robert Downey Jr. és Tom Holland oldalán. A Jon Watts rendezésében készülő film jövő nyáron kerül a mozikba. (MTI) A sztár és a csillaga (Képarchívum) JUHÁSZ KATALIN Családregény, amely gyilkossággal kezdődik. Vagy: bűnügyi történetből kibomló családregény. De úgy is láttam már reklámozni a Jelmezbált, hogy Grecsó Krisztián krimit írt. Pedig még a nyitó fejezet a két és fél gyilkossággal sem annyira véres, hogy külön foglalkozni kelljen vele. Annál inkább kell viszont foglalkozni a múlt egyéb bűneivel, amelyek lassan feltárulnak. Morális vétségekkel, csalásokkal, hazugságokkal, ellopott életekkel. A Jelmezbál egyes fejezetei külön-külön is teljes sorstörténetek, amelyek szép lassan egymásba fonódnak. A nagyváros-kisváros, nagyvárosfalu kontrasztokat ma Grecsó Krisztián képes legplasztikusabban megjeleníteni a kortárs magyar írók közül. Tízezrek érzéseit fogalmazza meg, olyanokét, akik teljesen más környezetben szocializálódtak, mint amilyenben élni kényszerülnek. A falu mint az univerzum kicsiben, a város mint a felületesség tere, olvasztótégely és átláthatatlan dzsungel, a gyermekkor biztonságába való visszatérés lehetetlensége, a kapcsolatok esetlegessége, a társadalmi hierarchiák változása - ez mind-mind kap egy fejezetet, vagy legalább bekezdést, természetesen sztorikba ágyazva. Mennyi időbe telik, amíg egy-egy közösség befogadja az idegent? Mit jelent a törzsvendégstátusz egy kocsmában? Hogyan ápoljuk szakszerűen féljünk sírját, hol olcsóbb a sírkő, elegáns megoldás-e a pad a sír mellett? Segít-e a vallás a boldogulásban? Mennyiért lehet eladni egy nagyszülőt? A könyv egy lepattant, szétrohasz- tott ország villanásokban megmutatott körképe, laza belső monológokkal, elharapott beszélgetéstöredékekkel. Olyan ravasz narratívával, hogy bizony az olvasónak kell kitalálnia az el nem mesélt részleteket. Rengeteg szereplője van ennek a ki- rakónak, a szerkezet pedig a legkeMOZIJEGY Cowboyok a kannibálok ellen Még most is elég nehezen hiszem el, de valóban született egy remek wes- temhorror: a Csontok és skalpok ugyanis e két műfaj elemeit vegyíti, méghozzá úgy, hogy izgalmas, vérrel és elmés párbeszédekkel teli mozit kap a néző. Látszik, hogy az első játékfilmjét rendező és író S. Craig Zahler jól ismeri mindkét műfaj erősségeit, és bár nem fordulatokban gazdag történettel akar lenyűgözni minket, amit csinál, azt ügyesen teszi. Hiszen nem más ez a film, mint egy üldözős western, amelyben egy texasi városból a különös figura az elfogása után eltűnik, és rögtön viszi magával a nőt meg a seriffhelyettest. A városka férfijai nem tehetnek mást, indulnak a keresésükre, és a film egy jelentős része arról szól, miként bandukol négy macsó a sivatagban. szakaszokban ismeijük meg a főbb karaktereket, aztán visszaugrunk néhány évet, évtizedet, valamely fontos eseményhez, amely megváltoztatja az illetőről korábban kialakított képünket. A szerző szinte sportot űz ebből, mi pedig a könyv negyedénél már tudjuk, hogy itt egyetlen név sem hangzik el céltalanul, mindenki szerepelni fog még, az életutak keresztezik egymást, egy-egy látszólag odavetett mondat később nyer értelmet. Ez tipikusan az a könyv, amit lehetőleg egyvégtében kell elolvasni, De előtte, már a mozi elején kapunk egy olyan nyitójelenetet, hogy leesik az állunk a torokvágás láttán. A rendező tehát felvonultatja a westem- filmek szokásos elemeit, de csak azért, hogy utána elkezdődhessen valami egészen új, a műfajban ritkán látott dolog: dialógusok sorozata egy órán keresztül. Hiszen nem látunk itt mást, csak azt, hogy miként menetel négy férfi a sivatagban, és közben beszélgetnek hitről, döntésekről, magáról az életről. Zahler itt könnyen elronthatná, és nyilván lesznek is, akiket ezek a jelenetek untatnak, én valamiért mégis azt érzem: mesteri, ami ezekben a percekben történik. A rendező látszólag felesleges párbeszédek mögé rejti el a metaforáit, az abszurd humorát, és közben közeledünk a megsemmisülés felé. A horror felé. Mert a film befejező része horror a javából. Jönnek a kannibálok, és kezdődik'egy félelmetes összecsapás, amely még élvezetes is, bár néha akkor tudunk figyelni minden apró mozzanatra, mozaikkockára. Grecsó egyébként - az olvasók dolgát megkönnyítendő - megosztotta a Facebookon a Jelmezbál kapcsolati hálóját. De ha igazán élvezni szeretnék a regényt, inkább ne nézzék meg. Főleg a nők szerepét domborítja ki, itt ők cipelik a legnagyobb terheket, ők azok, akik valamiért sosem szállhatnak ki semmilyen helyzetből. Grecsó olyan asszonyokat és lányokat mutat, akik egy véletlen folytán, érezni, hogy több pénzből jobb snittek születhettek volna. De tényleg ez a legkisebb hiba, és szépen el is tör- pül a seriffet játszó főszereplő, Kurt Russell meggyőző alakítása és a párbeszédek mellett. A helyzet az, hogy Tarantino okos westemjei és a bődületesen gyenge Cowboyok és vagy épp a társadalom, a közösség igényeihez alkalmazkodva nem a „saját” életüket élik le, hanem valaki másét. Egy falusi lányt megcsonkítanak, majd nyoma vész. Egy egyetemi professzor asszony feladja a karrierjét és hazaköltözik a kisvárosba. Egy fiatal nő keresi a vér szerinti anyját, miközben megtudja, hogy gyógyíthatatlan beteg. Egy másik, aki belefásult a hétköznapokba. Szétesett házasságok, mérgező párkapcsolatok, múltbeli titkok, kétségbeesett igyekezet a látszat fenntartására. A hangnem sokszor balladiszti- kus, máskor cinikus, a puszta tény- közlések is jelképes értelmet kapnak. A történet a hatvanas években kezdődik és napjainkig húzódik, de akár folytatható is lenne, hiszen az utolsó jelenet sok mindent nyitva hagy. Én legalábbis szívesen olvastam volna tovább. Grecsó Krisztián az évek alatt saját világot épített fel, amelynek szinte minden mellékszereplőjéről külön regényt lehetne írni, a főszereplők pedig gyakran mellékszereplőkként bukkannak fel egy másik karakter életében. Itt például egyszer csak belecsöppenünk a Megyek utánad nagyjelenetébe, ahol Daru próbálja megvédeni bandavezéri pozícióját, amiért igazgatói intőt kap. Ezt most „periférikusán” látjuk, egy tanárnő szemszögéből, aki üvölt vele, miközben két másik szereplő áll a jelenet középpontjában. Leginkább az Isten hozott karakterei és színei köszönnek vissza, a borítón is a szegvári Károlyikastély, a tíz évvel korábbi regény központi helyszíne látható. De persze nem kell ismemi az egész Grecsó- életművet ahhoz, hogy élvezzük a Jelmezbált, ezek csak amolyan apró összekacsintások a hűséges olvasóval. És a szerzőnek sok hűséges olvasója van, könyveinek helyszínei iránt állítólag már turisták érdeklődnek Szegváron, Szentesen, Békéscsabán. Kérdezgetik a helyieket, hogy hol található ez vagy az az egyébként nem túl látványos hely. Mi ez, ha nem siker? Grecsó Krisztián: Jelmezbál. Egy családregény mozaikjai. Magvető Könyvkiadó, 2016 űrlények közé beékelődött a Csontok és skalpok. És ez nagy öröm. Csontok és skalpok. Amerikai westernhorror, 133 perc, 2015. Rendezte: S. Craig Zahler. Szereplők: Kurt Rüssel, Patrick Wilson, Matthew Fox, Richard Jenkins. Gera Márton Afilm jelentős részében négy macsó bandukol a sivatagban (Képarchívum) vésbé sem lineáris. Különböző élet-
