Új Szó, 2016. július (69. évfolyam, 153-177. szám)
2016-07-04 / 155. szám, hétfő
o N AMI MEGKESERÍTI AZ ÉLETÜNKET... Szemölcs 15. oldal 9 A védőoltás nemcsak a beoltott, hanem a beol- tatlan embert is védi - egyebek mellett ez volt az egyik központi gondolata annak a június végi pozsonyi tanácskozásnak, amelyen a világ neves tüdőgyógyászai vettek részt. Ugyanis ha kellőképpen sok gyerek kapja meg a kötelező védőoltásokat, ún. kollektív védelem alakul ki, vagyis az egész népesség elkerülheti a rettegett betegségeket. A kollektív védelem csak úgy alakulhat ki, ha minden gyerek megkapja a kötelező védőoltásokat D r. Ron Dagan, izraeli gyermek- gyógyász és infektológus professzor a konferencia utáni nemzetközi sajtóértekezleten egy néhány hónapos kisgyerek képével kezdte előadását. Szerinte azt a gyereket akár terroristának is nevezhetnénk, hiszen a környezetében több embert is elpusztíthat. A jelenlévők megrémült arcát látva elmagyarázta, hogyan kell ezt érteni: „Ha ez a kisgyerek nem kapja meg az előírt védőoltásokat, és baktériumhordozó, akkor előfordulhat, hogy ő ugyan nem betegszik meg, de a környezetében lévő felnőttek igen, hiszen ki ne szeret- getne, dédelgetne, simogatna ilyen babát. Á kórokozó pedig így könnyen terjed.” Fontos az arány A lényeg, hogy minden újszülött kapja meg az előírt védőoltásokat, mert ezzel nemcsak őt, hanem a nem beoltott népességet is védjük. Kialakul a kollektív védelem, amely gátat szab a betegség terjedésének, a helyi járványok kialakulásának. Minél nagyobb a beoltottak aránya bizonyos kórokozó ellen, annál nagyobb az esély arra, hogy terjedését meg tudjuk akadályozni. A kanyaró esetében például csak akkor alakul ki a kollektív védelem, ha a beoltottak aránya meghaladja a 95 százalékot. Gyengítő tényezők Az lenne az ideális, ha a szülők ügyelnének arra, hogy gyermekük minden kötelező védőoltást megkapjon a meghatározott terv szerint. Ám vannak tényezők, amelyek a már kialakult kollektív védelmet gyengíthetik. Például az, ha a csecsemő ugyan megkapta a vakcinát, de a serdülőkorban már elmarad az ajánlott újraoltás. Nem tesz jót a kollektív védelemnek az sem, ha olyan vakcinát kap, amely nem veszi figyelembe az aktuális epidemiológiai helyzetet, vagyis nem tartalmazza a domináns baktériumtörzsek elleni védelemhez szükséges anyagokat, esedeg olyan szérumot használnak, ami nem váltja ki a megfelelő ellenanyag-termelődést (a vakcinának nem elég nagy az immunogenicitása, az antigén immunválaszt kiváltó képességének a foka). Szlovákiában a korábban kialakult kollektív védelem főleg a kanyaró és a pneumokokkusz baktérium néhány törzse tekintetében kezd gyengülni, ami azt jelenti, hogy gyerekek csak bizonyos Apneumokokkusz okozta betegségek döntő többsége nem a kisgyerekeknél alakul ki, hanem a felnőtteknél baktériumtörzsek elleni vakcinát kapnak, pedig már létezik olyan szérum is, amely a legújabb törzsek ellen is hatásos védelmet nyújt. Csökkent a beoltottak száma Bár Szlovákiában a beoltottak aránya még mindig magas (2015-ben 93,9-98,1 százalék), a Közegészség- ügyi Hivatal figyelmeztet: a korábbi időszakhoz képest csökkent a beoltottak száma. A kanyaró és a mumpsz elleni beoltottság 20152016. július 4., hétfő, 14. évfolyam, 25. szám ben 93,9 százalékos volt. A Pozsonyi kerület néhány járása, továbbá a Trencséni és a Kassai kerület még ezt az arányt sem éne el. A pneumokokkusz- fertőzések kockázata * 40 A tavalyi adatok azt mutatják, hogy a pneumokokkusz okozta betegségek többségét a 19A-nak nevezett törzs okozta. A 2011-2015- ös adatok szerint a 3-as és a 19A baktériumtörzs az öt év körüli gyerekek megbetegedésének csaknem egyharmadáért volt felelős, és a 65 év felettieknél az esetek 40 százalékáért. Ezek a törzsek azért olyan veszélyesek, mert kezelésük komplikált, és ellenállnak az antibiotikumoknak. Az elmúlt években Szlovákiában több esetet jegyeztek, amikor olyan pneumokokkusz-törzsek okoztak bajt, amelyek ellen csak a kötelező oltásokhoz használt vakcinák egyike hatott. A szülőknek ezt részben meg kellett fizetniük. „Az államnak nemcsak a gyerekek beoltását kellene szem előtt tartania, hanem azt is, hogyan hat az oltás az egész népességre. A pneumokokkusz okozta betegségek döntő többsége nem a kisgyerekeknél alakul ki, hanem a felnőtteknél. Megfelelő oltással mindenkit megvédünk, beleértve azokat is, akik nincsenek vagy nem lehetnek beoltva” - jegyezte meg dr. Karol Králinský professzor. Elmesélte annak a hároméves kislánynak az esetét, aki nem kapott meg minden oltást, mert szülei a pneumokokkusz elleni kollektív védelemben bíztak. A múlt év decemberében súlyos tüdőgyulladással került kórházba, s kiderült, hogy épp a pneumokokkusz 19A törzse okozta a fertőzést. A szülők azt mondták, kislányuk azért nem kapott meg minden védőoltást, mert gyakran volt beteg. A tüdő- gyulladás váratlanul jelentkezett, 40 fokos lázzal, de szerencsére meggyógyult. ,A pneumokokkusz okozta betegségek számának csökkenését azokban az országokban látjuk, ahol rendszeresen a magasabb immunogenicitással rendelkező vakcinával oltják be a gyerekeket, mint például Izraelben, az USA-ban, Nagy-Britanniában, Franciaországban, Dániában” - mondta Ron Dagan professzor. Szlovákiában 2008 óta oltanak pneumokokkusz ellen. A gyerekek 62 százaléka olyan vakcinát kap, amihez nem kell hozzáfizetni, s csak 38 százalék olyant, amihez hozzá kell fizetni, vagyis olyant, ami a legújabb, legellen- állóbb és legveszélyesebb baktériumtörzsek ellen is megvédi nemcsak a gyereket, hanem a környezetét is. (kovács) MP160427 I SOK FÜGG ATTÓL, HOGYAN PÁROSÍTJUK AZ ÉTELEKET A folyadékpótlásba nem számítjuk bele a tejet, mert az étel, de a levest sem. 11. oldal HA A KÖRNYEZET EGESZSEGES, AZ EMBER SEM BETEGSZIK MEG A statisztika szerint hét év után már hajlamossá válik az ember a betegségre. 14. oldal „Égj betegség biaíabgíasa nagjon gjaßfan nem véCetfen eseménj, ßanem te tefietsgfoCa. ” Qefnus Imfe