Új Szó, 2016. július (69. évfolyam, 153-177. szám)

2016-07-04 / 155. szám, hétfő

o N AMI MEGKESERÍTI AZ ÉLETÜNKET... Szemölcs 15. oldal 9 A védőoltás nemcsak a beoltott, hanem a beol- tatlan embert is védi - egyebek mellett ez volt az egyik központi gondolata annak a június végi pozsonyi tanácskozásnak, amelyen a világ neves tüdőgyógyászai vettek részt. Ugyanis ha kellőképpen sok gyerek kapja meg a kötelező védőoltásokat, ún. kollektív védelem alakul ki, vagyis az egész népesség elkerülheti a rettegett betegségeket. A kollektív védelem csak úgy alakulhat ki, ha minden gyerek megkapja a kötelező védőoltásokat D r. Ron Dagan, iz­raeli gyermek- gyógyász és infektológus pro­fesszor a konferen­cia utáni nemzetközi sajtóérte­kezleten egy néhány hónapos kis­gyerek képével kezdte előadását. Szerinte azt a gyereket akár terro­ristának is nevezhetnénk, hiszen a környezetében több embert is elpusztíthat. A jelenlévők megré­mült arcát látva elmagyarázta, hogyan kell ezt érteni: „Ha ez a kisgyerek nem kapja meg az elő­írt védőoltásokat, és baktérium­hordozó, akkor előfordulhat, hogy ő ugyan nem betegszik meg, de a környezetében lévő fel­nőttek igen, hiszen ki ne szeret- getne, dédelgetne, simogatna ilyen babát. Á kórokozó pedig így könnyen terjed.” Fontos az arány A lényeg, hogy minden újszülött kapja meg az előírt védőoltásokat, mert ezzel nemcsak őt, hanem a nem beoltott népességet is védjük. Kialakul a kollektív védelem, amely gátat szab a betegség terje­désének, a helyi járványok kiala­kulásának. Minél nagyobb a beol­tottak aránya bizonyos kórokozó ellen, annál nagyobb az esély arra, hogy terjedését meg tudjuk aka­dályozni. A kanyaró esetében pél­dául csak akkor alakul ki a kollek­tív védelem, ha a beoltottak ará­nya meghaladja a 95 százalékot. Gyengítő tényezők Az lenne az ideális, ha a szülők ügyelnének arra, hogy gyermekük minden kötelező védőoltást meg­kapjon a meghatározott terv sze­rint. Ám vannak tényezők, ame­lyek a már kialakult kollektív vé­delmet gyengíthetik. Például az, ha a csecsemő ugyan megkapta a vak­cinát, de a serdülőkorban már el­marad az ajánlott újraoltás. Nem tesz jót a kollektív védelemnek az sem, ha olyan vakcinát kap, amely nem veszi figyelembe az aktuális epidemiológiai helyzetet, vagyis nem tartalmazza a domináns bak­tériumtörzsek elleni védelemhez szükséges anyagokat, esedeg olyan szérumot használnak, ami nem váltja ki a megfelelő ellenanyag-ter­melődést (a vakcinának nem elég nagy az immunogenicitása, az an­tigén immunválaszt kiváltó képes­ségének a foka). Szlovákiában a ko­rábban kialakult kollektív védelem főleg a kanyaró és a pneumokokkusz baktérium néhány törzse tekinteté­ben kezd gyengülni, ami azt jelen­ti, hogy gyerekek csak bizonyos Apneumokokkusz okozta betegségek döntő többsége nem a kisgyerekeknél alakul ki, hanem a felnőtteknél baktériumtörzsek elleni vakcinát kapnak, pedig már létezik olyan szérum is, amely a legújabb törzsek ellen is hatásos védelmet nyújt. Csökkent a beoltottak száma Bár Szlovákiában a beoltottak ará­nya még mindig magas (2015-ben 93,9-98,1 százalék), a Közegészség- ügyi Hivatal figyelmeztet: a korábbi időszakhoz képest csökkent a beol­tottak száma. A kanyaró és a mumpsz elleni beoltottság 2015­2016. július 4., hétfő, 14. évfolyam, 25. szám ben 93,9 százalékos volt. A Pozso­nyi kerület néhány járása, továbbá a Trencséni és a Kassai kerület még ezt az arányt sem éne el. A pneumokokkusz- fertőzések kockázata * 40 A tavalyi adatok azt mutatják, hogy a pneumokokkusz okozta be­tegségek többségét a 19A-nak ne­vezett törzs okozta. A 2011-2015- ös adatok szerint a 3-as és a 19A baktériumtörzs az öt év körüli gye­rekek megbetegedésének csaknem egyharmadáért volt felelős, és a 65 év felettieknél az esetek 40 százalé­káért. Ezek a törzsek azért olyan veszélyesek, mert kezelésük komp­likált, és ellenállnak az antibiotiku­moknak. Az elmúlt években Szlovákiában több esetet jegyeztek, amikor olyan pneumokokkusz-törzsek okoztak bajt, amelyek ellen csak a kötelező oltásokhoz használt vakcinák egyi­ke hatott. A szülőknek ezt részben meg kellett fizetniük. „Az állam­nak nemcsak a gyerekek beoltását kellene szem előtt tartania, hanem azt is, hogyan hat az oltás az egész népességre. A pneumokokkusz okozta betegségek döntő többsége nem a kisgyerekeknél alakul ki, ha­nem a felnőtteknél. Megfelelő ol­tással mindenkit megvédünk, bele­értve azokat is, akik nincsenek vagy nem lehetnek beoltva” - jegyezte meg dr. Karol Králinský professzor. Elmesélte annak a hároméves kis­lánynak az esetét, aki nem kapott meg minden oltást, mert szülei a pneumokokkusz elleni kollektív védelemben bíztak. A múlt év de­cemberében súlyos tüdőgyulladás­sal került kórházba, s kiderült, hogy épp a pneumokokkusz 19A törzse okozta a fertőzést. A szülők azt mondták, kislányuk azért nem kapott meg minden védőoltást, mert gyakran volt beteg. A tüdő- gyulladás váratlanul jelentkezett, 40 fokos lázzal, de szerencsére meggyógyult. ,A pneumokokkusz okozta betegségek számának csök­kenését azokban az országokban látjuk, ahol rendszeresen a maga­sabb immunogenicitással rendel­kező vakcinával oltják be a gyere­keket, mint például Izraelben, az USA-ban, Nagy-Britanniában, Franciaországban, Dániában” - mondta Ron Dagan professzor. Szlovákiában 2008 óta oltanak pneumokokkusz ellen. A gyere­kek 62 százaléka olyan vakcinát kap, amihez nem kell hozzáfizet­ni, s csak 38 százalék olyant, ami­hez hozzá kell fizetni, vagyis olyant, ami a legújabb, legellen- állóbb és legveszélyesebb baktéri­umtörzsek ellen is megvédi nem­csak a gyereket, hanem a környe­zetét is. (kovács) MP160427 I SOK FÜGG ATTÓL, HOGYAN PÁROSÍTJUK AZ ÉTELEKET A folyadékpótlásba nem számítjuk bele a tejet, mert az étel, de a levest sem. 11. oldal HA A KÖRNYEZET EGESZSEGES, AZ EMBER SEM BETEGSZIK MEG A statisztika szerint hét év után már hajlamossá válik az ember a betegségre. 14. oldal „Égj betegség biaíabgíasa nagjon gjaßfan nem véCetfen eseménj, ßanem te tefietsgfoCa. ” Qefnus Imfe

Next

/
Thumbnails
Contents