Új Szó, 2016. július (69. évfolyam, 153-177. szám)
2016-07-28 / 175. szám, csütörtök
8 i KULTÚRA 2016. július 28.1 www.ujszo.com PENGE Az alku nélküli szemlélődő Igazat kell adnunk a fülszövegnek: Kántor új kötetében „lírikusként egyensúlyozva lépked a próza vaskosabb, sokszínű kötelén”, ráadásul „hangja is van ahhoz, hogy ezek a történetek feszesen izgalmasak legyenek”. A könyv elején az áll, tárcák, de - vagy talán nem is de, hiszen ez a tárcák műfajából következik, hanem inkább: és- olvashatjuk egy év történéseit felölelő kvázi naplóként is. Az első tárcában a főhős áll BEKE ZSOLT KRITIKAI ROVATA gyerek- és fiatalkora helyszínén, szülei lakásában, keresi a vevőt az ingóságokra, majd a kötet végén kiürül a lakás. Közben pedig az élete, az életünk, az élete az életünk. Az egyik kiváló szövegben például a gyerekkori vasárnapi ebédek idilli hangulatáról van szó. Egy másikban a hegymászó Erőss Zsolt és társa, Kiss Péter haláláról, a Kancsendzönga meghódításáról, a hódítás iránti vágyról, az Erőssért a halálba visszaforduló Kiss tettéről, hogy „ a hatalmas kockázat dacára ne lett volna vállalható, amit tett, sőt, hogy ne az lett volna a leginkább vállalható ” (46.). Valójában talán éppen ez az, a megalkuvás kérdése, ami ott perceg minden tárcában. A mai társadalom alapkérdése. Kényszerítő és kényszerített. „ ...egy bülbülszavú mosolygós öregember beszélt a hosszú élet titkáról, a tisztességes megalkuvásról, mint mondta. Mintha bizony létezne olyan. -Hogy is van ez? Nem kényszerű, hanem tisztességes? ” (62.) - írja a Messze, mint Lacházában, majd valami olyasmit, hogy a „tisztességes megalkuvást” elkerülő, a problémát látó, de a rendszer részévé nem váló egyénektől sem lehet csodát várni, hisz már az is kész csoda, hogy élnek. Ezt követően, hogy kissé árnyalja A kép munkása a kibúvókereső megalkuvók mindent megmagyarázását,jön A mi utcánkban című tárca, egy hadijelentés az igazság (a megalkuvás ellen harcolók) és a hazugság (a megalkuvók) mai magyar mimikri harcának állásáról - az alku nélküli szemlélődő pozíciójából. A szabadságról és a megalkuvásról szól a Saint-Exuperyt hősévé választó szöveg, a Repülő a sivatagban is, pontosabban a sivatagról, mint a szabadság metaforájáról. Arra figyelmeztet, hogy a sivatag nem csupán tág tér, a „ nyugtalan szívű, magányos álmodozók ” (67.) terepe, hanem erős meghatározottságok jellemzik. Exupery is csupán saját és nem-más szabadságképzetéből indul ki a sivatagot dicsőítve, ugyanis „ neki a boldogsághoz minden pillanatban az kell, hogy legyőzze a halálfélelmét ” (68.). A sivatagban nem lehet húsz órán át tovább bírni víz nélkül. Másrészt - tehetjük hozzá - ezen a sivatagon túl is csak sivatag várja az embert, de már más, a nietzschei értelemben vett: ő az utolsó ember, a sors nélküli, a létről elfeledkezett ember térnyerésére a „sivatag növekszik” metaforáját használta. S erre köt rá Hannah Arendt: „...a veszély abban rej lik, hogy - valamennyien - valódi sivataglakókká válunk, és még otthon is érezzük benne magunkat”. Aki a harmadik utat választja, láttuk, csoda, hogy él. Kántor Péter: Egy kötéltáncos feljegyzéseiből. Magvető, Budapest, 2016. Értékelés: 8/10 Francois Kollar kiállítása a pozsonyi Esterházy-palotában TALLÓSI BLÉLA PÉTER EGYZÍSEIBŐl Pozsony. Francois Kollar (1904-1979), a kereskedelmi és a művészi fotográfia világhírű képviselője. Nagy retrospektív kiállítása szeptember 11-ig látható a Szlovák Nemzeti Galériában. Kollar húszévesen hagyta el Szlovákiát. Divat- és raklámfotósként, valamint - főleg munkások mindennapjait és ipari környezetet fényképező - riportfotósként világhírre tett szert új hazájában, Franciaországban. A Szlovák Nemzeti Galériában a nyár egyik vonzó fotókiállítása Francois Kollar életművének első komplex feldolgozása. Ez a művész első olyan visszatekintő átfogó tárlata, amely munkássága minden területét felöleli. Ezt az anyagot februártól májusig a párizsi Galérie Jeu de Pau- me közönsége láthatta, Un ouvrier du regard / A Working Eye címmel. A 130 fekete-fehér eredeti felvételt (melyek a múlt században, a 30-as és a 60-as évek között készültek) kronologikus rendben bemutató pozsonyi tárlat három szekcióra tagolódik: az önportrék és a kísérleti fotográfia, a reklám- és divatfotó, s ezekhez társul még egy nagy terület, a Francia- ország munkában tömb, amely Kollar munkáskömyezetben készült dokumentumfelvételeiből válogat. Francois Kollar Szencen született, húszévesen költözött ki Párizsba. Kétkezi munkával kezdte; két évig dolgozott az esztergapad mellett a Renault-gyárban. Az elrugaszkodást a nyomdász Draeger testvérek műterme jelentette számára, itt sajátította el a modem fényképezés alapjait. A Fotóművészet folyóirat Magyar Fotográfusok Külföldön - Kislexikona szerint Kollárt 1930- ban szerződtette a Lecram ügynökség, és olyan luxuscikkek reklámfotóinak készítésével bízta meg, mint a Dunhill öngyújtó, a Chandon pezsgő vagy a Worth parfüm. „A Horizons de France kiadónak a »francia rtiunka, francia munkás« témakörben egy 2000 képes sorozaFrancois Kollar: Eiffel-torony, 1931, fotómontázs (Reprofotó: sng) tot készített. Kollar fotói megjelentek a Vu, a Voila, a Documents, a Le Figaro lllustré és a Harper’s Bazaar oldalain. Divat- és reklámképeket készített a nagy divatházaknak, neves személyek, mint Cocteau, Coco Chanel, Edith Piaf rendeltek tőle portrét.” • Francois Kollar, akit neveztek a munka fotográfusának, a kép elkötelezett munkásának, bármit is fotózott, mértéktartással, mély esztétikai érzékkel készítette felvételeit úgy, hogy még a realista környezetben megörökített életképeit is „modernizálta”, képépítésébe előszeretettel alkalmazott avantgárd kísérleteket. Izgalmas az Esterházy-palotában installált kiállításnak az a része, amely a kezdeteket mutatja be, amikor Kollar 1930-ban megnősült, és saját műtermet nyitott: az önportrék és a felesége portréi mellett olyan avantgárd kísérleti fotográfiák születtek műtermében, amelyek a fény- árnyék hatására, különféle anyagok textúrájára, valamint természeti formákra építenek. Érdemes végigkövetni a La France travaille (Francia- ország munkában) című, az 1931 és 1934 között született képeiből összeállított, legendássá vált albumának anyagát, hogy milyen lendülettel, lelkesedéssel, élő képekben és humánummal ábrázolja az ipari környezetet formáló, bányában, papírgyárban, vasútépítkezésen, repülőgépgyárban dolgozó munkásembereket. Több mint 600 program az Ördögkatlanon LAJOS P. JÁNOS Augusztus 2-án kezdődik Magyarország talán leg- emberközelibbösszművészeti fesztiválja, az Ördögkatlan. A villányi borvidék öt falujában öt nap alatt több mint 600 különböző program várja az érdeklődőket. A 9. alkalommal megrendezett fesztivál a Balaton-felvidéken tartott Művészetek Völgyéből nőtte ki magát. Bérezés László főszervező tájékoztatása szerint az öt faluban idén összesen 20-25 helyszínen több mint 600 programot tartanak, köztük mintegy 100 színházi előadást, több mint 150 családi programot, 132 koncertet, mintegy 140 kiállítást, továbbá az érdeklődőket cirkuszi produkciók, irodalmi programok, filmvetítések, táncelőadások és beszélgetések várják. 2016-ban a rendezvény egyik díszvendége Udvaros Dorottya, a Nemzeti Színház művésze lesz, aki két színházi produkcióban is játszik, az Őszi szonáta és Nyáron, este fél tizenegykor - egy szerelmi gyilkosság története című elődadásban. Díszvendég lesz továbbá Kovács Gerzson Péter táncos-koreográfus, a TranzDanz kortárs táncegyüttes vezetője is. Társulatával a Menetfény és a Déja Vu című táncprodukciókkal érkezik a katlanba. De egyébként sem lesz hiány színházból a fesztiválon. A budapesti Katona József Színház az Abigail bulija és a Cosi fan tutte című előadást mutatja be, a kaposvári Csiky Gergely Színház ugyancsak két darabbal vendégszerepei a fesztiválon. Mellettük toUdvaros Dorottya, a fesztivál egyik díszvendége az őszi szonátában (Képarchívum) vábbi 6-7 társulat előadásait láthatják a jelenlévők. A fesztivál szervezői és résztvevői megemlékeznek a 1996 nyarán, húsz éve alapított Bárka Színházról, amelynek Bérezés László rendező, dramaturg volt az egyik Oszlopa, és amely 2014-ben zárta be végleg a kapuit. A színház szellemiségét felidézik kiállítással és az Ördögkatlanon elmaradhatatlan, Mulatság című produkcióval. Emellett beszélgetésre kerül sor Csányi Jánossal és Alföldi Róbert- tel, a színház egykori igazgatóival. Az Ördögkatlan fesztivál történetének eddigi legnagyobb vállalkozásaként Bartók Béla Concertója hangzik el augusztus 5-én, a Hungárián Studio Orchestra előadásában. A Concerto táncszínházi változatát Horváth Csaba koreográfus- rendező állítja színpadra a Forte Társulattal. A kiemelt programok között említhető az Oscar-díjas Saul fia című magyar film vetítése. A Saul fiát augusztus 3-án a beremendi Megbékélés kápolnában láthatja a közönség. A film főszereplője, Röhrig Géza költőként vesz részt az Ördögkatlanon. Szokás szerint gazdag lesz a könnyűzenei felhozatal is. ínyenceknek ajánlják a Syrius Legacy- koncertet, amely az ígéretek szerint érvényes hitelességgel adja vissza az egykori Syrius együttes legendás albumát, az 1971-ben megjelent Az ördög álarcosbálját. Lesz Palya Bea- koncert, és ott lesznek az állandónak számító fellépők, a Quimby, a Kiscsillag, a 30Y, a Besh o DroM, Laj- kó Félix, Péterfy Bori, valamint Fe- renczi György és a Rackajam is. A fesztivál részletes programja a www.ordogkatlan.hu honlapon található.
