Új Szó, 2016. július (69. évfolyam, 153-177. szám)
2016-07-22 / 170. szám, péntek
6 I KULTÚRA 2016. július 22.1 www.ujszo.com r Átvette a stafétabotot Mizser Attila, az Irodalmi Szemle új főszerkesztője a nyitottság híve „Remélhetőleg lesznek olyan fiatal alkotók, akik a Szemlében kezdik el majd a pályájukat" (Képarchívum) RÖVIDEN Francia thrilleren dolgozik Polanski Párizs. Roman Polanski francia thrillert rendez, amelynek forgatókönyvét Oliver Assayas írta a D’apres une histoire vraie (Igaz történet alapján) című díjnyertes regényből. Delphine de Vígan regényéből adaptálta a pszichológiai thrillert a cannes-i Aranypálma díjjal rendezőként idén kitüntetett Assayas. A könyv egy író és rajongója veszélyes, mérgező kapcsolatát mutatja be. Az Oscar-díjas Polanski utoljára a Vénusz bundában című filmet rendezte, és hosszú ideje dolgozik egy Dreyíúsról szóló filmen, amelyet Lengyelországban szeretne leforgatni. A lengyel-francia állampolgár rendező, aki Franciaországban él, a közelmúltban járt szülőhazájában, hogy előkészítse a produkciót. A lengyel igazságügyi miniszter és főügyész azonban május végén bejelentette, hogy megfellebbezi azt a korábbi lengyel bírósági döntést, amely szerint nem adják ki Roman Polanskit az Egyesült Államoknak, ahol 1977 óta van érvényben elfogatóparancs ellene liliomtiprás miatt. A fellebbezés óta még nem született újabb bírósági ítélet az ügyben. A kiadatási kérelem jóváhagyása esetén a készülő Drey tus-film is veszélybe kerülhet. (MTI) Lekapcsolták a torrentoldalt Varsó. Hosszú üldözés után a rendőrség elfogta és letartóztatta aKickassTorrents oldal alapítóját és vezetőjét, Artem Vaulint, ezzel egyidejűleg a torrentoldal elérhetetlenné vált. Ez volt a világ legnagyobb torrentoldala. A harmincéves ukrán alapító szakértők szerint évi egymilliárd dollár kárt okozott tevékenységével. Vaulin bankszámláit és a domai- neket is zárolta a hatóság. A férfit az Egyesült Államokban a szerzőijogok bűncselekmény jellegű megsértése mellett pénzmosással is vádolj ák - az amerikai kormányzat éppen ezért már kérte is Vaulin kiadatását. guk) JUHÁSZ KATALIN Pár hete Mizser Attila váltotta Szalay Zoltánt, lapunk új főszerkesztőjét az Irodalmi Szemle főnöki székében, amely szék persze csupán virtuális, hiszen ma már mindegy, hol ül fizikai valójában az illető, akinek a térdén a laptop elhelyezkedik. Az új főszerkesztő szülővárosában, Füleken ül. Nemrég még a salgótarjáni székhelyű Palóc- föld élén tevékenykedett. A Palócföld főszerkesztőjeként mennyire figyelte az Irodalmi Szemlét az utóbbi években, és mi az, amin a közeljövőben változtatni szándékozik? Figyelemmel kísértem a Szemle körüli, néhány évvel ezelőtti átalakulást. A Pozsonyi Magyar Intézetben egy alkalommal vendégei is voltunk a folyóiratnak, költőként pedig negyedéven át szerzője voltam a lap Zsemle című online rovatának. Á Szalay Zoltán által vezetett folyóirat erénye volt, hogy a fiatalok érdeklődését is fel tudta kelteni a lap iránt, ez szerintem hiányzott a Szemle korábbi időszakaiból. Ezt az irányt mindenféleképp szeretném tartani, ugyanakkor számomra a lap kanonikus pozíciója is prioritás. Most az évfolyam felénél tartunk, akövetkező év januáijától beszélhetünk átgondoltabb változásokról. Nagy múltú lapról van szó, amelynek több korszaka volt az elmúlt évtizedekben. Melyik periódust tartja a leghaladóbbnak? A kilencvenes évekre, a Grendel- és a Tőzsér-korszakra emlékszem, amely fiatal költőként meghatározó élményt jelentett. Ebben az időszakban jelentkezett a Kalligram is. Igen, az egy izgalmas korszaka volt térségünk irodalmának. Hogyan lehet versenyképes egy nyomtatott folyóirat az internet korában? Közép-Európában vagyunk, magyar nyelvterületen, ez már önmagában meghatározó, itt meglehetősen nagy hagyománnyal bírt, bír a nyomtatott folyóirat-kultúra. Még él az a generáció is, amely ezt nemcsak egzotikumnak tekinti, mind az írók, mind az olvasók körében. Úgy tíz éven belül bizonyára ezt a kérdést újra kell majd gondolni, attól függően, hogy az erőterek, olvasói szokások változása milyen lendületet vesz. Lesznek-e olyan új szerzők az Irodalmi Szemlében, akiket ön fedezett fel a Palócföldnél töltött időszakban? Már vannak is, de ez természetes, és hál’ Istennek, ezek a szerzők nemcsak a Palócföld, illetve az Irodalmi Szemle szerzői, hanem több más jegyzett folyóiraté is. De ez egy folyamat, így remélhetőleg lesznek olyan fiatal alkotók, akik a Szemlében kezdik el majd a karrierjüket, pályájukat. Milyen tematikus blokkok várhatóak idén, és milyen szempontok szerint választotta ki a témákat? Egy megkezdett évfolyamban, „félidőben” vettem át a lapot, meghatározott költségvetésnél, és bizonyos keretek így már eleve adottak voltak. Ezek mentén kell és lehet gondolkodni, tehát a tematikus számok havi bontásban idén mindenféleképp jelentkeznek, és ezek az Idegenség, a Régió, a Forradalom, és a beszédes Változás munkacímmel bírnak. A változtatás jogát természetesen a szerkesztőség fenntartja. S hogy milyen kényszerű cserék, stratégiai váltások lesznek, azt majd a jövő dönti el. Hogy néz ki a lap finanszírozása, mennyire tervezhetnek előre ebből a szempontból? A lap fenntartása pályázati támogatásból történik, és egy meglévő, az elődöm által kialakított keretből gazdálkodunk júliustól az év végéig. A Szemle, más folyóiratokhoz hasonlóan, legfeljebb egy évre (a pályázati időszak idejére) tud előre gondolkodni. Milyen más területekkel kíván foglalkozni a lap az irodalom mellett? A képzőművészet, a színház, a film és természetesen a társadalomtudományok, tematikától függően, változó hangsúllyal lesznek jelen, szerepelnek a lapban. Elődje a szó szoros értelmében is megmozgatta a szerkesztőséget, sok lapbemutatót tartott különböző helyszíneken. Folytatni kívánja ezt a hagyományt? Fontosnak tartja a közvetlen kapcsolatot az olvasókkal? Igen, de ez természetes. Emellett kiemelten fontosnak tartom a szlovákiai magyar tudományos fórumokkal, az egyetemi tanszékekkel, az akadémiai kutatócsoportokkal való kapcsolattartást is. Füleken élek, látom azt is, mennyire fontos, hogy a Szemle Szlovákia vidéki, elsősorban magyarlakta településein is jelen tudjon lenni, mind a teijesztés, mind a közönségtalálkozók szempontjából. A közösségi háló tapasztalatai, visszajelzései is dominánsak a lap orientációjában. A szerkesztőségben a korábbi tagok mellett három új név szerepel, Polgár Anikó az egyetemekkel való kapcsolattartás, kommunikáció okán lett a szerkesztőbizottság tagja, Nagy Hajnal Csilla az online felületen és a fiatal generáció megszólításában kapott az eddiginél hangsúlyosabb szerepet, Nagy Csilla pedig a magyarországi szerzők eléréséért és az ottani jelenlétért vállal felelősséget. Jövőre mindenféleképp szeretném, ha Magyar- országon is országos teijesztésben tudna a lap megjelenni, remélem, még nem késtünk el vele, hisz a Szeme lassan a hatvanadik évfolyamába lép. Harc a playbackkoncertek ellen A Szlovákiai Magyar Zenészek Egyesülete (SZMAZE) felhívásában arra buzdítja az önkormányzatokat, fesztiválén koncertszervezőket, a falunapok programfelelőseit, a klubtulajdonosokat ás egyéb zenei programok összeállítóit, hogy az igényes zenei élmény érdekében támogassák az élő zenét játszó produkciókat, azon belül is elsősorban a hazai magyar fellépőket. Az ismert magyar gitáros, Póka Egon, a Kőbányai Zenei Stúdió Művészeti Szakiskola igazgatójának kezdeményezésére öt évvel ezelőtt a Kőbányai Önkormányzat határozatban tiltotta be a közpénzi finanszírozású playbackelőadáso- kat, vagyis a zenére történő nyilvános tátogást, mint „a hallgatóság tudatos becsapását”. A precedens értékű határozatot azóta más magyarországi önkormányzatok is megszavazták. „A SZMAZE is támogatja ezt a kezdeményezést, úgy érezzük azonban, hogy a tiltás felvetésével első körben csak haragot gerjesztenénk, jobb esetben értetlenségbe ütköznénk, így a tiltás helyett elsősorban a valódi, vagyis az élő zene támogatása, presztízsének növelése a fő célunk. Ne a jogi paragrafusok vagy a rendezvény anyagi profitja, hanem a zene és annak szeretete, tisztelete legyen középpontban” - áll a felhívásban. A SZMAZE szeretné elérni, hogy koncertszervezők az élőzenét, azon belül is a hazai magyar előadókat preferálnák, ezáltal is munkát és/vagy lehetőséget biztosítanának a sok tehetséges muzsikusnak. Ennek érdekében hozták létre az Elve zenélő Felvidék kezdeményezést. Céljuk továbbá, hogy a szervezők ne csak a professzionális, hanem az amatőr zenészek tiszteletdíját és a mindenkori törvényileg meghatározott útiköltségét is térítsék meg a szervezők, ezzel ösztönözve őket a további munkára. Gyakran előfordul ugyanis, hogy a fellépők önköltségen, ráfizetéssel, anyagi juttatás, illetve reklám- vagy marketing szolgáltatás hiányában, szó szerint a semmiért vállalnak koncerteket. A felhívás megfogalmazói azt is fontosnak tartották tisztázni, mit tartanak playbackelőadásnak: ha az énekesek gépzenei bejátszásra vagy hangszeres alapra tátognak, a hangszeresek gépzenei alapra imitálják a játékot, a DJ-k pedig adathordozóról játsszák le a zeneszámokat. Ä SZMAZE a jövőben három nívólistát és egy feketelistát vezet be. A nívólistákra azok az intézmények, szervezetek kerülnek, akik kizáiják a playbacket, legalább 60%-ban hazai magyar előadókat preferálnak, illetve térítik a fellépők tiszteletdíját és útiköltségét. „Az első kritérium, tehát a playback kizárása, a nívólistára kerülés érdekében kötelező. Aki csupán ezt teljesíti, azt a bronzlistán vezetjük, aki két kritériumot is teljesít, az az ezüstlistára kerül, s aki mindhármat, az a SZMAZE aranylistáján szerepel majd. Aki felkérésünk ellenére egyik kritériumot sem teljesíti, értelemszerűen a feketelistára kerül. A támogatói listán pedig azok a szervezetek, zenészek, együttesek és magánszemélyek szerepelnek majd, akik eszmeileg támogatják a kezdeményezést” - áll a felhívásban. A kezdeményezők szerint az utóbbi évtizedekben a rendezvénykultúra, a rendezvénypolitika és a rendezvénymarketing bizonyos szegmensei negatív irányba mozdultak el, amin változtatni szeretnének a rendelkezésünkre álló eszközökkel. Azok a szervezetek, rendezvényszervező cégek, önkormányzatok, klubtulajdonosok, zenészek vagy magánszemélyek, akik szimpatizálnak a SZMAZE felhívásával, az info@zene.sk e-mail címen csatlakozhatnak a kezdeményezéshez. „Pár hónap múlva szeretnénk jelentkezni a támogatók listájával és egy újabb kezdeményezéssel, ami szorosan összefügg az Élve zenélő Felvidékkel, és elsősorban a rendezvénykultúra kommunikációs oldalára fókuszál majd” - zárul a felhívás. (juk)
